Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása
20 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 4. sz. tettünk a Katonai-tó mellett található pozitív kúton kifolyó vízhozam mérésére. A kútfejre felszerelt vízórát közel egy éven keresztül rendszeresen leolvastuk, 2015 szeptembere és 2016 júliusa között az elfolyó hozam átlagos értéke 1010 m3/nap volt. Később a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel együttműködve vízhozam mérő bukót építettünk be a Katonai-tó alvízi szelvényébe. 2015. második felében 4 hónapon keresztül működött a bukó felett egy egyedi készítésű, nagy mérési pontosságú relés vízszint regisztráló műszer, a kapott adatsor alapján a Katonai-forrás átlagos vízhozama 7300 m3/nap volt ebben az időszakban (Kovács A. és társai 2016). Ezt összevetve a forrás megszólalása után mért 4300 m3/nap adattal (Horváthy és Lénárt 2009) látható, hogy a nyomásszintek növekedésével 13 év alatt majd kétszeresére nőtt a Katonai-forrás hozama. Ezt követően a vízhozam észlelés akadályoztatása egyre gyakoribbá vált: a Katonai-tó felszínén úszó vízi növényzet fennakadt a bukón, amely túl magasra duzzasztotta a tó vízszintjét, valamint az itt merülő búvároknak is akadályt jelentett az éles fém perem, ezért többször eltávolították a mérőberendezést. 2016 telén a meder és környezetének átépítése miatt a vízóra és a bukó véglegesen eltávolításra került. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Fényes-fürdő területének aktív rekreációs célú használata és a nehezen mérhető egyes fakadási helyszínek miatt a problémát más szemszögből kell megközelíteni. Annak érdekében, hogy a Fényes-fürdő területén felszínre kerülő vizek mennyiségét minél pontosabban meghatározzuk, a következő alapelveket kell követni.- Törekedni kell a mérési pontok számának minimalizálására, az egyes mérések bizonytalansága, hibája így kevésbé befolyásolja kedvezőtlenül a végeredményt.- Olyan mérési módszert kell választani, aminek a megbízhatósága megfelel az elvárt pontossági követelményeknek, nagyságrendi becslés nem elegendő.- Nem hagyhatók figyelmen kívül a nehezen mérhető, diffúz jellegű vízfakadások, mivel ezek a nagy területen megfigyelhető jelenségek jelentős hozamot képviselhetnek a teljes rendszer szempontjából.- Fontos az eredmények reprodukálhatósága, a mérési módszer hosszúidejű alkalmazhatósága, függetlenül a vízhasználatokhoz köthető esetleges jövőbeni változásoktól. A fentieket figyelembe véve kézenfekvő, hogy a Fényes-források összes hozamát nem az egyes helyszíneken mért vízhozamok összegével kell meghatározni, hanem olyan mérési szelvényt vagy szelvényeket kell keresni, ahol a forrásvizek egyesülve folynak le a területről. A természetes esésviszonyoknak megfelelően a feltörő karsztvizek északnyugati irányba gravitálnak, és Fürdő területét a Fényes-patak illetve a Mikoviny-árok medrén keresztül hagyják el. Ez a két vízfolyás a 2. ábra szerint körülöleli a Fényes-forrásokat. A Mikoviny-árok az ábra alsó részén fényes-patak felvíz” jelöléssel ellátott osztóműtárgynál ágazik ki a Fényes-patakból. A Fürdő területén felszínre lépő karsztvíz teljes mennyisége megjelenik tehát az alvízi mederszakaszokon a Fényes-patakon érkező fel vízi hozammal együttesen. 2. ábra. Fényes-fürdő térképe a mérési szelvényekkel Figure 2. Map of Fényes-spa with the measuring sections A forráscsoport összes vízhozama a folytonosság elve alapján számítható a 2. ábrán pirossal jelölt szelvényekben mért térfogatáramok alapján: az alvízi mederszelvények együttes vízhozama és a felvízi szelvény vízhozamának különbségeként (7. egyenlet). Qs források QFényes, alvíz QMikoviny, alvíz QFényes, felvíz (1) A terepszintet lényegesen meghaladó karsztvíz nyomásszinteknek köszönhetően a Fényes-fürdő környezetében az altalaj állandóan vízzel telített, így az alvízi és felvízi mérési szelvények közötti mederszakaszokon az elszivárgás nem befolyásolja jelentősen az eredményeket, a fenti egyenletben a veszteségektől eltekintünk. Fényesfürdő alatti illetve feletti mérési szelvények pontos helyének kiválasztása során figyelembe vettem, hogy a helyszín jól megközelíthető legyen, és megfelelő legyen a gyakorlatban használt vízhozam mérési módszerek alkalmazására. A fényes-patak felvíz” mérési helyen kövezett meder és rézsűk kerültek kialakításra az osztóműtárgy felett. A fényes-patak alvíz" jelölésű szelvényben található egy zsilipes műtárgy, melynek burkolt medre szintén alkalmas vízhozam mérésre. A ,Mikoviny-árok alvíz” elnevezésű mérési hely a Fürdőtől kissé távolabb, egy négyszögszelvényű ikeráteresz felett került kijelölésre, betonburkolatú, szabályos trapéz keresztszelvényben. A három mérési szelvény a 3. fényképen látható.
