Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata

69

Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata

a FAO minősítése szerint az öntözéses alkalmazása során nem csökkenti a talaj beszivárgását. Az USDA vízminőség osztályozása szerint egy kategóriával jobb besorolást kapott, mint az eredeti elfolyóvíz, ami az alacsonyabb SÁR értékének köszönhető.

• A hígított+gipszezett elfolyóvíz az alkalmazott javítással is csak a „ nem szikes talajok öntözésére csak hígítás és/vagy kémiai javítás után alkalmas ” kategóriába kerülhetett Filep (1999) osztályozása szerint. Az USDA osztályozása szerint a vizsgált vizek közül ez tekinthető a legalkalmasabbnak öntözésre. A FAO osztályozása szerint, valamennyi tulajdonsága alapján, enyhe vagy mérsékelt fokú korlátozások mellett felhasználható öntözésre.

Az öntözéses felhasználásról való megalapozott döntéshez a vizek egyéb jellemzőinek vizsgálata is fontos a jövőben (pl. nehézfém tartalom, bakteriológiai vizsgálatok, eltömődés veszély stb.). A megfelelő öntözővíz minőség kiválasztásánál további fontos szempont a termeszteni kívánt növény sótűrő-képessége is. Más megközelítésben előfordulhat, hogy a cél a növény kiválasztása a rendelkezésre álló öntözővíz minőséghez. Jesus és társai (2015) szerint a halofita növények vagy rizs vetésforgóba illesztésével (amit valamilyen gazdaságosan termeszthető növény követ), a másodlagos szikesedés megelőzhető vagy mérsékelhető.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kutatást a „Mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítása fás szárú ültetvényeken’' c. Földművelés- ügyi Minisztérium által finanszírozott ODOOl sz. projekt támogatja. A kísérletek beállításáért, fenntartásáért, illetve az analitikai vizsgálatok elvégzésért külön köszönet a NAIK ÖVKI munkatársainak. Az országos szennyvízkibocsátásra vonatkozó adatokért köszönet illeti az Országos Vízügyi Főigazgatóságot.

IRODALOM

Alberti. (1997). Az öntözés jogi szabályozása és az öntözővíz minőségi feltételei. Gvak. Agrof, 8(1), 9-10.

Al-Shammiri, M., A. Al-Saffar, S. Bohamad, M. Ahmed (2005). Waste water quality and reuse in irrigation in Kuwait using microfiltration technology in treatment. Desal., 185,213-225.

Arany S. (1955). Öntözővizek a tiszalöki öntözőrendszerben. Agrok. és Talajt. 1(2), 97-118.

Ayers, R.S., D. W. Westcot (1989). Water quality for agriculture. FAO. Rome.

Bilderback, T.E., J. Dole, R. E. Sneed. (2011). Greenhouse and nursery irrigation practices. In: Irrigation. Stetson L., Mecham B (ed), Irrigation Association, Falls Church, pp. 808-850.

Bohn, H.L., B. L. Mcneal, G. A. O’Connor (1985). Talajkémia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

Darab K., Ferencz K. (1969). Az öntözött területek talajtérképezése. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet. Budapest.

Dzubay M. (1957). Vízvizsgálatok a tiszántúli talajok másodlagos elszikesedésével kapcsolatban. Öntöző és csurgalékvizek kémiai összetétele. Hidrológiai Közlöny

37.(2), 109-11.

FAO Statistical Yearbook 2013 (2013). World Food and Agriculture. Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome, p. 289.

http://www.fao.Org/docrep/018/i3107e/i3107e00.htm

Filep Gy. (1995). Talajtan alapismeretek. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Debrecen.

Filep Gy. (1999). Az öntözővizek minősége és minősítése. Agrokémia és Talajtan 48, (1-2), 49-65.

Filep Gy. (2010). Az öntözés talajtani vonatkozásai. In: Talajtan. Stefanovits és társai (ed.), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Fitzhugh, W., B. D. Richter (2004). Quenching urban thirst: growing cities and their impacts on freshwater ecosystems. Bioscience. 54 (8), 741-754.

Francés G.E., P. Quevauviller, E. S. M. González, E. V. Amelin (2017). Climate change policy and water resources in the EU and Spain. A closer look into the Water Framework Directive. Env. Sei. and Pol. 69. 1-12.

Hussain, I., L. Raschid, M. A. Hanjra, F. Marikar, W. van der Hoek. (2002). Wastewater Use in Agriculture: Review of Impacts and Methodological Issues in Valuing Impacts: with an Extended List of Bibliographical References. International Water Management Institute.

Elérhető:

http://www.iwmi.cgiar.org/Publications/Working_Papers/ working/WOR3 7 .pdf

IPCC (1996). Climate Change 1995. The Science of Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge. Elérhető: https://www.ipcc.ch/pdi7climate-changes1995/ipcc-2nd-assessment/2nd-assessment-en.pdf

Jesus, J. (2015). Phytoremediation of salt-affected soils: a review of processes, applicability, and the impact of climate change. Environmental Science and Pollution Research 22. (9), 6511-6525.

LaRue J., Yonts C. (2011). Irrigation water supply. In: Irrigation. Stetson L., Mecham B (ed), Irrigation Association, Falls Church, p.9-12.

Lazzari R., Baldisserotto B. (2008). Nitrogen and phosphorus waste in fish farming.B. Inst. dePesca. 34. (4), 591-600.

Mados L. (1940): Öntözővizek vizsgálata és minősítése, Mezőg. kút. 13, p.121-131.

Malash N, T.J. Flowers, R. Ragab (2005). Effect of irrigation systems and water management practices using saline and non-saline water on tomato production./Igric. Water Man., 78, 25-38.

Marosi S., Somogyi S. (2010). Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.

Nnadi, E.O., A. P. Newman, J. S. Coupe, F. Mbanaso (2015). Stormwater harvesting for irrigation purposes: An investigation of chemical quality of water recycled in pervious pavement system. Journ. of Env. Man., 147, 246- 256.

Purves, D. (1977). Waste materials deliberately added to the soil. In: Trace-element contamination of the environment, Purves (ed), Elsevier Scientific Publishing