Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 4. szám - SZAKCIKKEK - Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása
Maller Márton: A tatai Fényes-források összes vízhozamának meghatározása 19 lemző a nagymértékű ingadozás, ez a mérések bizonytalanságára utal (Hydrosys Kft. 2018). Az adatsorban a nagy szórás ellenére nyomon követhető a forráshozamok csökkenő trendje, és adott rövidebb időszakokra megadható egy-egy átlagos vízhozam érték. Ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy a VITUKI mérései az 1950-es évek második felében kb. 30 000 m3/napra becsülték a Fényes-források összes hozamát. A nagy volumenű bányászati vízemelések hatására a térség karsztvízszintjei több tíz métert süllyedtek, melynek következtében a tatai forrásvilág gyökeres változáson ment át. Elsőként 1973-ban, a legmélyebben fekvő Fényes-források apadtak el, majd a fakadási szint szerint sorban száradtak ki a környék és a tatai városközpont más forrásai is (Maller és Hajnal 2013). A bányaművelés 1989-es befejezését követően évtizedekig tartott, és jelenleg is tart a karsztos víztartó vízkészletének visszapótlódása. A karsztvízszintek emelkedésének köszönhetően 2001-ben A Fényes-forrásokat összekapcsoló, és a felszínre jutó vizeket levezető medrek bonyolult rendszert alkotnak, a területen lévő forráskürtőkön és koncentrált vízfakadási helyeken (pl. Katonai-tó, Sarki-tó, Körtefás-tó, Feneketlentó, Védett-forrás) kívül pedig nagy kiterjedésű, diffúz karsztvíz feláramlás is tapasztalható (pl. Fényes tanösvény alatti vizenyős terület az 2. fénykép bal oldalán). A Fényes-források visszatérése utáni időszaktól napjainkig tehát két szakirodalmi adat születet: 2007. január 16-án 16 907 m3/napra, 2014. április 1-jén pedig 22 560 m3/napra becsülték az összes vízhozamot. A mérés során alkalmazott újabb módszereknek köszönhetően látható, hogy eleink jócskán túlbecsülték a Fényes-források vízadó képességét. A 2007. és 2014. évi, azonos alapokon nyugvó mérések közötti vízhozam növekedés egyértelműen magyarázható a karsztos víztartó visszatöltődésével és a karsztvízszintek emelkedésével, a relatív változások nagyságrendjének ismeretén túl azonban az összes hozam pontosabb meghatározására további vizsgálatok szükségesek. A Fényes-fürdő területén feltörő karsztvíz mennyiségének közelítése az egyes mért vízhozamok összegzésével sok bizonytalanságot hordoz magában: egyes vízfakadá- sok hozama nem határozható meg egzakt módon, a mért (ismét elsőként a városban) megszólaltak a Fényes források. Ezt követően jó néhány évig nem készült olyan átfogó vizsgálat, amely az összes feltörő hozam becslésére vonatkozna, de 2002 márciusában a Geoszféra Kft. vízhozam mérést végzett a Katonai-tó forrására vonatkozóan, melynek eredménye 4300 m3/nap lett (Horváthy és Lénárt 2009). Később a Fényes-fürdőhöz és az itt található forrástavakhoz kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárások során két rendszermérés készült. A 2007. és 2014. évi mérések elsődleges célja a fürdő területén található egyes vízfaka- dások vízhozamának meghatározása volt. A forráshozamok mérési módszerét a meder és terepadottságokhoz igazodva választották meg. Döntő többségében forgószámyas vízsebességmérő eszköz segítségével történt a vízhozam számítása, de egyes esetekben a köbözéses módszer is alkalmazható volt (ÖkoTerv-Aqua Kft. 2014). A fürdő területén 24 db mérőhelyet azonosítottak, amely önmagában is mutatja a vízrendszer összetettségét. szelvényekben kapott eredmények hibája, bizonytalansága pedig a végeredményben egymásra adódik. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatokat a jobb áttekinthetőség érdekében az 1. táblázatban összegeztem. A becslések bizonytalanságát, illetve a közölt hozamok nagyságrendi eltérését tekintve nem láttam indokoltnak a vízhozamok grafikonon való ábrázolását, vagy összevetését a karsztvízszintek alakulásával. 1. táblázat. Fényes-források összes hozamára vonatkozó szak- irodalmi adatok Table 1. Literature data on the total discharge __________of the Fényes-springs__________ év becsült összes vízhozam |m3/nap| 1700 130 000 1856 50 648 1910 50 477 1919 116 640 1957 30 000 2007 16 907 2014 22 560 A KIDOLGOZOTT VÍZHOZAMMÉRÉSI KONCEPCIÓ BEMUTATÁSA A területen fakadó források mennyiségi jellemzőit egyes helyeken már 2014 nyarán elkezdtük vizsgálni, kísérletet 2. fénykép. Fényes tanösvény és vízfeltörés a Katonai-tó medrében (forrás: tataifenyestanosveny.hu, Varga Norbert) Picture 2. Fényes educational path and the springs of Katonai-lake (source: tataifenyestanosveny.hu, Norbert Varga)
