Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
58 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. Observed Effect Concentration, NOEC) eredményei fontosak. Ezekből az adatokból elsősorban a bevezetésben már említett PNEC érték kiszámítása történik, melyhez egy osztószámot (Assessment Factor, AF) is alkalmaznak (7. egyenlet), amelynek nagysága az ismert ökotoxikológiai adatok függvénye (1. táblázat). Megjegyzem, ha az egyes trofikus szintekre vonatkozóan többféle alapadat is rendelkezésre áll, akkor a PNEC értékek meghatározásához jellemzően a legkisebb határkoncentráció eredményeket kell alapul venni, hiszen a kockázatbecslés az ökoszisztéma legérzékenyebb elemeire épít (Hamre 2006, Zhang 2017, Vestel 2015). PNEC = (EC50, vagy LC50, vagy NOEC)min/AF (1) 1. táblázat. A trofikus szintekhez igazodó kockázatbecslési faktorok (AF) irodalmi értékei (Hamre 2006) Table 1. Literary values of risk Assessment Factors (AF) _______adapted to trophic levels (Hamre 2006)_______ Rendelkezésre álló teszt eredmények AF A három különböző trofikus szint (alga, Cladocera, hal) közül legalább egy esetében meghatározott akut toxieitási eredmény (LC50, vagy EC50) 1000 Egy krónikus NOEC mérés eredménye hal vagy Daphnia tesztszervezeten 100 Két különböző trofikus szint (halak és/vagy algák és/vagy Daphniák) élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC érték 50 A három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC érték 10 Szabadföldi adatok, vagy mikrokozmosz kísérletek egyedi felmérés Az RQ megállapításához a PNEC mellett a mért MEC értékek ismeretére is szükség van. Az RQ a következő képlet (2. egyenlet) szerint számolható és értéke alapján a 2. táblázatban olvasható tartományok szerint sorolható kategóriákba (Hamre 2006, Zhang 2017, Vestel 2015). RQ = MEC/PNEC (2) 2. táblázat. A kockázati hányados (RQ) adott tartományaihoz rendelt kockázati szintek Table 2. Risk quotient (RQ) intervals assigned to risk levels Tartományok RQ értéke alapján Kockázati szint 0.01>RQ elhanyagolható O.OKRQcO.l kicsi 0.1<RQ<1 közepes RQ>1 magas Megjegyzendő a módszer hiányossága, miszerint a szakirodalomban rendelkezésre álló ökotoxikológiai kísérleti eredmények még további kiegészítésre szorulnak. Számos, a környezetben már detektált vegyületre ez idáig nem található ECso, LCso, NOEC és így PNEC adat sem. EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Ökotoxikológiai adatok hiányában a Balaton vízrendszerében detektált 72 gyógyszerhatóanyag közül csak 57-re tudtuk elvégezni a környezeti kockázatbecslést. Vizsgálatunkban azokra a vegyületekre szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek a felmérés során legalább egy mintavételi helyen és időpontban elérték a közepes környezeti kockázati szintet, ezeknek a vegyületeknek a PNEC értékei a 3. táblázatban láthatóak. 3. táblázat. A felmérés során közepes vagy magas kockázati szintet elért vegyületek PNEC értékei Table 3. PNEC values of compounds with medium or high risk ______________level during the investigation __________ Hatóanyagcsoport Vegyidet PNEC |ng/L] Alkaloidok koffein 6 852* Antiepileptikumok karbamazepin 6359* Antipszichotikumok és antidepresszánsok haloperidol 3* Kardiovaszkuláris szerek propranolol 50* Hormonok és hormon származékok El 74* bE2 44* Ópiátok és morfin származékok tramadol 32* Stimulánsok, hallucinogének és metabolitjaik MDMA 216** Forrás: * H. Sanderson 2004; ** A. Mendoza 2014. A 2. ábra a 8 legnagyobb RQ értéket elérő hatóanyag kockázati besorolását szemlélteti a mintavételi területek csoportosítása szerint a teljes vizsgálati időszakot tekintve (2017 júniusától 2018 augusztusáig). A diagram az egyes mérési időpontokban végzett mérések adatai alapján számított RQ-k közül a maximum értékeket adja meg a kiemelt vegyületek esetében, mivel az RQ kiszámításakor is a maximális környezeti koncentrációkat vesszük figyelembe. Mivel RQ értéke a 2. ábra esetében több nagyságrendet is felölel, így a szemléletes ábrázolás érdekében eredményeinket logaritmikus skála alkalmazásával adtuk meg. A diagramról leolvasható, hogy a vízgyűjtő területhez tartozó mérési pontokon (7. ábra, 1-4) jellemzően nagyobb az RQ, mint a balatoni mintavételi helyek (7. ábra, 5-10) esetében. Megfigyelhető az is, hogy a feltüntetett 8 hatóanyag közül csak 3 olyan volt, amely a Balaton vizében is meghaladta 0.1 RQ értéket, azaz a közepes kockázati szintet. ■ Vízgyűjtő (1-4 pontok) ■ Balaton (5-10 pontok) 2. ábra. A vízgyűjtőterület és a Balaton kockázatelemzési adatai a teljes vizsgálat alatt a közepes, vagy magas kockázati szintet elérő vegyületek esetében (lásd 2. táblázat) Figure 2. Risk analysis data of the catchment area and Lake Balaton during the whole investigation for compounds with medium or high risk (see Table 2.) A vízgyűjtő terület szennyezésének fő forrásaként Zalaegerszeg városi terhelése feltételezhető. A karbamazepin, mint a környezeti vízmintáinkban leggyakrabban (>95%) detektálható antiepileptikum, példá-
