Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
Dr. Gayer József: Gondolatok a települési csapadékvízről 79 Természetesen a legjobb jogszabály sem ér semmit annak érvényre juttatása nélkül, és sajnos utóbbival kapcsolatban is van lemaradásunk. KÖVETKEZTETÉSEK A települési csapadékvíz gazdálkodással kapcsolatos problémakör ma már nem csupán a klasszikus urbanizációs hatások kompenzálását jelenti, a klímaváltozás hatása mintegy szuperponálódik a korábban is meglévő kihívásokra. Az élhető városok kialakításához integrált szemléletre, a szürke és zöld infrastruktúra egyensúlyára, valamint megfelelő jogszabályi környezetre, illetve a jogszabályok végrehajtására van szükség. A kétféle infrastruktúra aránya egy adott városi vízgyűjtőn a helyi körülményektől, adottságoktól, anyagi lehetőségektől függ. A zöld rendszer megléte csökkenti a szürke költségeit és nagyobb biztonságot, rugalmasságot jelent. A nemzetközi tendenciákból az látszik, hogy a városlakók érdekeit hosszú távon ez a komplex rendszer szolgálja és a Fenntartható Fejlődési Célok urbanizációs céljához (SDG 11) is ezjárul hozzá a legjobban. Nem kerülhető meg a felelősség, a lakosság környezettudatosságának kérdése sem. Ehhez célzott tájékoztatás és olyan ösztönzők bevezetése szükséges, mely a fenntarthatóság irányába „tereli” a szereplőket. A késlekedés a települési csapadékcsatornázás átfogó rendezésére további nettó veszteségeket okoz, melynek felelősségét a döntéshozóknak kell viselni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom Reich Gyulának a „gondolkodásban” nyújtott segítségéért. MENTEGETŐZÉS Az én hibám, hogy csak a fenti írás szerkesztőségbe küldése után került a kezembe a Vízmű Panoráma 2019/3-as száma, mely négy cikkben is foglalkozik a témával, éppen az általam a Háttér részben igényelt sokszereplős párbeszéd szemléletével. Talán nem hiba, ha ez az ötödik vélemény is napvilágot lát 2019-ben. IRODALOM ACTeon (2010). Economic instruments for mobilising financial resources for supporting IWRM Additional information and illustrations for the OECD initiative https://www.oecd.org/env/resources/46228724.pdf (megtekintve 2019.06.21.) Búzás Kálmán (2018). Hiányok és dilemmák a települési csapadékviz gazdálkodás tervezési feladatában, MTA KÖTEB Pódiumbeszélgetés a tervezési alapok megújításának feladatairól a települési csapadékvíz-gazdálkodásban (2018. április 20.) Faith Ka Shun Chan, James A. Griffiths, David Higgitt, ShuyangXu, Fangfan, Zhu, Yu-TingTang, YuyaoXu, Colin R. Thorne (2018). “Sponge City” in China—A breakthrough of planning and flood risk management in the urban context. Land Use Policy Volume 76, July 2018, Pages 772-778. Elsevier Gayer József {1989). A korszerű csapadékcsatomázásról Hidrológiai Közlöny 69(3), 133-142. Gayer József (2004). A települési csapadékvíz-elhelyezés az integrált vízgazdálkodás tükrében. PhD értekezés Budapesti Corvinus Egyetem GWP (2012). Integrated Urban Water Management by Aki£a Bahri, TEC Background Papers No. 16. Oszoly Tamás (2019). Csapadékvíz gazdálkodás, MHT előadás, 2019. április 9. OVF(2017). Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) URL1 https://vtk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyoselet/orszagos-telepulesi-csapadekviz-gazdalkodasi-konferencia/konferencia-szakmai-ajanlasai (megtekintve 2019. 06. 18.) Varga Laura, Búzás Kálmán, Honti Márk (2016). Új csapadékmaximum függvények, Hidrológiai Közlöny, 96(2), 64-69. Váradi József (2008). Magyarország Csapadékvíz-elvezetésének Nemzeti Programja. Előadás az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság Vízellátás-csatornázási Albizottságának szervezésében, MAVÍZ Székház, 2008. november 10. World Bank (2016). “High and Dry: Climate Change, Water, and the Economy” World Bank, Washington, DC. License: Creative Commons Attribution CC BY 3.0 IGO A SZERZŐ ■ GAYER JÓZSEF Gépészmérnök, PhD, nyugalmazott minisztériumi szakmai főtanácsadó, MTA köztestületi I tag. Pályáját 1972-ben tervezőként kezdte, majd 1976-ban a VITUKJ-hoz kerülve kutatási területe vízgépészet, t ► városi hidrológia, települési csapadékcsatornázás volt. Ugyanitt oktatója és igazgatója volt a Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamnak, illetve számos nemzetközi tudományos konferenciát szervezett. 2005- től a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban az EU Víz Keretirányelvének hazai megvalósításán dolgozott, részt vett a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés felügyeletében, jogszabályok előkészítésében, az Országos Vízgazdálkodási Tanács munkájában. 2011 -ben a magyar EU elnökség alatt tanácsi munkacsoport vezető volt környezetvédelmi területen. A 2000-es években a Global Water Partnership (GWP) középsők.' kelet-európai régiójának vezetője, illetve 2011-2018 között a GWP Magyarország Alapítvány elnöke. Utóbbiak keretében az integrált vízgazdálkodás elvének és gyakorlatának támogatója országos és régiós szinten. Gayer József jelenleg tagja Nemzetközi Hidrológia Kutatási Szövetségnek (IAHS), az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának, az OVF Vízügyi Tudományos Tanácsának és a GWP globális szintű Irányító Bizottságának, elnöke az MHT Oktatási Bizottságának, tagja a Hidrológiai Közlöny szerkesztőségének. Mintegy 100 publikációt (cikk, előadásjegyzet, könyv, könyvrészlet) jegyez a vízgazdálkodás különböző területein. Főszerkesztője a GWP online magyar-angol vízügyi szótárának. Kitüntetései Pro Aqua és Kvassay Jenő Díj (MHT 2013, illetve 2019), Vásárhelyi Pál Díj (BM 2018).
