Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
50 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. Szervetlen szennyezők, vas és mangán A dunai mintákban az összes vas koncentrációja 55-896 |ig/l, az összes mangán 7-91 pg/l között alakult. A parti szűrt vízben összes vas koncentrációja a vizsgált minták 90 %-ában alsó méréshatár alatti (AMH) <5 jj.g/1 alatti volt, míg az összes mangán esetében a minták 98%-a AMH <1 pg/l alatti volt. Az RO kezelés után az összes vas és összes mangán minden mintában kivétel nélkül a meghatározási határ alatt volt (<AMH). Mikrobiológiai paraméterek A közlemény terjedelmi korlátái miatt itt csak néhány eredmény bemutatására nyílik lehetőség. A mikrobiológiai vizsgálatok során a magyarországi jogszabályban (201/2001. Korm Rend.) által előírt 7 paraméter vizsgálatára került sor. A dunai mintákat mikrobiológiai paraméterekre a magas mikroorganizmus szám miatt nem vizsgáltuk. A partiszűrt és az RO kezelt vízben a minták 99,4%ban a vizsgált mikroorganizmusok nem voltak jelen. Az előfordulások esetiek voltak, kis egyedszámmal jellemezhetők, és a következő mintában minden alkalommal külön beavatkozás (fertőtlenítés) nélkül is nullára csökkent a számuk. Fontos megjegyezni, hogy a kísérlet során egyáltalán nem alkalmaztunk fertőtlenítést. Szerves mikroszennyező anyagok A kísérlet során vizsgált szerves mikroszennyezők közül csak a PAH vegyületek (policiklikus aromás szénhidrogének) voltak a mintákban meghatározási határ feletti koncentrációban jelen. Peszticidek A 2018. október 8-i Duna mintában azonosítottunk 1,2 ng/1 koncentrációban 4,4'-DDE vegyületet. Az aldrin, tritluralin, hexaklór-benzol, alfa-endoszulfán, endrin, gamma-HCH-lindán, 4,4'-DDD, 4,4'-DDT vegyületek minden mintában meghatározási határ alatti koncentrációban voltak jelen. PAH vegyületek Az acenaftilén,l-metil-naftalin, 2-metil-naftalin minden mintában a meghatározási határ alatti koncentrációban volt. A dunai mintákban (53 db) az összes PAH értéke 1 mintában (06.21.) volt > 1 pg/l, 5 mintában 0,22 pg/l > összes PAH >0,13 pg/l, a többi mintában az összes PAH<0,10 pg/l koncentrációban volt jelen. A PAH vegyületek meghatározásának különös jelentőségét az adja, hogy ebben az időben került felszínre a szó szoros értelmében is az óbudai gázgyár területéről a Dunába szivárgó szennyezett talajvíz. A nyers Duna vízminták eredményei a 2. ábrán kerülnek bemutatásra. 0,35 -♦-naftalin, [pg/l] -*-benz(a)pirén, [pg/l] -A-fluorantén, [pg/l] -*-indeno(l,2,3-cd)pirén, [pg/l] -*-acenaftén, [pg/l] -♦-antracén, [pg/l] —►-benz(a)antracén, [pg/l] —benz(g,h,i)perilén, [pg/l] —*-benz(b)fluorantén, [pg/l] -♦-benz(k)fluorantén, [pg/l] HHdibenz(a,h)antracén, [pg/l] TÉ-fenantrén, [pg/l] fluorén, [pg/l] krizén, [pg/l] pírén, [pg/l] Dátum 2. ábra. A dunai minták PAH szennyezettségének összefoglaló bemutatása Figure 2. PAH contamination of the Danubian water samples A parti szűrés biztonságát és hatékonyságát mutatja be a 3. és 4. ábra (a fenantrén és a fluorén koncentrációk tekintetében a Dunában, a parti szűrt vízben és a RO berendezést követően vett vízmintában). Ez a két komponens volt jellemzően kimutatható a Dunai vízmintákban mérési határ felett az összes PAH vegyület közül. Jól megfigyelhető, hogy a Dunában véletlenszerűen és esetilegjelentkező koncentrációcsúcsokat a parti szűrés hatékonyan „vágja le” nem is hagyva lehetőséget az RO berendezés hatásainak vizsgálatára. A parti szűrt vízben 2 mintában volt indeno(l,2,3-cd)pirén <0,01 pg/l feletti koncentrációban Az RO után 3 db mintában voltak PAH vegyületek indeno( 1,2,3-cd)pirén, benz(g,h,i)perilén, dibenz(a,h)antracén és fenantrén méréshatár feletti koncentrációban. Az ivóvízre vonatkozó határértéket (összes PAH 0,10 pg/l) a mért vegyületek összege egyetlen vízmintában sem érte el. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a Duna szennyezettsége sem különösebben jelentős (legalábbis a vizsgált paraméterek tekintetében nem az), valamint a parti szűrés folyamata során a Dunában még
