Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Imre Emőke - Firgi Tibor: A víztartási görbe talajmechanikai alkalmazása
32 mechanika eszközeivel kielégítő pontossággal megoldhatatlan. Ha figyelembe vesszük, hogy a telített állapot a telítetlen állapot része, speciális esete, és telítetlen modellt használunk, akkor a modellezés során a telített - telítetlen zóna határa is kiadódik, és a jelenségek pontosabban leírhatók. A telítetlen talajok elméletei két feszültségi változón (a szívás is megjelenik) alapulnak. A legtöbb, kereskedelemben is kapható számítógépes program (pl. Soilvision) a mérhető fázis-feszültségekből képzett redukált teljes feszültség a “= (cr- ua), és szívás s = (w„ - uw) feszültségi változókat használja. Két kinematikai változót (pl. a teljes talajelem alakváltozása mellett a vízfázis térfogat-változását) használnak. Az anyagmodellek paraméterei általában a szívástól függenek. A legfontosabb telítetlen talaj függvény a víztartalom - szívás összefüggés, az ún. víztartási görbe. A víztartási görbe a telített talajok kompressziós görbéjének felel meg. Ugyanúgy van szűz és előterhelt ág, első kiszáradás és nedvesítési görbe szakasz. A víztartási görbe alapján több más telítetlen talaj függvény is meghatározható. (Többek között a k tényező függvényt, illetve a súrlódási tényező függvényt ennek alapján számolják, csak a telített k tényezőt, illetve súrlódási szöget mérik.) E cikk a víztartási görbe elméletét és több telítetlen talajfüggvény meghatározását ismertette, bemutatta a térfogat-változási problémák megoldásának elvét és a talajtani jelölésrendszert. A víztartási görbe meghatározása időigényes, ezért általában tapasztalati képletek alapján szokás becsülni. A szemeloszlás alapján történő interpolációhoz igen sok, a frakciószámmal exponenciálisan növekvő mennyiségű adat lenne szükséges, ezért általában csak a szemeloszlási görbe egyes pontjait használják egyéb talajfizikai jellemzőkkel kombinálva, mely eljárásokat a cikk szintén ismertette. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A közlemény a NKFP B1 2006 08 Jedlik Ányos pályázat támogatásával készült. IRODALOMJEGYZÉK Atya, L.M., J. F. Paris (1981). A physico-empirical model to predict the soil moisture characteristic from particle-size distribution and bulk density data. Soils Sei. Soc. Am. J., 45, 1023-103 Brooks, R. H., A. T. Corey (1964). Hydraulic properties of porous medium. Hydrology paper No. 3. Civ. Engineering Dept., Colorado State University, Fort Collins, Colorado, USA. Croney, IX, J. D. Coleman, W. P. Black (1958). Movement and Distribution of Water in Soil in relation to Highway Design and Performance. Water and Its Conduction in Soils, Highway Res. Board, Special Report, Washington, DC, No. 40, pp. 226-252. Fredlund, D.G., A.Xing (1994). Equations for the soil- water characteristic curve. Canadian Geotechnical Journal, Vol.31. pp 521-532. Fredlund, D.G., A. Xing, S. Huang (1994). Predicting the permeability function for unsaturated soils using the soil- water characteristic curve. Canadian Geotechnical Journal, Vol.31. pp. 533-546. Fredlund, D.G., A. Xing, M. D. Fredlund, S: L. Barbour (1995). The relationship of the unsaturated shear strength to the soil-water characteristic curve. Canadian Geotechnical Journal. Vol.33, pp. 449-448. Fredlund, D.G., H. Rahardjo (1993). Soil mechanics for unsaturated soils. John Wiley & Sons, New York, 560 p. Fredlund, M.D., G. W. Wilson, D. G. Fredlund (1997). Prediction of soil-water characteristic curve from grain- size distribution. Proc. of the 3rd Brazilian Symposium on Unsaturated Soils Rio de Janeiro, Brazil, April 22-25. Vol. l.pp. 13-24. Firgi T. (1999). A telítetlen talajok víztartási görbéjének laboratóriumi meghatározása. Diplomamunka, BME EÖ GTT Gardner W. R. (1958). Some steady state solutions of the unsaturated moisture flow-equation with applications to evaporation from a water-table. Soil Science, Vol.85, No.4. Imre E., Czap Z, Telekes G. (1999). A telítetlen talajok feszültségi állapotváltozói. Hidrológiai Közlöny, 79. évf. 4. szám. pp. 197-202. Imre E. Czap Z. Telekes G. (2002). A telítetlen talajok fizikai egyenletei. Hidrológiai Közlöny, 82. évf. 5. szám. 257-262. Imre E., Havrán K., Lőrincz J., Rajkai K., Firgi T., Telekes G. (2005). A model to predict the soil water characteristics of sand mixtures. Int. Symp. on Advanced Experimental Unsat. Soil Mech. Trento June 27-29. Proceedings of the Advanced Experimental Unsaturated Soil Mechanics, Trento, Italy (Tarantino, Romero & Cui (editors)., Taylor & Francis Group, London, ISBN 0 415 38337 4, pp. 359-368. Imre E, Läufer, Rajkai K, Firgi T, Havrán K, P Trang, Telekes G, Lőrincz J (2008). A homokfrakciók és homokkeverékek víztartási görbéjeközötti kapcsolat vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 88. évf. 5. sz. pp. 52-56. Imre E. (2009a). Az árvízvédelmi gátakban lejátszódó vízáramlás modellezése. Hidrológiai Közlöny 89:(2). pp. 62-65. Imre E. (2009b). Az árvízvédelmi gátak telítetlen talajának egyes vízáramlási modelljei. Hidrológiai Közlöny. 2009 (3) 38-42. Imre E. (2008) Telítetlen talajok geotechnikájának alapjai (1. és 2. bővített kiadás). Egyetemi jegyzet. Imre E, Fityus S, Keszeyné E, Schanz T. (2011). A Comment on the Ratio of the Maximum and Minimum Dry Density for Sands. SEAGS J Geotechnical Engineering 42 (4). pp. 77-82. Imre Emőke, Läufer Imre, Sheng Daichao (2012). A telítetlen talajok egyes talajmechanikai anyagmodelljei. Hidrológiai Közlöny 92. évf. 3. szám. pp. 55-73. Imre E, Rajkai K, Firgi, Läufer I, Riccardo G and Jommi C (2012). Modified grading curve - SWCC relations. Proc. 2nd European Conference on Unsaturated Soils, E-UNSAT. Naple, 39-46. Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 4. sz.
