Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / Különszám - SZAKCIKKEK - Maroda Ágnes, Sály Péter: Halak testhossz-függő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban: esettanulmány a Zala vízgyűjtőjén
Maroda Á. és Sály P.: Halak testhossz-fuggő mikroélőhely-használata középhegységi patakokban: esettanulmány a Zala vízgyűjtőjén 53 feltáró jelleggel középhegységi kisvízfolyásokban vizsgáltuk meg a halak méret-függő mikroélőhely- használatát. Figyelmünket a következő kérdésekre irányítottuk: 1) mely élőhelyi változók befolyásolják leginkább a mikroélőhely-használatot; 2) van-e különbség a fajok között a mikroélőhely-használatban; 3) van-e elkülönülés a fajon belül a különböző méretű halak mikroélőhely- használatában? ANYAG ÉS MÓDSZERTAN Az adatgyűjtés a Zalán Oriszentpéternél (EOV Y 451233; EOVX 169006), valamint a Szentjakabi- patakon Felsőjánosfánál (EOVY 459645; EOVX 169829) történt 2016. július 20-án és augusztus 3-án. Mindkét kijelölt mintavételi szakasz középhegységi jellegű, jól fejlett gázló-medence szerkezettel rendelkeznek. A patakokat vegyes korú és állományú lombhullató erdő kísérte. A mintavételi szakaszokon ötven darab 1 m2-es mintavételi foltokat jelöltünk ki, ezeket tekintettük mikroélőhelyi egységeknek. A foltokon belül a halállomány mintázása pont-bőség mintavétellel (Copp és Penáz 1988) történt. A fogott halakat standard testhosszuk lemé- rését követően visszaengedtük élőhelyükre. A halak mintavételezését követően rögzítettük a folt abiotikus adatait. Abiotikus adatok A mintavételi folton belül öt ponton mértük a vízsebességet, vízmélységet, vizuálisan megbecsültük az aljzatösszetételt, valamint mértük a mintavételi foltok egymástól és a vízfolyás jobb partjától való távolságát. Feljegyeztük a mederben lévő durva fás törmelék illetve a finom növényi törmelék százalékos borítását a mintavételi kvadrátban. A mért vízsebességeknek és vízmélységeknek kiszámítottuk az átlagos értékét, a variációs koefficiensét, valamint az aljzat diverzitására Shannon- diverzitási indexet számítottunk. A mintavételi pontnak a vízfolyás jobb partjától való távolságát átszámítottuk százalékos értékké úgy, hogy a minél távolabb van a parttól, annál nagyobb ez az érték, a meder középvonalánál lévő kvadrátoknak ezen távolság értéke 100 % volt, a parttól fél méteres távolságra pedig 0 % volt (Pekárik és társai 2012). Haladatok A fogott halfajok közül a legnagyobb tömegességgel jelenlévő fajok a kövi csík (Barbatula barbatula), a fenékjáró küllő (Gobio gobio), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a fejes domolykó (Squalius cephalus). Kis egyedszámmal reprezentált fajok a szélhajtó küsz (Albunius alburnus), a sügér (Perca fluviatilis) és a szi- várványos ökle (Rhodeus sericeus) voltak. A fogott egye- dek testhossz-gyakorisági eloszlása alapján a négy leggyakoribb faj esetében méretcsoportokat alakítottunk ki (7. táblázat). Az egyedeket a standard testhosszuknak megfelelően a kialakított méretcsoportokba soroltuk, és az ily módon kapott faj-méretcsoportok képezték a vizsgálatunk függő változóit. Adatelemzés A feltáró adatelemzéseket követően a kis egyedszám miatt a további elemzésből kizártuk a szélhajtó küszt, a sügeret és a szivárványos öklét. A gyakori fajokat testhossz-gyakorisági eloszlásuk vizuális vizsgálatát követően méretcsoportokba soroltuk (7. táblázat). A faj- méretcsoportok Hellinger transzformált (Legendre és Gallagher 2001) relatív bőség adatait függő változóként, a mintavételi foltok abiotikus változóit leíró változóként használva, a faj-méretcsoportok és a mikro-élőhelyi jellemzők közti kapcsolatokat redundancia analízissel (RDA) vizsgáltuk (Podani 1997). Aa abiotikus változók modellbeli magyarázó erejét teszteléséhez permutációs teszteket alkalmaztunk, a random ismétlési ciklusok száma 999 volt (Legendre és Legendre 1998). A tesztek szignifikancia szintje a = 0.05 volt. 7. táblázat. A fogott egyedek testhossz-gyakorisági eloszlása alapján kialakított méretcsoportok. Első oszlopban a kialakított faj-méretcsoportok jelölése (a faj tudományos nevének első és második tagjának első három betűjéből lett képezve a jelölés első tagja, a második tagja a méretcsoportot jelölő szám), másodikban a kialakított méretcsoportok mérettartománya balról nyílt és jobbról zárt intervallumokkal megadva, a harmadik oszlopban az adott méretcsoportba sorolt egyedek száma látható Table 1. Size-classes established on the bases of the length frequency distribution of the species. Fist column contains the notation of the species-size groups. Second column shows the size-classes as right-closed intervals. Third column contains the number of individuals classified into a given species-size group faj-méretcsoport mérettartomány (mm) egvedszám squcep 1 (0,50) 15 squcep_2 (50, 105) 24 squcep 3 (105,250) 69 phopho 1 (0, 30) 35 phopho 2 (30,70) 25 ortbar 1 (0, 55) 141 ortbar 2 (55, 115) 18 gobgob 1 (0, 55) 38 gobgob 2 (55, 120) 88 EREDMÉNYEK Az RDA modell permutációs tesztjei szerint a mikroélőhely-használat eloszlását leginkább befolyásoló abiotikus tényezők az átlagos vízmélység, az átlagos vízsebesség, az aljzatdiverzitás és az aljzatban a homokfrakció százalékos aránya voltak (2. táblázat). A fajok között egyértelmű elkülönülési mintázatokat, azaz olyan mintázatot, mely esetén egy faj összes méret- csoportja a többi faj méretcsoportjaitól jelentősen más típusú élőhelyei foltokban fordult volna elő, nem találtunk (7. ábra). Flasonló mikroélőhely-használati eloszlást mutattak viszont a domolykó, a fürge cselle, a fenékjáró küllő fiatal, kisméretű egyedei, illetve a domolykó és a fenékjáró küllő felnőtt, nagyméretű egyedei. Fajon belül a méretcsoportok elkülönült mikro- élőhely-használatára utaló mintázat csupán a kövicsíknál mutatkozott. A fiatal, kisméretű kövicsíkok elsősorban a partszegélyben levő sekély, változatos aljzat-összetételű foltokban, míg a felnőtt, nagyméretű kövicsíkok főleg a meder közepén levő átlagos mélységű foltokban voltak jellemzőek. A nagyméretű kövicsíkok jellemző előfordulási mikroélőhelyei a juvenilis domolykó, fürge cselle és fenékjáró küllő jellemző előfordulási mikroélőhelyeihez volt hasonló (RDA modell, R2 = 31.8%, korrigált R2 = 18.6%) (2. ábra).
