Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
Nagy-Kovács Zs. és társai: Szerves mikroszennyező anyagok (peszticidek és PAH vegyületek) viselkedése a parti szűrés... 49 parti szűrt víz zavarossága elhanyagolható volt (<0,1 NTU) így a zavarosságát figyelembe véve az ultraszűrő ugyan üzemelt, de tényleges szűrési feladatot nem látott el. • Oxidálószer és koagulálószer adagolás nem történt. • A víz a flokkulátoron átvezetésre került, de vegyszeradagolás hiányában technológiai funkciót nem töltött be. • A víz az ultraszűrőkön került előszűrésre. Az ultraszűrő öblítése kezdetben 45, később 60 percenként történt, noha ennél lényegesen ritkább öblítési gyakoriság is elegendő lett volna, de mivel a kísérletnek nem az UF vizsgálata volt a célja, ezért a berendezés védelme érdekében nem akartuk feladni a biztonságot. A felszíni víz kezelésekor rutinszerűen alkalmazott rendszeres hypós UF fertőtlenítést elhagytuk, mivel szükségtelennek ítéltük, amit a mikrobiológiai eredmények igazoltak is. • Az RO berendezés esetében a permeátum pH szabályozását és visszasózását költségtakarékossági okokból elhagytuk, mivel az a kísérlet értékelése szempontjából semmilyen hozzáadott értéket nem jelentett volna. Az RO berendezés üzemét az alábbi működési paraméterekre állítottuk be: • Nyersvíz (ultraszűrt víz) térfogatáram: 6,0 m3/h • Recirkulációs térfogatáram: 0,5 m3/h • Ki hozatal: ~75% • Antiscalant (lerakódás gátló) adagolás: Membrane DS291 50 ml/h (8,33 ml/m3). A vízminőségi laboratóriumi vizsgálatokat a Fővárosi Vízművek Zrt. akkreditált laboratóriuma végezte el a kísérleti tervben előzetesen meghatározott mintavételi és mérési terv alapján. A kísérletek során összesen 53 alkalommal került sor laboratóriumi vizsgálatra, ami heti két mintavételi alkalmat jelentett. A vizsgált szerves mikroszennyező anyagokat, azok kimutatási határait és a felhasznált módszereket foglalja össze az I. táblázat. EREDMÉNYEK A kísérletsorozat 2018. májustól 2018. decemberéig zajlott, tehát felölelte a késő tavasztól a kora téli időszakig terjedő hidrológiai periódust. A Duna vízhőmérséklet változását és az ezen időszak alatt mért vízállásokat az 1. ábra mutatja be. 1. ábra. A dunai vízállások és vízhőmérsékletek 2018-ban (Forrás: hydroinfo.hu) Figure I. Danube water gauge measurements and water temperature in the investigated period (Source: hydroinfo.hu) A Duna-vízállása a vizsgált időszakban közepes/alacsony volt. A legmagasabb vízállás is mindössze néhány napra haladta meg a 300 cm-t, ami messze elmarad az árvízinek tekinthető (550 cm) vízállástól, noha május-június hónapokban ez rendszeresen bekövetkezik. Ugyanakkor az őszi időszakban tartósan kisvízi (<120 cm) vízállás volt jellemző és októberben megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállási rekord. A nyári időszakban a vízhőmérséklet tartósan 20 °C felett alakult és több héten keresztül meghaladta a 25 °C-os hőmérsékletet is, ami szokatlanul melegnek számít. A vizsgált kísérleti időszak hidrológiai szempontból tehát szélsőségesnek volt tekinthető, és feltételezhető volt, hogy ez a parti szűrés szempontjából akár kedvezőtlen folyamatokat is elindíthat. Mint azt majd látjuk, ez nem következett be. 2018 évi Duna vízszint és hőmérséklet Budapest
