Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
8 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. helyeztünk el. Ezt a mérést július 29-én folytattuk le, az öntözés ideje alatt mért 2,27 m s_1 átlag szélsebesség mellett. A kapott eredmények további pontosítására, valamint részletesebb információ gyűjtésének érdekében 2018-ban ezt a típusú mérést megismételtük úgy, hogy az 50 és 100%-os zónák között egy 75%-os zónát alakítottunk ki. Továbbá az 1 m-es távolságot, 1,5 m-re emeltük a csapadékmérők között. A mérések közbeni evaporáció nyomon követésére 3 db, 10 mm-nyi vizet tartalmazó csapadékmérőt helyeztünk ki a mérési helyszín közelébe, azonban nem mértünk számottevő csökkenést ezekben, így nem kellett a mért értékeket korrigálnunk. Leginkább éjjel végeztük a méréseket, és a mért értékek leolvasása a következő reggelen történt meg. A szórófejek és a csapadékmérők közötti veszteségek figyelembevétele nem volt lehetséges, de Schneider (2000) szerint ez mindössze a vízmennyiség 1 -2%-a lehet spraytípusú szórófejeknél. A gép minden esetben az óramutatójárásával megegyező irányba haladt. Adatfeldolgozás A mért adatok értékeléséhez a Christiansen-féle egyenletességi tényezőt (CUc), az eloszlási egyenletességet (DU) és a Heerman és Hein-féle formulát (CUhh) használtuk. A Christiansen-féle egyenletességi tényező (Christiansen 1941): CUc = 100 Tn V; ^1=1vl ahol (i) Vi = az egyes csapadékmérőkben felfogott öntözővíz mennyiség (mm) V = a csapadékmérőkben felfogott öntözővíz mennyiségek átlaga (mm) Az eloszlási egyenletesség (DU) (Burt és társai 1992, 1997): Az eloszlási egyenletesség számításához a mért értékeket növekvő sorrendbe állítjuk, majd az alsó 25%-ba sorolt értékek átlagát vesszük és elosztjuk az összes mért érték átlagával. DU ~ 100"Alsó negyed átlaga (mm) (21 Összes érték átlaga (mm) A Heerman és Hein formula (American Society of Agricultural Engineers (ASAE) 1997): 100 Z”=1 US, . ahol: (3) n = a csapadékmérők száma i = i-edik csapadékmérő Vi = az i-edik csapadékmérőben felfogott öntözővíz menynyiség (mm) Si = az i-edik csapadékmérő távolsága a központi toronytól (m) V p = a felfogott öntözővíz mennyiségek súlyozott átlaga (mm), amelyet az alábbiak szerint számítunk: ,7 _ Zi=iViSi P Yn S Z,[=1 (4) Az alul- és túlöntözés meghatározása a négyzetháló alapú mérésekből történt. A mért értékek alapján elkészítettük a 3D felszíneket és az adott öntözésnél előírt kijuttatási értéket reprezentáló síkokat. Az egyik cél az volt, hogy vizualizáljuk a vízelosztás modelljét, amelyek az egyenletességi értékekhez tartoznak és emellett, hogy kiszámítsuk az alul - és túlöntözések vízmennyiségeit és becsüljük ezek területi kiterjedését. Ezt úgy értük el, hogy kivontuk a síkokat a vízeloszlást reprezentáló felszínekből (2. ábra). A gridek elkészítéséhez a módosított Shepard eljárást használtuk. Az interpolátor inverz-súlyozási eljárást használ. Különbözik a hasonló, fordított távolság hatvány interpolációtól, mivel a legkisebb négyzetet használja, így zárja ki vagy csökkenti a „bull’s eye” jelenséget a generált modellnél. Lehet egzakt vagy simító interpoláció is (Franke és Nielson 1980, Renka 1988, Shepard és Donald 1968). Több, a Surfer szoftverben elérhető és vizuális ellenőrzés után a szórásképre adaptálhatónak vélt interpolációs lehetőség közül választottuk ezt a módszert (távolsággal fordítottan arányos, krigelés, helyi polinomiális, minimális görbület, módosított Shepard módszer, radiális bázisfüggvény, háromszögelés lineáris interpolációval). A kiválasztáshoz teszteltük a különböző interpolációkat az IR100 zóna június 8-i mérését (4. mérés) alapul véve, mivel az alul- és túlöntözést egyaránt mutatott. Minden interpoláció segítségével elkészítettük a grid fájlokat, kiszámítottuk a hozzájuk tartozó reziduálisokat, majd összesítettük ezek abszolút értékeit. A reziduálisok jelentik az eltéréseket a mért és az interpolált értékek között. A legkisebb értéket a módosított Shepard eljárás adta 0,0125 értékkel. Emiatt úgy döntöttünk, hogy a további számításokhoz ezt az interpolációt fogjuk használni. A kapott eredményeket egy hektárra vetítve adtuk meg. A 3D felszín modellezést és a volumetrikus műveleteket Surfer 11 szoftverkörnyezetben végeztük (Golden Software, Inc, Golden, Colorado). EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A víz elosztásának egyenletessége, a térfogati és területi számítások Négyzethálós mérések A négyzethálóban lefolytatott mérések alkalmasak voltak a vízkijuttatási egyenletesség és a hozzájuk kapcsolódó alul- és túlöntözés térfogati és területi számítására. A négy kijuttatott vízmennyiségből kettő hasonló (12,2 és 12,7 mm), valamint kettő ezeknél magasabb érték (22,1 és 25,1 mm) (/. táblázat).
