Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 1. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. Az árvízvédelem küldetése Lovas Attila* és Nagy László** * Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (lovas.attila@kotivizig.hu) ** Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék (lacinagydr@gmail.com) Kivonat Az árvízvédelem társadalmi igényeket elégít ki, amit az egyes emberek helyett a kormányok különböző jogi formákban fogalmaznak meg. Ez a küldetés a műszaki életben a szerkezeti jellegű beruházások (védmüvek) létesítésében valósul meg, melyek továbbra is fontos elemei maradnak az árvizek elleni küzdelemnek. Ugyanakkor a nem-szerkezeti jellegű intézkedéseknek - elsősorban az alkalmazkodás érdekében - párhuzamosan kell fejlődniük az aszimmetria elkerülése miatt. Szem előtt kell tartanunk, hogy az árvízmentesítés sohasem abszolút mértékű. Figyelembe kell ezért venni a megmaradó kockázat nagyságát, beleértve a lehetséges tönkremenetelt és meghibásodást is. Ennek elhanyagolása hamis biztonságérzetet kelthet. Kulcsszavak Árvízvédelem, szerkezeti és nem-szerkezeti módszerek, tározás, fenntartható fejlődés, alkalmazkodás. Mission of the flood control Abstract Flood protection satisfies the demands of the society, instead of the individuals, the governments are controlling it through regulations. This mission in the field of engineering is called structural measures, which will remain important elements of the flood control. Parallel to it we have to develop the non-structural methods of defense primarily for increasing the adaptivity and to avoid the dissymmetry, which caused by relying mainly on the embankments. We should keep in mind that none of the means of flood protection, provides a full scope of safety. Due to this, the concept of residual risk, including the potential failure or breach, should be taken into consideration. Ignoring this can create a false sense of security. Keywords Flood control, stmctural and non-structural methods, retention, sustainable development, adaptivity. BEVEZETÉS Az árvízi események a természeti folyamatok részét képezik. A vízkár a természeti katasztrófák egy fajtája. Árvizek eddig is voltak és a jövőben is lesznek. Árvíz megjelenésére a jövőben is számítani kell, sőt a klímaváltozás miatt veszélyessége fokozódhat, következményei azonban megfelelő stratégiával csökkenthetők. A vízkárelhárítás fenntartható stratégiája a megelőzés és az alkalmazkodás. Az árvízi stratégiának az Európai Unió által kiadott az „Árvízvédekezés legjobb gyakorlata” dokumentum szerint ki kell terjednie az egész vízgyűjtőre és elő kell mozdítania a vízzel, a földterülettel és az ezekhez kapcsolódó erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek koordinált fejlesztését, kezelését és a természeti környezet megőrzését. Az árvízkárok fenntartható megelőzése az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legfontosabb szempontja. A megelőzés az árvízi biztonságpolitikára épül. A kor igényeinek, szellemének megfelelő biztonságpolitika nélkül a megelőzés és az alkalmazkodás nem lehet hatékony. HIDROLÓGIAI VESZÉLYFORRÁSOK JELENTKEZÉSE A vízrendszerbe történő emberi beavatkozásnak összhangban kell lennie a természeti tényezőkkel, a társadalmi elvárással és a gazdasági helyzettel. Ezek közül bármelyik figyelmen kívül hagyása súlyos konfliktusokat eredményez. Ugyanez igaz a korábban végrehajtott beavatkozások módosítására is! Az eredeti árvízi állapot csak szavak szintjén állítható helyre. A korábbi beavatkozások egy teljesen új rendszert hoztak létre, amiben már keveredik a természetes és a mesterséges környezet, ezért bármilyen további beavatkozás komplex megközelítést kíván, ahol csak a fenntarthatóság lehet kiemelt szempont. Az emberi beavatkozások jogi és intézményi háttéren keresztül történnek. Az árvizek a folyó és állóvizek vízjárásainak elöntést okozó szélsőséges eseményei. Esetleges jelentkezésük során változatos viselkedésükkel sokféle hatást gyakorolnak az ártér természeti állapotára, folyamataira és gazdasági jelenségeire. A kiömlött víz az áramlási sebességgel, a tartózkodás időtartamával és a víz mélységével veszélyezteti az árteret, de ugyanakkor a víz és a hordaléka számottevően növelheti az ökorendszer teljesítőképességét, hasznosságát. Jelenleg a Föld összes lakosságának mintegy 10 %át veszélyeztetik rendszeresen az árvizek. Magyarország a területének több mint 20 %-át kitevő folyóvölgyi, és a 10 %-át megközelítő kisvízfolyások menti árterületével a jelentős árvízi gondokkal küszködő országok közé tartozik. A Kárpát-medence természet- és gazdaságföldrajzi adottságai következtében a vizek kártételei elleni védekezéshez évszázadok óta jelentős és folyamatosan növekvő társadalmi érdek fűződik. Magyarország vízkárveszélyeztetettségét alapvetően a topográfia határozza meg, a Kárpát-medence mély részén fekvő, zömében sík területű ország. Ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból hozzánk érkező, nálunk torlódó árhullámok; a hóolvadásből vagy nagy
