Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Maroda Ágnes, Sály Péter: Halak testhossz-függő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban: esettanulmány a Zala vízgyűjtőjén
52 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. különszám Halak testhossz-függő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban: esettanulmány a Zala vízgyűjtőjén Maroda Ágnes*, Sály Péter** Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. * maroda.agnes@gmail.com ; ** psaly@gamma.ttk.pte.hu Kivonat A halak testhossza az életük előrehaladtával számottevően megnövekszik. A különböző méretű egyedek rátermettsége eltérő élőhelyi feltételek mellett lehet magas, még akkor is, ha azonos fajhoz tartoznak. Bár a halak térbeli eloszlási mintázatát befolyásoló tényezők nagyobb térléptékek, például gázló-medence mezohabitat-egységek mentén viszonylag jól feltártak, a testhosszhoz kapcsolódó mikroléptékű eloszlási mintázatokat befolyásoló élőhelyi tényezőket kevésbé ismerjük. Kutatásunkban halfajok méretcsoportjainak mikroléptékű (~ 1 m2) élőhely-használatát vizsgáltuk két kisvízfolyásban feltáró és leíró jelleggel. Az egyedeket testhossz-gyakorisági eloszlásuk alapján faj-méretcsoportokba soroltuk. Három faj juvenilis méretcsoportja (domolykó, fürge cselle, fenékjáró küllő), illetve két faj felnőtt méretcsoportja (domolykó, fenékjáró küllő) esetén találtunk hasonló élőhelyhasználati mintázatot. A fajon belül csak a kövicsíknál látszott a kisméretű fiatal, és a nagyméretű felnőtt egyedek előhely-használati mintázata között elkülönülési trend. Az abiotikus változók közül az átlagos vízmélység, átlagos áramlási sebesség, a homokos aljzat százalékos aránya és az aljzat változatossága bizonyult a legfontosabb mikroélőhelyi változónak. A kutatást további középhegységi kisvízfolyásokra kiterjesztve folytatjuk. Kulcsszavak Mikroélőhely-használat, méretcsoportok, élőhelyi változatosság, középhegységi patakok Size-dependent microhabitat use of fishes in medium mountain streams: a case study on Zala catchment Abstract Body size of fishes can increase remarkably throughout their life. Fitness of different sized fish can depend on the environmental conditions of the habitats even if the individuals belong to the same species. Abiotic factors influencing the spatial distribution of fish at catchment or mezo-habitat scale (e.g. riffle-pool sequences) are well known, but there is much less information on the size- related habitat use at fine spatial scales. In our study, we examined the size-dependent fish—microhabitat associations in two medium mountains streams, in mid-Summer 2016. Point-abundance sampling was applied in 50 patches per stream to catch fish, and average depth, average velocity, substrate composition and distance from bank of the patches were recorded as microhabitat characteristics. Fishes were classified into size groups according to the length-frequency distribution of the species. This procedure resulted in species-size groups. The abundances of the species-size groups were used as the dependent variables, whereas the microhabitat characteristics as descriptor variables of the study. Hellinger transformed abundance data were analysed with redundancy analysis, a constrained ordination method. Results suggested similar microhabitat use pattern for the small-sized juveniles of the chub (Squalius cephalus), European minnow (Phoxinus phoxinus) and gudgeon (Gobio gobio), and for the largesized adults of the chub and gudgeon. Distinct within-species microhabitat use was found only for the stone loach (Barbatula barbatula). Juvenile stone loaches were associated to shallow, diverse-bottomed patches near the bank, whereas the adult mainly occurred in average depth patches located in middle channel. In general, the observed patterns were not very clear-cut. Mean velocity and depth of the patches, substrate diversity, percentage of sand seemed to be the most relevant characteristics of the microhabitats that influenced the spatial distribution of the species-size groups. It would seem that body size though can be more important than species identity in microhabitat use, however, the associations are typically weak. We continue the investigation with inclusion new streams. Keywords Microhabitat use, size classes, habitat diversity, medium mountains streams. BEVEZETÉS A halak testhossza életük során akár nagyságrendekkel is növekedhet. Az egyedi testméret befolyásolja a táplálkozást (Specziár 2009), és szerepe lehet a ragadozók elkerülésének sikerességében. Ezért a különböző testmérettel rendelkező halaknak eltérő lehet az élőhelypreferenciája, akár még a fajokon belül is (Grossman és Freeman 1987). Watkins és társai (1997) a 0+ és annál idősebb halak mikroélőhely-használatát vizsgálták angliai karsztos vízfolyásokban. Eredményeik szerint a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), a fejes domolykó (Squalius cephalus), a fenékjáró küllő (Gobio gobio) és a márna (Barbus barbus) esetében különbözik a 0+ és az annál idősebb egyedek miroélőhelyi preferenciája. A 0+ korcsoport inkább a sekély, kevésbé áramló élőhelyfoltokban, míg az 1+ és annál idősebb egyedek a parttól távolabb, a meder közepénél lévő mélyebb, gyorsabb áramlásit foltokban fordultak elő. Copp és társai (2004. 2010) az élőhelyi változókkal szembeni preferenciaváltást mutattak ki, mely a halak korával (ezáltal méretükkel) állt kapcsolatban. A halegyüttesek térbeli szerveződését befolyásoló élőhelyi tényezők nagyobb, vízgyűjtő, illetve mezo- habitat léptékek mentén alaposan kutatottak (pl. Erős 2001 és 2007, Sály és társai 2011). Ehhez képest a testhossz-függő, finom térlépték mentén jellemző szerveződési mintázatok kevéssé ismertek. Kutatásunkban leíró és
