Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
Bíró T. és társai: Precíziós körforgó számyvezeték VRI zónáinak szóráseloszlási vizsgálata 7 amely egy beépített nyomásmérővel mérhető. Az állandó nyomás fenntartását a szivattyú működését vezérlő frekvenciaváltó segítette. A gép haladását GPS kormányzórendszer irányította. Az eltérő ÖD kijuttatása úgy biztosítható, ha az adott területek fölött a szelepek ki- és bekapcsolnak, pulzálnak. Ezt a pulzáló működést mágnesszelepek biztosítják. A kísérleti tér és a mérések leírása A méréseket 2017-ben Szarvason, a Szent István Egyetem Tessedik campusának tanüzemében végeztük (GPS koordináták: É 46°5301 1,5", K 20°31058,6"). A területet É-ÉK felől a Szarvasi Holt-Körös határolja, a partján fáscserjés növényzettel. Déli határa a szarvasi arborétum fás vegetációja. Nyugati határán halastavak töltéseit találjuk, amelyeket egy műút választ el a területtől. A különböző méréseket májustól-augusztusig végeztük egy ~0,4 ha-os területen (38x104 m). Ezt a területet három hasonló méretű parcellára osztottuk és a vízadagok 0, 50 és 100%-ával öntöztük. Az eltérő talaj adottságok vagy a domborzati tényezők nem lettek figyelembe véve a zónák kialakításánál. A különböző ÖD-okkal öntözött poligonok tervezéséhez Valley VRI 8.48 szoftvert használtunk. A szélsebesség mérése a talaj szint felett 10 m-es magasságban történt, amely értéket 2 m-es magasságra transzformáltunk logaritmikus szél-profil segítségével. Az átlag szélsebesség 0,24 és 2,53 m s’1 között alakult a csapadékmérőkkel végzett mérések közben. Az eltérően öntözött zónák határai helyének pontos megállapítására először a várható határokra merőlegesen alakítottunk ki egy-egy mérési vonalat. A vízkijuttatás mérésére közönséges, mm-beosztású csapadékmérőket használtunk, amelyeket egy fa karóra helyeztünk. Az egyes méréseknél azonos mérési magasságba állítottuk fel a mérőket. Ez a magasság 60 cm volt, azonban a szezon végéhez közeledve ezt 90 cm-re kellett emelni a fejlett vegetáció miatt. A mérések adataiból eloszlási egyenletességet (Kruse 1978) és Christiansen-féle egyenletességi tényezőt (Christiansen 1941) számítottunk a két öntözött parcellára. Ehhez 4x5-ös négyzethálóba helyeztük el a csapadékmérőket az öntözött VRI zónákban, 60 cm-es mérési magasságban (7. ábra). 1. ábra. A megtervezett VRI parcellák a körforgó öntözőberendezés alatt (Megjegyzés: piros: 0%, zöld: 50%, lila: 75%, kék: 100% öntözési arány. A négyzethálós mérési elrendezést a bal szélső rajz mutatja be, ahol a pontok jelölik a csapadékmérőket. A másik két rajzon az átmeneti zónákra vonatkozó mérési vonalakat jelöltük a két mérési évben. A színkódolás segíti a 4., 5. és 6. ábrák jobb átláthatóságát.) Figure 1. The defined VRI zones under the center pivot (Notes: red: 0%, green: 50%, purple: 75%, blue: 100% application rate. The figure on the left shows the arrangement of the grid shape measurement, where the points represent the rain gauges. The other two figures show the arrangement of the measuring lines of the transition zones in the two consecutive years. Line colouring refer to the lines of graphs on the Figures 4-5-6.) A csapadékmérők közötti távolság 3 m volt. A méréseket a zónák belső részében alakítottuk ki, így az átmeneti sávok nem befolyásolták az egyenletességet. A központi toronyhoz legközelebbi csapadékmérő az 50%-os zónában (IR50) 51 m-re helyezkedett el a központi toronytól, mig a 100%-al öntözött parcellában (ÍR 100) 77 m-re. Ebben az elrendezésben négyszer ismételtük meg a mérést. Annak megállapítására, hogy milyen közel voltak a mért mennyiségek az előírtakhoz, az öntözés pontosságának jellemzésére, az átlagos abszolút hiba (MAE) és a négyzetes középhiba (RMSE) mutatószámokat számoltunk. A mérések másik tipusát egy standard alapján végeztük, amelyet az Amerikai Agrármérnökök Társasága fejlesztett ki a körforgó öntözőberendezések egyenletességének meghatározására (American Society of Agricultural Engineers (ASAE) 1997). Ehhez két egyenes vonalban állítottuk fel a csapadékmérőket, a központi toronyra nézve sugárirányban. A csapadékmérők közötti távolság 3 m volt és 60 cm magasságban helyeztük el őket. A legközelebbi mérő 36 m-re volt a központi toronytól, mivel a 0%-os zónát (1R0) kihagytuk a mérésből. A harmadik típusú mérés irányult az eltérően öntözött zónák közötti átmeneti sávok szélességének megállapítására. Ehhez a mérési vonalakat a zónahatárokra merőlegesen állitottuk fel. 2017-ben a csapadékmérők közötti távolság 1 m volt és 90 cm magasságban helyeztük el őket. A mérési vonalak elhelyezkedését az 1. ábrán színes vonalak szemléltetik. A kék vonalon 14 db, a narancssárgán 14 db, a sárgán 11 db, a vörös vonalon 9 db csapadékmérőt
