Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)

2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása

Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása 21 Fényes-patak felvíz Fényes-patak alvíz Mikoviny-árok alvíz 3. fénykép. A kijelölt vízhozam mérési szelvények a Fényes-fürdő feletti és alatti vízfolyásszakaszokon Picture 3. Water discharge monitoring sections of the upstream and downstream of Fényes-spa A Fényes-források összes vízhozamának meghatározá­sára kidolgozott mérési elv lényege, hogy a Fürdőt körül­vevő patakok vízkormányzásától és a Fényes-patakon ér­kező felvízi hozamtól függetlenül, a mért vízhozamok kü­lönbsége mindig megadja a forrásokon feltörő összes víz- mennyiséget. A módszer helyessége akkor támasztható alá, ha rövid időn belül (a karsztvízszintekben nem követ­keznek be jelentős változások) végezhető több olyan mé­réssorozat, amelyek során az egyes mederszakaszok vízjá­rása lényegesen eltérő. A vizsgált terület felszíni vízháló­zata kiváló lehetőséget nyújt erre, hiszen az itt található vízkormányzó műtárgyak segítségével az Áltál-érből ki­vett, szabályozott vízhozam tetszőleges része vezethető to­vább a Fényes-patakon vagy kormányozható át a Mikoviny-árok felé. ALKALMAZOTT VÍZHOZAM MÉRÉSI MÓDSZER A patakszelvények kijelölése után a következő lépés az el­méletben kidolgozott számítási elv helyességének igazo­lása volt, tényleges vízhozam mérések alapján. Az első te­repi méréseket 2016 telén végeztük forgószámyas vízse­besség mérővel. Kezdetben problémát jelentett a vizsgált mederszakaszok állapota, a vízinövényekkel sűrűn benőtt és erősen feliszapolódott szelvényekben az áramlási viszo­nyok nem tették lehetővé a vízhozam pontos meghatározá­sát. Az érintett mederszelvények rendezését, a növényzet eltávolítását követően 2017. évben forgószárnyas eszköz­zel, majd az akusztikus elven működő Vecrtino vízsebes­ségmérő készülékkel is megismételt mérések továbbra sem vezettek megfelelő eredményre. A felmérések alapján egy­értelműen kimutatható volt a Fényes-források elfolyó víz­többlete az alvízi szelvényekben, a 10-12 ezer m3/s nagy­ságrendű eredmények szórása azonban az elvárt pontos­ságnál nagyobb volt. A kijelölt mederszelvényekben a sikeres vízhozam méréseket 2018-ban végül olyan korszerű technológiá­val működő műszer segítségével végeztük, amely nap­jainkban már a hidromorfológiai feltárás egyik alapvető eszköze, széles körben alkalmazott tudományos és gya­korlati célokra egyaránt. A rendelkezésre álló tapaszta­latok alapján, az akusztikus elven működő ADCP (Acoustic Doppler Current Profiler) műszer nagy pon­tossággal rögzíti a felmért mederszelvény alakját, a se­bességeloszlást, és hordaléktranszporthoz kapcsolódó paraméterek mérésére is képes (Fleit és társai, 2015). A vízhozam szoftveres számítása az átfolyási keresztszel­vény, valamint a vízsebesség meghatározásán alapul. A hajótest áramlási irányra merőleges mozgása közben a műszer ultrahangos technikával meghatározza a mérő­fej alatti függély vízmélységét, valamint adott sűrűség­gel kiosztott cellánként a vízsebesség nagyságát és irá­nyát. A felmért cellaterületek és az azokhoz tartozó me­rőleges sebességkomponensek szelvény mentén számí­tott szorzat összege adja a teljes keresztmetszet térfo­gatáramát. A vizsgálati területen alkalmazott, 4. fényké­pen látható Stream Pro 1829 típusú ADCP műszer kife­jezetten kisvízfolyások vízhozam mérésére szolgál, kis méretének és súlyának köszönhetően a trimarán hajótest merülése csupán 5 cm, és már 20-25 cm vízmélységtől alkalmas a mérésre. A korábban alkalmazott módsze­rekkel szemben az ADCP műszeres vízhozam mérés gyorsan és nagy megbízhatósággal végezhető, a terepi szoftveres támogatásnak köszönhetően pedig az ered­mények a helyszínen rendelkezésre állnak, a mérés után azonnal értékelhetők. 4. fénykép. Stream Pro 1829 típusú ADCP műszer Picture 4. Stream Pro 1829 type ADCP device

Next

/
Thumbnails
Contents