Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata
68 I lidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. a Na %=Na/(Ca+Mg+Na+K)* 100 »SAR=Na/((Ca+Mg)/2)l/2 c Szódaegyenérték= (HC03+C03)-(Ca+Mg) d Mg %=Mg/(Ca+Mg)* 100 e Összes oldott sótartalom (mg/l)= EC (dS/m)*640 f HC03‘/Ca arány g Effektiv Ca+Mg konc.=(Ca+Mg)mért-0,25*(HCO3'+CO3) h Effektiv Na%=Na/((Ca+Mg+Na+K)-0,25*(HCO3'+CO3))* 100 1 Effektiv SAR=Na/(((Ca+Mg)-0,25 *(HC03'+C03))/2) 1 /2 N.S.: nem szignifikáns * p<0,05; ** p<0,01; *** p<0,001. Az USDA öntözővíz minősítése szerint az ülepítő tóból származó elfolyó víz a C3-S3 és a C3-S2 csoportok határán helyezkedik el. Ez a víz jó vízáteresztő-képességű durva textúrájú talajon vagy szerves talajon használható az útmutató szerint. Ugyanebbe a kategóriába (C3-S2) tartozik a gipszezett elfolyóvíz is (2. ábra). Ez a kategória határos a legalacsonyabb nátriumtartalmú kategóriával (C3-S1), ahol a hígított+gipszezett elfolyóvíz található. Az SÍ csoportban alacsony nátrium tartalmú vizek tartoznak, majdnem az összes talajon használhatóak a kicserélhető nátrium tartalom felhalmozódásának kis veszélyével. Nátrium tartalom szempontjából tehát a Körössel azonos SÍ csoportba került a hígított+javított víz. Valamennyi elfolyóvizet tartalmazó öntözővíz a C3 csoportba került az EC értékeik miatt, a különbség köztük csak nátrium meny- nyiségéből adódik az USDA minősítése alapján. A FAO vízminősítése alapján, a tóból származó elfolyó víz minden paraméterére nézve igazak a nyers elfolyóvízre vonatkozó megállapítások. A hígított+gipszezett elfolyóvíz az EC és összes oldott sótartalma alapján enyhe/mérsékelt korlátozások mellett alkalmas öntözésre. Nátrium tartalom alapján felhasználható öntözésre, mérsékelt korlátozások mellett. A klorid és nitrát tartalma nem befolyásolja az alkalmazhatóságát. Hidrogén-karbonát tartalma alacsonyabb lett, igy az elfolyóvíznél kedvezőbb kategóriába került. A gipszezett elfolyóvíz szikessége alapján enyhe/mérsékelt korlátozások mellett felhasználható. A gipsz miatt megnövekedett EC értéke következtében a beszivárgásban nem várható csökkenés az öntözése mellett. A vizsgált vizek közül egyedül tartozik bele ebbe a csoportba. Nátrium és HCO3' tartalma alapján a nyers elfolyóvízhez hasonlóan szigorú korlátozások mellett használható fel. ÖSSZEFOGLALÁS A napjainkban jelentkező vízhiány miatt az alternatív vízforrások jelentősége felértékelődik. Jelenleg az ország egyik legnagyobb kiaknázatlan vízkészlete a rétegvíz eredetű szennyvizek (48 millió m3). Közös jellemzőjük a magas összes oldott sótartalom, amely gyakran a nátrium magas koncentrációjával társul. Jelenleg ezeket a vizeket a kibocsátási pont közelében fekvő felszíni víztestbe vezetik, azonban a magas ásványi anyag tartalom miatt terhelést okoz a vízi ökoszisztémára és a befogadók környezetére. Szintén felhasználás nélkül kerülnek a felszíni víztestekbe a halastavakból és az élelmiszer-, ill. feldolgozóiparból származó elfolyóvizek, hulladékvizek, szennyvizek. A tanulmányban két különböző eredetű víz öntözővíz minősítését tűztem ki célul. Az egyik a Hármas-Körös Bi- kazugi-holtágából (Szarvas) származik, és kiváló minőséggel rendelkezik az öntözés szempontjából. A másik egy intenzív afrikai harcsanevelő telep elfolyóvize. A halnevelő telep rétegvíz eredetű vizet használ fel a tevékenységéhez, ami magas összes oldott sótartalommal, hidrogénkarbonát és nátrium tartalommal rendelkezik, ezért öntözéses hasznosítása esetén a másodlagos szikesedés veszélyének teszi ki a talajt. Ennek elkerülése érdekében, az eredeti és a különböző módon kezelt elfolyóvizek vízminőségének vizsgálata során az elsődleges cél az öntözéses fel- használásra való alkalmasság megítélése volt. Az amerikai öntözővíz minősítő rendszer 22.000 vízminta vízminőségének vizsgálta alapján készítette el az öntözővizek osztályozását, amelyet átlagos: talaj textúra, beszivárgási feltételek, vízvezető-képesség, öntözővíz mennyiség, klíma feltételekre dolgoztak ki. Minden vízminőség osztály leírásánál utal a talaj feltételekre (főként a beszivárgási tényezőre), amelyek mellett a víz alkalmazása javasolt vagy elővigyázatosságot követel, így a rendszer sokrétű és széleskörűen alkalmazható. A FAO öntözővíz minőség útmutató sokrétű céllal készült, gyakorlati felhasználásra a gazdálkodók részére és tervezéshez a mérnökök számára egyaránt. A világ különböző részéről (elsősorban arid és semi-arid területekről) összegyűjtött adatok alapján építették fel, hogy általánosan alkalmazható legyen. A két nemzetközileg elismert osztályozással szemben a hazai rendszer a helyi adottságokhoz illeszkedik és a vizek öntözésre való alkalmasságát (só és nátrium tartalom) szűkebb határok közt szabja meg. Két éves adatsor elemzése alapján, a vizsgált vizek az alábbi tulajdonságokkal rendelkeztek: • A Körös víz relatív nátrium tartalma miatt, a SÁR értéke nagyobb, mint 1, ezért a kiváló öntözővíz minőség helyett a ,jó vízminőségű” kategóriába sorolható a hazai osztályozás szerint. Öntözésre kifogástalanul alkalmas. Az USDA vízminőség rendszere szerint közepes sótartalmú és alacsony nátrium tartalmú víz. A FAO vízminősítése szerint, a só koncentráció értékhez tartozó SÁR érték magas, ezért az öntözött talajon beszivárgási problémák előfordulhatnak alkalmazása során. • Az elfolyóvíz öntözésre „nem használható és nem javítható” Filep (1999) osztályozása szerint. Azonban az eredeti elfolyóvíz és a Körös víz, valamint a kémiai javítóanyag együttes alkalmazásával javítható az elfolyóvíz öntözővíz minősége. Az USDA minősítése szerint, ha az öntözendő talaj megfelelő drénviszo- nyokkal rendelkezik és talajjavító anyagokat, ill. megfelelő talajművelést alkalmaznak, akkor a víz felhasználható öntözésre. A FAO öntözővíz minősítése szerint mérsékelt korlátozások mellett felhasználható öntözésre sótartalma alapján, nátrium tartalma szerint esőz- tető öntözésre alkalmasabb, mint felszíni öntözési módra, beszivárgásra gyakorolt hatása megegyezik a Körös víznél vártakkal. • A gipszezett öntözővíz magasabb összes oldott sótartalommal rendelkezik, mint a nyers elfolyóvíz, azonban alacsonyabb a SÁR értéke, nátriumszázalék értéke és a szódaegyenértéke. A magyar osztályozások szerint nem kerülhetett kedvezőbb öntözővíz minősítésbe, mint az eredeti elfolyóvíz a hidrogén-karbonát tartalma miatt. A megváltozott kémiai mutatók alapján
