Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Kun Ágnes: Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata

60

Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz.

Intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz öntözésre való alkalmasságának vizsgálata

Kun Ágnes

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI), 5540 Szarvas, Anna liget 8. (Email: kun.agnes@ovki.naik.hu

)

Kivonat

A jövőben várhatóan felértékelődik a nem hagyományos vízforrások jelentősége a mezőgazdaságban, különösen az öntözéses gazdálkodásban. Jelen tanulmányban két különböző eredetű és minőségű (öntöző)víz szikesedéssel összefüggő jellemzőit vizsgáltam. A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösből származó víz (Körös víz) kifogástalan öntözővíz minőséggel rendelkezik és valamennyi talajon korlátozás nélkül alkalmazható. Egy szarvasi intenzív halnevelő telepről származó elfolyóvíz (-1000 m3/nap) magas összes oldott sótartalommal (>500 mg/1), szódaegyenértékkel értékkel (>1,25), SÁR értékkel (>3,5) és nátriumszázalékkal (>35%) rendelkezik, mivel a folyamatos vízutánpótlás termálvíz felhasználásával történik. Az elfolyóvíz minősége előrejelzi a másodlagos szikesedés bekövetkezését. Emiatt kísérleteimben, az elfolyóvíz közvetlen kiöntözése mellett különböző vízkezelési módok (létesített vizes élőhelyen történő kezelés, hígítás, gipszes kezelés) által nyert „kezelt” vizek kémiai jellemzőit is vizsgáltam. Az elfolyóvíz tápanyagtartalmának csökkentésére kialakított vizes élőhely négy tóból áll, melynek első stabilizációs tavából nyert öntözővíz kémiai jellemzői a kiindulási állapothoz képest még nem módosultak. A hígítás nélküli, gipszes kezelésen átesett elfolyóvíz fajlagos elektromos vezető- képessége (EC) megemelkedett, ugyanakkor javult a Ca/Na arány, csökkent a SÁR érték és a Na%. A hígított+gipszezett elfolyóvíznek minden vizsgált öntözővíz minőségre vonatkozó mutatója lecsökkent és megközelítette a Körös vízben mért értéket, azaz a hazai, a FAO és az USDA minősítő rendszerek alapján is jobb vízminőségi kategóriába sorolható, mint a nyers elfolyóvíz, így öntözésre alkalmas vízminőségnek tekinthető.

Kulcsszavak

Öntözővíz minőség, nátrium adszorpciós arány, összes oldott sótartalom, másodlagos szikesedés, szervetlen nitrogén

Reuse of effluent water of intensive fish farm for irrigation purposes: Assessment of water quality

Abstract

In the near future the non-conventional water sources may become more important in the agricultural production, especially irrigation farming. For the assessment of the non-conventional waters for irrigation purposes several soil and water chemical parameters are needed to take into account. In this study two types of irrigation water from different sources were examined in connection with salinization. The control water originated from an oxbow lake of Körös River (Körös water) has excellent irrigation water quality and it can use in case of all soil types. The deep-groundwater based effluent water originated from an intensive fish farm has high total dissolved salt content (> 500 mg/1), residual sodium carbonate value (> 1.25), SAR value (>3.5) and sodium percentage (>35%) in this manner the soil salinity can be predicted. Due to the quality problems the effluent water was treated by different kind of ways. The chemical properties of effluent water from the constructed wetland system (irrigation water originated from the first stabilization pond) were the same as the original effluent water; the system was not able to improve the water quality. The electrical conductivity of the effluent water was increased by the treatment of gypsum meanwhile the rate of Ca:Na improved, SAR value and Na% decreased. This type of treated effluent water had the best quality for irrigation. All of the determining irrigation water parameters of the diluted effluent water with gypsum decreased; there were very similar to the Körös water and it could be classified into better irrigation water category than the original effluent water according to the Hungarian classification, FAO and USDA classification systems as well.

Keywords

Irrigation water quality, sodium adsorption ratio, total dissolves solids, salinity, inorganic nitrogen

BEVEZETÉS

A globális vízhiány legnagyobb kihívása, hogy a népesség és az élelmiszerigény növekedése, a városiasodás és a klímaváltozás egyaránt növelik a vízkészlet és vízigény közti távolságot (Hussain és társai 2002). A világ népessége a jelenlegi 7,5 milliárd főről várhatóan 9,6 milliárd főre növekszik 2050-re (United Nations 2013). A FAO becslése szerint a 2005-2007 évek globális mezőgazdasági termeléséhez képest 60% növekedést kell elérni a növekvő népesség élelmiszerellátásához (FAO 2013). Az urbanizáció az édesvízi ökoszisztéma egyre nagyobb fokú terhelését és a vízigény növekedését okozza (Fitzhugh és Richter 2004). A klímaváltozás következtében változó hozzáférhető vízkészletek hatással vannak az ipari vízfelhasználásra, a vízierőművek működésére, a hajózásra, a vízi ökoszisztémára, a turizmusra és az öntözésre (IPCC 1996).

A vízkészletekért folyó növekvő verseny az agrárium, az ipar, valamint a lakosság vízfelhasználása közt egyre inkább arra ösztönzi a mezőgazdaságot, hogy a nem hagyományos vizek, szennyvizek hasznosítását helyezze előtérbe, amely a világon egyre inkább elterjedtebbé válik (Winpenny és társai 2010, Francés és társai 2017, Vermes 2017). Becslések szerint a globális népességének legalább 10%-a fogyaszt olyan növényből készült élelmiszert, amelyet szennyvízzel öntöztek (WHO, 2006) és megközelítőleg 20 millió ha a szennyvízzel öntözött területek nagysága (Jiménez és társai 2010, Quadir és Scott 2010).

Magyarországon közel 300 helyen bocsátanak ki használt rétegvizet, amely további felhasználás nélkül egy felszíni vízbefogadóba kerül. A vízkibocsátó helyek 69%-a termál- , gyógy- és strandfürdőkből, 7%-a kertészetekből