Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

60

Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz.

technológiák fejlesztésére, vagy más alternatív útvonalak keresése, annak érdekében, hogy megállíthassuk a gyógyszerhatóanyagok környezetbe való kikerülését és megvédjük az ökoszisztémát az antropogén terhelésektől.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kutatómunkát a PD-OTKA (124161), a Nemzeti Agykutatási Program (2017-1.2. l-NKP-2017-00002), és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00952/16/8) támogatta.

IRODALOMJEGYZÉK

Carlsson C, Johansson A.-K., Alván G., Bergman K., Kühler T. (2006). Are pharmaceuticals potent environmental pollutants? Part I: Environmental risk assessments of selected active pharmaceutical ingredients, Science of The Total Environment, 364(1-3), 67-87.

Dobor J., Varga M, Záray G. (2012). Biofdm controlled sorption of selected acidic drugs on river sediments characterized by different organic carbon content, CHEMOSPHERE 87(2): 105-110.,

Ginebreda A., Munoz de Alda M.L., Brix R., López- Doval J., Barceló D. (2010). Environmental risk assessment of pharmaceuticals in rivers: relationships between hazard indexes and aquatic macroinvertebrate diversity indexes in the Llobregat River (NE Spain)., Environ Int., 36(2): 153-62.

Guzel E. Y., CevikF., Daglioglu N. (2018). Determination of pharmaceutical active compounds in Ceyhan River, Turkey: Seasonal, spatial variations and environmental risk assessment, Human and Ecological Risk Assessment: An International Journal, 1-16

Hamre H. T. (2006). Initial assessment of eleven pharmaceuticals using the EMEA guideline in Norway (TA 2216/2006), ISBN 82-7655-295-1

Kudo .S'., Ishizaki T. (1999). Pharmacokinetics of haloperidol: an update, Clinical Pharmacokinetics, 37(6): 435-456.

Maász G., Zrínyi Z., Molnár E., Takács P., Pirger Zs. (2018). „Tisztább, mint az átlag” - folytadódnak a gyógyszermaradvány felmérések a Balatonban, MTA Ökológiai

Kutatóközpont honlap

Maasz G., Mayer M., Zrínyi Z., Molnár E., Kuzma M., Fodor L, Pirger Z. and Takács P. (2019). Spatiotemporal variations of pharmacologically active compounds in surface waters of a summer holiday destination, Science of the Total Environment. 611 (August 2019), 545-555.

Mendoza A., AcehaJ., Pérez S., López de Alda M., Barceló D., Gil A., Valcárcel Y. (2015). Pharmaceuticals and iodinated contrast media in a hospital wastewater: A case study to analyse their presence and characterise their environmental risk and hazard., Environ Res., 140(July 2015), 225-241.

Mendoza A., Rodriguez-Gil J. González-Alonso S., Mastroianni N, López de Alda M., Barceló D., Valcárcel Y. (2014). Drugs of abuse and benzodiazepines in the Madrid Region (Central Spain): Seasonal variation in river waters, occurrence in tap water and potential environmental and human risk, Environment International, 70(September 2014), 76-87.

Sanderson H., Johnson D. J., Reitsma T.. Brain R. A.. Wilson C. J., Solomon K. R. (2004). Ranking and prioritization of environmental risks of pharmaceuticals in surface waters, Regulatory Toxicology and Pharmacology, 39(2004) 158-183.

Vestel J., Caldwell D. J., Constantine /.., J. D'Aco V.. Davidson T, Dolan D.G., Millard S.P., Murray-Smith R. Parke N.J., Ryan J.J., Straub J.O., Wilson P. (2016). Use of acute and chronic ecotoxicity data in environmental risk assessment of pharmaceuticals., Environ Toxicol Chem., 35(5): 1201-12.

Zhang Y., Zhang T, Guo C., Lv J., Hua Z.. Hou .S'., Zhang Y., Meng W., XuJ. (2017). Drugs of abuse and their metabolites in the urban rivers of Beijing, China: Occurrence, distribution, and potential environmental risk, Sei Total Environ. 579(February 2017) 305-313.

Zrínyi Z., Maasz G., Zhang L., Vertes A., Lovas S., Kiss T, Elekes K., Pirger Z. (2017). Effect of progesterone and its synthetic analogs on reproduction and, embryonic development of a freshwater invertebrate model, Aquatic Toxicology, 190(September 2017) 94-103.

A SZERZŐK

MOLNÁR ÉVA Tanulmányait a Pannon Egyetemen végezte Veszprémben, ahol 2012-ben a biomémöki (BSc), 2014-ben a vegyészmérnöki (MSc) diplomáját szerezte. Ph.D. fokozatát bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok tudományágban 2018-ban kapta meg „Nagyhatékonyságú eljárás földgázok kén-hidrogén tartalmának csökkentésére” című disszertációjának védését követően. 2017 szeptemberétől az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, Kísérletes Állattani Osztály, Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa.

FODOR ISTVÁN Molekuláris biológus diplomáját 2018-ban szerezte a Pécsi Tudományegyetemen. Jelenleg az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében Ph.D. hallgató Dr. Pirger Zsolt irányítása alatt. Kutatási témája a nagy mocsári csiga neuroendokrin rendszere.

MAÁSZ GÁBOR Gyógyszerész doktori címet szerzett a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar gyógyszerész szakán 2010-ben. Tudományos fokozatát 2015-ben a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolában szerezte, Ph.D. disszertációjának címe „A PACAP központi idegrendszeri hatásainak vizsgálata tömegspektrometriás módszerekkel”. 2014 óta az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.

PIRGER ZSOLT Debreceni Egyetem Molekuláris Biológus szakán 2002-ben szerzett biológus-orvosbiológus MSc diplomát, majd az összehasonlító neurobiológiai tudományok tématerületén 2009-ben szerezte meg Ph.D. fokozatát a Pécsi Egyetem. 2012-ben teljesítette az MTA Minősítési (Habilitációs) eljárását, azóta az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet tudományos fömunkatársa, 2014- től az Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport az emberi eredetű környezetszennyező anyagok (ideg) élettani hatását vizsgálja vízi szervezetekben.