Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére
22 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 1. sz. az üzem zárására is az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője ad utasítást. Távmérés és előrejelzés a Tisza két szükségtározórendszerénél Hivatkozva az általános előírásokban adott útmutatásra, az üzemmenet biztonságossá tétele érdekében a megfelelő helyekre itt is távmérőállomásokat kell telepíteni, s a lejjebb fekvő folyószakaszok védelmének erősítése érdekében minél pontosabb előrejelzésekre itt is szükség van. Meg kell azonban jegyezni, hogy most ennek keretében csak a Kiskörei-tározó alatti rendszerrel kell foglalkozni, mivel a Bodrog torkolata feletti rendszer üzemeltetése érdekében telepített távmérő rendszer és az ennek üzemeltetésének a segítésére kidolgozott távmérés a Kiskörei tározó alatti rendszer üzemeltetését is megfelelően támogatni tudja. Ennek megfelelően egy-egy távmérő vízmércére van szükség a Tiszaroffí-tározó kivételével az összes többi szükségtározó vízkivétele fölé és alá. A Tiszaroffi-tározónál pedig, amelynek két vízkivétele van, a távmérő vízmércékből ugyanígy elhelyezve kettő-kettő kell legyen. Vízhozam- és vízállás távmérő berendezés van már az országhatárnál a Tiszán, a Sajón, a Hemádon, a Bodrogon, a Krasznán és a Szamoson. Ezek megbízható működésének a biztosítása érdekében azonban ellenőrzésük, esetleges felújításuk és kalibrálásuk érdekében még van tennivaló. Viszont ezeken kívül az országhatáron belül kell még egy újabb ilyen távmérő berendezés a Cigándi-Tiszakarádi tározó vízkivétele fölé és alá (attól mintegy 50-50 m távolságra), hogy a Kiskörei-tározó alatti három szükségtározó üzemét az innen származó adatokkal is támogatni lehessen. Áttérve az előrejelzésekre a Tisza szükségtározó rendszerének a megbízható működtetéséhez a Tisza és a Szamos határszelvényében feltétlenül szükség van a Nagykunsági tározóhoz érkező árhullámok tetőző magasságának az előrejelzésére (attól függetlenül, hogy e célra Ukrajnából, Kárpátaljáról milyen megbízhatóságú adatok állnak rendelkezésre). Ezen kívül szükség van még arra, hogy a Kiskörei-tározó alatti három szükségtározó üzemeltetéséhez, a Nagykunsági-tározó vízkivételének a szelvényére a Sajó, a Her- nád, és a Bodrog országhatárt metsző szelvénye alatti első (távmérésre is berendezett) vízrajzi állomás adatai alapján rendszeres vízállás és vízhozam előrejelzés készüljön. Ugyanezen okból ugyanide a Tisza Cigánd-Tiszakarádi tározója alatti szelvény adataira támaszkodva is kell még rendszeres előrejelzést adni, mivel az ebben a szelvényben kialakuló árhullám már magán viseli a felette levő három szükségtározó üzembeállításának a hatását is. Ezeknek az előrejelzéseknek a kidolgozását viszont két körülmény is nehezíti. • Az egyik az, hogy Cigánd-Tiszakarádi tározó alatti szelvényből elinduló és a felette levő három szükségtározó üzemelésének a hatására kialakuló árhullámok levonulásával kapcsolatban semmiféle előzetes tapasztalattal nem rendelkezhetünk. így (legalább is az első néhány, átlagosan úgy 20 évenként bekövetkező nagyvizek alkalmával) a vízállás- és vízhozam előrejelzése érdekében elvégzett nempermanens számítások eredményeként kapott árhullámot nem lehet (a kialakult gyakorlatnak megfelelően) előzetesen levonult árhullámmal történő összehasonlítással, gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva javítani. Vagyis a nempermanens számítás szokásos egyenletrendszerét használva ez az előrejelzés jó sokáig túlzottan megbízható nem lesz. Ezért ilyen körülmények között sokkal célravezetőbb lenne a szükségtározótól Tokajig tartó szakaszon levonuló árhullám alapján az 1960-as években kidolgozott „átvonulási elméletet” alkalmazásával előre jelezni. Ennél ugyanis, mint az a Dunára elvégzett előrejelzésekből kitűnik (Szigyártó 1968, 1980), (Szigyártó és társai 1973, Szigyártó 1980), gondos munka esetén semmiféle előzetes gyakorlati tapasztalatra nincs szükség ahhoz, hogy az általánosan használt nempermanens számításokkal végzett előrejelzésekkel azonos megbízhatóságú előrejelzés készüljön. • A másik bonyolító körülmény az, hogy a Kiskörei- tározó üzemeltetése, a tározó előre ürítése, a leürítés kezdetének időpontja, a leürítés módja és időtartama rendkívül jelentős hatást gyakorolhat az árhullám levonulására. így ezek hatására a tározó feltöltésének idején számottevően csökken a tározót elhagyó vízhozam nagysága. Emellett pedig e tározó vízszinttartásának idején ellenkező hatás érvényesül, s ilyenkor a tározó jelentősen felgyorsítja az árhullám levonulását, emellett pedig csökkenti annak ellapulását (Szigyártó és Rátky 2010). folyószakaszra megbízható előrejelzés csak a tározó üzemének a figyelembe vételével adható. Továbbá ebből adódik az is, hogy az előrejelzés megbízhatósága jelentősen fokozható úgy, hogy az két lépésben készül. Első lépésben az előrejelzés a Kiskörei-tározó feletti, a tározó üzemeltetése által még nem befolyásolt vízrajzi állomásra készül el, a s második lépésben ennek eredményét kiindulási alapnak elfogadva készül a Nagykunság tározó vízkivételének a szelvényére vonatkozó előrejelzés, amellyel a Kiskörei-tározó hatását kell majd figyelembe venni. Továbbá ennek az utóbbi előrejelzésnek a pontossága is fokozható még úgy, hogy a tározó az árhullámok levonulásának idejére olyan előre meghatározott és mindég betartott üzemrenddel működik, amit az előrejelzések adásakor biztosan figyelembe lehet venni. UTÓSZÓ A vízszinttartás, mint az árvízi szükségtározók hatékony üzemirányításának eszköze Az árvízi szükségtározók, mint láttuk, vagy rendes, vagy rendkívüli üzemben működnek. Nyilvánvaló az is, hogy maga az üzem szükségszerűen mindig rendes üzemmel indul, s erről csupán akkor kell áttérni a rendkívüli üzemre, ha valahol a gát szerkezete veszélyesen meggyengül, s emiatt (a szükséges tennivalók megtétele nélkül) gátszakadásra, vagy a magas víz miatt a gát meghágására lehet számítani. Azt is láttuk, hogy rendkívüli esetekben olyan intézkedésekre van szükség, amelyek igazodnak a minden alkalommal eltérő módon előálló veszélyes helyzetekhez, s így a tennivalók csak megfelelő tájékozódás és megfontolás útján határozhatók meg, amelyekre éppen ezért részletes általánosan előírások nem adhatók. Ezzel szemben egészen másképpen alakul a vízszinttartással működő rendes üzem. Ugyanis ennél a tennivalók mindig
