Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
Lovas A. és Nagy L.: Az árvízvédelem küldetése 13 csapadékból keletkező, nagykiterjedésü belvízi elöntések, illetve helyi vízkárok; valamint a környező országokban a hozzánk folyó vizekbejuttatott és a nálunk keletkezőkkel tetézett szennyezések ellen gyakran szükséges védekezni. A hazai vízveszélyeket az 1. ábra mutatja, feltüntetve a kevés víz okozta aszályos területeket is. Megjegyezzük, hogy a helyi vízkárral veszélyeztetett területek többnyire keskeny sávokra korlátozódnak a domb- és hegyvidéki folyóvölgyekben, ezért az 1. ábrán térképi megjelenítésük nehézkes. Magyarországon az árvizvédelmi művekkel határolt folyómedrekben és hullámtereken levonuló árvizet nem tekinthetjük természeti katasztrófának, még akkor sem, ha újabb és újabb szélsőséges paraméterű árhullámok fordulnak elő. Az árvizek előfordulása a magyarországi folyókon nem rendkivüli esemény - ez a folyók vízjárásának természetes sajátossága. Szélsőséges esetben veszélyhelyzet bármikor kialakulhat (jogi és műszaki értelemben is), azonban árvízkatasztrófának a töltésezett folyókon az tekinthető, ha a folyó átszakítja az árvízvédelmi töltéseket, elönti a mentesített árteret. Ezzel kapcsolatban részletes írások jelentek meg Magyarországon {Nagy 2018b és 2019). Halmozottan hátrányos területek egy probléma ■ két probléma három probléma / Aszályos területek 1. ábra. Magyarországi vízveszélyek és a halmozottan hátrányos helyzetű területek Figure 1. Water hazards in Hungary and areas with multiple disadvantages FOGALMAK A vízkárelhárítás a károsan sok, vagy éppen a károsan kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett tevékenységet jelenti (A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI1. törvény - mely a vizekkel kapcsolatos alapvető jogokat és kötelezettségeket szabályozza - 28. számú fogalom-meghatározása alapján). A fenntartható vízkárelhárítás nem egyszerűen az árvizek és belvizek elleni védekezés, hanem a vízzel való gazdálkodás mérnöki beavatkozásokkal történő megvalósítása. Előre is ki kell emelni a hazai árvízvédelem eredményességét: az árvizek Magyarországon évtizedek óta nem követeltek közvetlen emberáldozatot. Magyarországon hagyományokra épülő szervezett árvízvédekezés folyik törvényi felhatalmazás alapján. A szervezett védekezést segíti a kollektív szakmai tudás, a történelmi tapasztalat. Ez alapján lehetséges, hogy a már bekövetkezett káros árvízi eseményekre a lehető legrövidebb időn belül, a műszakilag megfelelő ellenintézkedéseket lehet tenni a károk fokozódása és a katasztrófa helyzet elkerülése érdekében. Az 1998 óta szerzett árvízi tapasztalatok azt mutatták, hogy súlyosbodik a helyzet, a vizek kártételei ellen átfogó, következetesen végrehajtott stratégia szükséges. Különösen akkor van erre szükség, ha a természeti és humán folyamatok tendenciái nem változnak. Az események azt mutatják, hogy nincs előnyünk a Tisza vízgyűjtőjében lejátszódó változásokkal kapcsolatban, így gyakorlatilag a jelenlegi védelmi szinten minden nagyobb árvíz egy potenciális katasztrófa. A természeti veszélyek elleni küzdelem legfontosabb lépései a következők: • veszélyek felmérése (erősség és terület), • következmények értékelése, azaz a kockázatok értékelése, • az alkalmazkodás módjának és mértékének meghatározása, • ellenintézkedések megtétele, azaz kockázatkezelés.
