Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 2. szám
48 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 2. sz. nológiákkal (csapadékképzés-fázisszétválasztás, adszorpció/ioncsere, stb.) nem, vagy nem elegendő hatásfokkal távolíthatók el. A fordított ozmózis alkalmazása ezért elsősorban olyan parti szűrésű vizek esetén lehet elképzelhető, ahol a vízben levő mikroszennyezők részben, vagy egészben átjutnak a szűrőrétegen és más, egyszerűbb módszerekkel nem távolíthatók el a vízből, ugyanakkor jelenlétük a fogyasztók szempontjából kockázatosnak minősül. A kísérlet egyik célja volt annak igazolása, hogy az RO berendezés alkalmas a parti szűrt víz további kezelésére, az esetleg megjelenő kiemelt fontosságú szennyezők (szerves mikroszennyező anyagok) kellő hatékonyságú eltávolításával. Másodlagos célként a parti szűrésű víz további RO- val történő kezelése során várható üzemeltetési nehézségek felderítését tűztük ki, amely egy hasonló alkalmazás tervezésekor informatív lehet a jövőben. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletekhez félüzemi léptékű RO berendezéssel kezeltük parti szűrésű vizet miközben rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végzünk, valamint az RO berendezés főbb üzemelési adatait is rögzítettük, további adatfeldolgozás céljaira. A kísérlet időtartama 6 hónap volt, 2018. tavaszi kezdéssel, 2108. késő őszi-téli befejezéssel. Ezzel a parti szűrésre ható környezeti tényezők évszakos változásainak hatásait vizsgálni tudtuk. A tapasztalatok szerint a kora nyári időszakban (júniusi zöldár) fordulnak elő nagyobb árvizek, valamint a kisvizes időszakok az augusztus-szeptemberi időszakban várhatók, tehát az adott évben előre jelzett hidrológiai szélsőségeket, illetve ezek hatásait is megtapasztalhattuk. A vízminőségi vizsgálatokat heti két alkalommal végezzük, így a viszonylag rövidebb idejű vízminőségi változások hatása is észlelhető volt. Mintavételi pontok: 1. Dunavíz 2. Kútvíz (A-akna): parti szűrt víz 3. RO berendezés kezelt vize A három mintavételi ponttal a teljes parti szűrési, illetve mesterséges technológiai folyamat vízminőségi hatásai nyomon követhetők voltak. Az RO berendezés működése során a nyomásértékek, valamint a vízhőmérséklet kerül rögzítésre, amelyből az RO eltömődésére lehetett következtetni. Rögzítettük a feladott és termelt víz mennyiségét, illetve a berendezés energiafelhasználását. A kísérletet a Fővárosi Vízművek Zrt. Budaújlaki gépházának területén (Budapest, Szépvölgyi út) folytattuk le. A Budaújlaki gépház területén található az „A-akna”, amely több kút vizének gyűjtőaknája. A kapcsolódó kutak részben a Duna jobb-partján a gépház közelében helyezkednek el, részben pedig a Margit-sziget nyugati partéién, ahonnan bújtatón keresztül történik a víz átvezetése az A- aknába. A vizet innen közvetlenül a hálózatba táplálják, előtte UV-berendezéssel, illetve klórgáz adagolással fertőtlenítik. A kísérlet célja miatt nyers (nem fertőtlenített) kútvízre volt szükségük, ezért a kísérlet idejére a kútba külön szivattyút telepítettünk, amely a berendezést kezeletlen, parti szűrt Duna-vízzel látta el. A kútsor Budapest szívében, szinte teljesen beépített, sűrűn lakott urbánus területen helyezkedik el. A kútsor „csúcs-vízműként” üzemel, azaz csak a nagyobb fogyasztású, nyári időszakban termel, amit a kísérlet időpontjának kiválasztásakor figyelembe kellett vennünk. A kísérlethez alkalmazott RO berendezés a Fővárosi Vízművek által fejlesztett „CEWPU” (Containerized Emergency Water Purification Unit) konténerben helyezkedett el. A CEWPU konténer vészhelyzetekben történő ivóvíz előállításra lett kialakítva olyan módon, hogy gyakorlatilag bármilyen szennyezett édesvízből alkalmas legyen tiszta, egészséges ivóvíz előállítására. A konténer több lépcsős tisztítási technológiai sort tartalmaz: biztonsági előszűrés (400 pm) -> oxidáló és koagulálószer adagolás -> flokkulátor -> ultraszűrő (-0,03 pm) fordított ozmózis (RO) -> pH szabályozás, visszasózás vízkiadás. A konténeren belül megtalálható a működéséhez szükséges összes segédüzemi berendezés, valamint egy 3 rekeszre osztott, beépített víztartállyal is rendelkezik, részben az ultraszűrt víz átmeneti tározásához, az RO-ra történő feladás előtt, részben a már kezelt ivóvíz tározására. A berendezés automatikus üzemű, a kezelő személyzet feladata az üzem ellenőrzésére és a vegyszerek feltöltésére korlátozódik. Ezért a berendezés kifejezetten alkalmas volt a hosszú távú (fél éves) folyamatos (7/24) kísérleti üzemre. A berendezés az üzemi adatokat (nyomás, térfogatáram, stb.) folyamatosan rögzíti, így a logfíle-okból az üzemi adatok utólag kinyerhetők. A CEWPU konténerben található RO berendezésre a technológia első fázisában kezelt, ultraszűrt vizet adtuk fel. Az ultraszűrt víztartályból alacsony nyomású (-3-4 bar) szivattyú szívja a vizet és továbbítja az RO felé. A nyomóoldalon történik meg a lerakódásgátló (antiscalant) adagolása. A vizet ezután egy 5 pm pórusméretű biztonsági szűrőn (gyertyás szűrő) vezetjük át, az RO membránok védelme érdekében. Ezt követően a nyomásfokozó szivattyúval történik a víz feladása az RO egységre. A berendezés összesen 6 db RO membránt tartalmaz, 3 db sorba kapcsolt tartályban elosztva. A megfelelő kihozatal érdekében koncentrátum recirkuláció került kialakításra. A koncentrátum a konténerből közvetlen kivezetésre kerül, hulladékvízként kezelve. A permeátum pH szabályozás (NaOH adagolás) és remineralizáció (CaCO? adagolás) után a tisztavíz tartályba kerül. Az RO berendezésben Toray TM720D-400 típusú membrán található, mely megengedett maximális üzemi nyomása 600 PSI (41 bar), de a berendezésben ez legfeljebb 12 bar nyomáson üzemelhet. Az RO térfogatárama 6,0 m3/h nyersvíz feladás, 0,5 m3/h belső recirkuláció, 75% kihozatal mellett. Az RO üzemi paramétereinek beállítása (vízfeladás, fojtás és recirkuláció) manuális szerelvényekkel történik. Az RO-ra a vízfeladás folyamatos, mivel a beépített megszakító víztartály elegendő vizet tárol ahhoz, hogy az ultraszűrő öblítése alatt se kelljen az RO-t leállítani, vagy a térfogatáramait módosítani. A berendezésben alkalmazott membránok nem újak (-3 évesek), és különböző minőségű nyersvizekkel összesen kb. 1 évet üzemeltek, amiből 6 hónapig egy menekülttábor 4000 lakója számára szolgáltatott ivóvizet. A kísérletsorozat célja a parti szűrt víz fordított ozmózissal történő kezelési hatékonyságának vizsgálata volt. A
