Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
59 Molnár Éva és társai: Gyógyszerhatóanyagok környezeti kockázatának becslése a Balatonban a vízgyűjtőterület és a szezonális... ján jól szemléltethető, hogy a kockázati maximumok jellemzően a Zala folyó Zalaegerszeget követő szakaszán (7. ábra, 2. mérési pont) voltak tapasztalhatók (3. ábra). Érdekes megfigyelés, hogy minden egyes vegyültre sajátos idő- és térbeli eloszlás volt jellemző a vízrendszerben. Ennek pontos maevarázata további felméréseket tesz 3. ábra. A karbamazepinre számított kockázati hányados időbeli változása a 10 mintavételi ponton Figure 3. The temporal changes of the calculated risk quotient of the carbamazepine at 10 sampling points A nyári turisztikai szezon lehetséges hatásának kimutatásához a balatoni mintavételi helyek (7. ábra, 5-10) esetében megvizsgáltuk a maximális RQ érték változását az idő függvényében. A maximális RQ ebben az esetben hatóanyagtól független érték, a 4. ábra az adott időszakhoz tartozó, 6 mintavételi hely és 57 hatóanyag közül kiemelt legnagyobb RQ adatok felhasználásával született meg. Tehát ebben az esetben feltételezzük, hogy az aktuális időpontban létező kockázat a legnagyobb kockázatot jelentő komponenshez tartozik a vizsgálati területen. így például 2017 júniusában a bE2, 2017. augusztusában, novemberében és 2018 áprilisában a tramadol, míg 2018 júniusában és augusztusában pedig a koffein okozta a legnagyobb kockázatot a vizsgált terület vízi ökoszisztémája számára. A 4. ábráról leolvasható, hogy a maximális RQ az őszi és tavaszi mintavételi időszakban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a nyári hónapok esetében. Tehát a nyári turisztikai időszakkal olyan mértékű gyógyszerhatóanyag terhelés jelentkezik, amely a vízi ökoszisztéma veszélyeztetettségét megnöveli. Azonban meg kell jegyezni, hogy adathalmazunk elemzése és határozott ok-okozati összefüggések és következtetések megállapítása, a környezeti kockázati szintek esetén rendkívül komplex feladat. Ugyanis, mint feljebb említettük, az RQ az egyes hatóanyagok környezeti koncentrációjától függő változó. A környezeti koncentrációkat számos tényező befolyásolja, így például a fogyasztás mértéke (az adott gyógyszerhatóanyag adagolási módja folyamatos vagy alkalomszerű), az egy tablettában lévő hatóanyag tartalom mennyisége (pg, vagy mg), illetve a vizgyűjtés időszakában uralkodó időjárási (csapadékos időben felhígulás, szeles időjárás mellett gyorsabb térbeli eloszlás) és/vagy áramlási viszonyok. A Balaton egy állandó mozgásban lévő nyílt vízrendszer, ahol az antropogén szennyezések folytonos be- és kiáramlás történik. Továbbá a vizsgált vegyületek biodegradációval szembeni ellenállóképessége is fontos tényező. Példának okáért, a haloperidol az emberi májban nagymértékben biotranszformálódik, ennek következtében a hatóanyagból metabolitok képződnek, és az elfogyasztott mennyiség csupán 1%-a kerül kiválasztásra eredeti formában (Kudo 1999). Azonban nem csak az elő szervezetekben, hanem a szennyvízkezelési eljárások során, illetve a környezeti körülmények között zajló lebontó folyamatoknak való ellenállóképesség is hatással van a gyógyszerhatóanyagok víztestben mérhető koncentrációjára. LH 0,5 4. ábra. A Balaton (1. ábra, 5-10 pontok) maximális kockázati hányadosának változása az idő függvényében Figure 4. Changes of the maximum risk quotient in Lake Balaton (Fig. 1, 5-10) depending on time ÖSSZEFOGLALÁS Eredményeinkből kiolvasható, hogy a vízgyűjtőterület élőlényei nagyobb szintű kockázatnak vannak kitéve, mint a Balatonban élő társaik, illetve, hogy a nyári turisztikai szezon a Balatonban az RQ hányados növekedését vonja maga után. A legtöbb általunk detektált és vizsgált hatóanyagra (49 darab) elhanyagolható, vagy kicsi kockázati szintet határoztunk meg. A legalább közepes kockázati szintet elérő vegyületek közé, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kellene forditani, a koffein, a karbamazepin, a haloperidol, a proranolol, a bE2, a El, a tramadol és a MDMA tartoztak. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a kockázatbecsléshez felhasznált vizsgálati eredmények és megállapítások csupán a vízfázisra vonatkoznak, miközben a valóságban a gyógyszerhatóanyagok a vízben lebegő szilárd részecskékhez és biofilmekhez is képesek kötődni. Azaz, az egyes vegyületek a különböző fázisok között megoszlanak. Ez a megoszlás a hőmérséklet függvényében változik (Dobor 2012). Ennek tekintetében azt mondhatjuk, hogy a valóságban létező ökológiai kockázat pontosabb megítéléséhez további vizsgálatok elvégzése indokolt a jövőben. Azonban eddigi kísérleteink eredményei alapján látszik, hogy szükség van új, hatékony szennyvízkezelési szükségessé a jövőben. 0,13 ZC 0,12 O 0.11 * 0,10 0,09 0,08 0,07 0,06 0.05 0.04 0,03 0,02 0,01 0,00 12017 június i 2017 november 12018 június i 2017 augusztus «2018 április 12018 augusztus IU.hi.ij.LjL. 9 10
