Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Takács Péter, Czeglédi István, Ferincz Árpád, Sály Péter, Specziár András, Vitái Zoltán, Weiperth András, Erős Tibor: Halállományok fajgazdagsága és a védett halfajok elterjedés-mintázata magyarországi vízfolyásokban
Takács P. és társai: Halállományok fajgazdagsága és a védett halfajok elterjedés-mintázata magyarországi vízfolyásokban 87 EREDMÉNYEK A felmérések során 200.938 egyedet fogtunk, melyeket előkerülő 66 fajba és/vagy hibridbe soroltunk. A felmért mintahelyeken az előkerülő fajok száma 1 és 25 között változott (átl.±S.D.: 8,9±5,0). A legnagyobb egyedszámmal a küsz (Alburnus alburnus Linnaeus, 1758) (n=46.723), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus Pallas, 1776) (n=24.625) és a bodorka (Rutilus rutilus Linnaeus, 1758) (n=23890) szerepelt a fogásokban. (A teljes fogási listáért lásd: Takács és társai 2017, 2. táblázat) A vízfolyások faj- gazdagságát regionálisan és víztértípusonként az 1A-B. ábrán mutatjuk be. Kruskal-Wallis teszt (p<0,05) a b c b c c 25 3 20 05 O) -c ro 15 I §> 10 ÖT * |i|l‘ HP DP DF SK SF D CNJ o CM CD 1^ 00 CO" co +1 +1-H +1 +1 +1 CT> CD CN 00 in 00 o o o in Nro oo oo ro E ■ro N Hl JZ o 12 10 Kruskal-Wallis teszt (p<0,05) a a b a a ab g 6 £ 4 CD TD •0) > 2oHTM' HP DP DF SK SF D CD CD 1^ m T— CD T— Tcm" T— CNJ x— +1 +1-H +1 +1 +1 m in 00 CO in oo CM 05 CM CM cm" in T“ co" co 1. ábra. A felniért mintahelyek ossz- (A) és védett fajszámainak (B) Magyarország területére 1DW interpolált megoszlása (Megjegyzés: A boxplotokon az egyes vizfolyástipusokban előforduló halfajok számát, illetve a védett fajok számát mutatjuk be. A piros színezés színmélysége egyenesen arányos az regionális interpolált ossz-, illetve védett fajszámmal. A boxplotokon az egyes habitattípusokban összfaj számait (C) illetve a védett fajok fajszámát (D), alattuk a faj számok átlagos ±SD értékeit tüntettük fel. A boxplotok alatt a Kruskal-Wallis tesztek eredményeit tüntettük fel, ahol a szignifikáns (p<0,05) eltéréseket eltérő betűk jelzik. A magyarországi folyóvizeken végzett felmérések összfajszám és védett fajszám értékeit a C és D ábrarészen tüntettük fel. A habitattípusok kódjainak magyarázatát lásd a szövegben.) Figure 1.1DW interpolated fish species richness (A) and the number ofprotected fish species (B) in the area of Hungary, and in the certain habitat types (C-D) (Notes: HP: mountain streams, DP: hilly streams, DF: hilly rivers, SK: lowland streams, SF: lowland rivers, D: River Danube) In case of subfigures C and D boxplots were used to present the data distribution, Boxplots marked with the same letters do not differ significantly based on nonparamet- ric Kruskal-Wallis pairwise comparisons (p<0.05). Boxplots marked with the same letters do not differ significantly based on nonparametric Kruskal- Wallis pairwise comparisons (p<0.05). Mean ±SD number of species, and protected species are indicated below the boxplots for each habitat types.) A fogott fajok közül 21 áll törvényi oltalom alatt, 7 fokozottan védett. A védett fajok 58.699 egyeddel az összfogás 29,2%-át adták, mintahelyenkénti számuk 0 és 11 között változott. A leggyakoribb védett fajok a szivárványos ökle (rhoser), a vágócsík (cobelo), a „fenékjáró küllő fajkomplex” (gobgob), a kövi- (ortbar) és réti csík (misfos) voltak (7. táblázat). A teljes fajkészlet és a védett fajok regionális és víztértípusonkénti fajgazdagságát az 1. ábrán mutatjuk be. Az egyes védett fajok habitat típusonkénti előfordulási mintázatát, illetve dominancia viszonyait a 2. ábrán tüntettük fel. A hat leggyakoribb védett faj elterjedés mintázatát, illetve interpolált relatív abundancia viszonyait a 3. ábrán mutatjuk be.
