Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 1. szám - SZAKCIKKEK - Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére
Szigyártó Zoltán: Javaslat a vízszinttartással működő árvízi szükségtározó-rendszer üzemeltetésére tározótól pedig 88 fkm-re van. Ami természetesen azt jelenti, hogy a Tiszán érkező magas árhullám esetén elsősorban a két Tiszán levő, a Szamoson érkező magas árhullám esetén pedig elsősorban Szamoson levő szükségtározóval kell védekezni. Természetesen ehhez a rendszerhez akárhonnan érkezik is a magas árhullám, a szomszédos országok adataira támaszkodva mindig tájékozódni kell az országhatárhoz érkező árhullám várható magassága és tetőzésének a várható ideje felől. Továbbá ezt követően, már az ország területén levő legfelső hazai távmérő állomások adataira támaszkodva, előrejelzéssel meg kell majd határozni az árhullámnak azt a magasságát és azt az idejét, amellyel az árhullám az országhatárhoz legközelebbi szükségtározóhoz érkezik; annak érdekében, hogy ezekre támaszkodva tájékozódni lehessen e tározók üzembe állításának a szükségessége felől. Abban az esetben pedig, ha a tetőzés szintje a tározó vízszinttartásának helyén várhatólag magasabb az ott tartandó szintnél, vagy azt nagyon megközelíti, a tározót minden vonatkozásban fel kell készíteni az érkező vizek fogadására, s ennek keretében a műszaki berendezéseinek a működését is ellenőrizni kell. Ugyanakkor ilyen esetben fel kell venni a kapcsolatot a tározó területén gazdálkodókkal is, hogy őket a tározó várható elárasztásáról tájékoztatni lehessen. Végül a levonuló árhullám magasságának az alakulását az árhullám megérkezésétől kezdve feltétlenül figyelemmel kell kísérni. Ennek keretében a kialakuló alvízi- és felvízi vízállást a meghatározott az illetékes vezetőnek jelenteni kell, és őt sürgősen tájékoztatni kell az esetleg előálló, nem várt veszélyes helyzetről is. Amennyiben valamelyik szükségtározónál az árhullám levonulása közben a vízszinttartásra előreláthatólag szükség lesz, a tározó üzembe helyezésére Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetőjének utasítására kerül sor. Ezt követően pedig a tennivalókat az előzőekben összefoglalt általános előírások szerint kell elvégezni. Emellett pedig az OMIT vezetőjét az üzem beindítása után, a szükség- tározónál kialakult vízszintekről az általa meghatározott gyakorisággal rendszeresen tájékoztatni is kell. Különösen fontos annak megfigyelése, hogy a tartandó szintet a vízkivétellel lehet-e tartani. Ugyanis akkor, ha a vízszinttartás egyik vagy másik, illetve mindkét szükségtározó esetében még a vízkivétel teljes nyitása mellett sem lehetséges, úgy (ugyancsak felsőbb utasításra) meg kell majd nyitni az alattuk levő Cigándi-Tiszakarádi tározót is. Továbbá az OMIT vezetőjét természetesen ugyancsak kell tájékoztatni arról is, hogy a vízszinttartás magasságát elérő tetőzés a két szükségtározó közül az egyiknél, vagy esetleg mindkettőnél várhatólag nem fog majd bekövetkezni. A Tisza Kiskörei-tározó alatti szükségtározórendszerének üzemeltetése rendes üzemmenet esetén Az árhullám nagyságától, s a Beregi- és a Szamos- Kraszna-közi tározó méretétől és vízkivételük vízszállító-képességétől függően e két tározó a Tiszán és a Szamoson érkező árhullám tetőző magasságát lecsökkent- heti akár oly mértékben is, hogy a következő, a Cigándi- Tiszakarádi tározónál a tetőző magasság a tartott szintet már nem éri el. Viszont lehetséges az is, hogy ez nem így történik. Előfordulhat, hogy a Kiskörei-tározó alatti három 21_ szükségtározóra - már csak a Bodrogon, továbbá a Hemá- don és a Sajón esetleg szintén levonuló árhullám hatására is - igen csak szükség lesz ahhoz, hogy a nagyvíz levonulása során Szolnok és az utána következő Tisza szakasz kellő biztonságban maradjon így esetenként az itteni üzemre való felkészülés érdekében is fontos lehet az, hogy ezt megfelelő előrejelzésekkel segítve lehessen elvégezni. E három szükségtározó üzemeltetését természetesen ugyancsak az általános szabályok szerint kell végezni, azzal a kiegészítéssel, hogy itt a három szükségtározónak (már csak a viszonylag nem nagy távolságok adta lehetőséggel élve) a lehető legszorosabban együtt kell működnie. A rendkívüli üzemhez szükséges vízszinttartás elrendelése és megvalósítása a Tisza két szükségtározó-rendszerénél A Tisza két szükségtározó-rendszerénél rendkívüli üzemre - megfelelő előzetes tájékozódás és mérlegelés után - a következő esetekben van szükség: * A Bodrog torkolata feletti Tisza-szakaszon a Cigándi-Tiszakarádi szükségtározó önmagában nem tudja biztosítani a tartandó vízszintjének megfelelő alvízszintet, s így - a szükséges mértékig - a Beregi, majd, ha még erre is szükség van a Szamos Szamos-Kraszna-közi szükségtározót is meg kell nyitni annak érdekében, hogy a Cigándi- Tiszakarádi szükségtározóhoz kevesebb víz érkezzék. • A kiskörei tározó alatti Tisza szakaszra olyan nagy árhullám érkezik, hogy az ott levő három szükségtározó rendes üzemmel az utolsó, a Tiszaroffi szükségtározó alvízszintjét tartani nem tudja. Ilyen esetben - a megfelelő sorrendet betartva- elsőként a szóban forgó három tározónál kell egy alacsonyabb vízszint tartására átállni annak érdekében, hogy ezekbe megfelelően több vízhozamot lehessen vezetni. Ha pedig mindhárom tározó már megtelt és ennek ellenére a Tiszaroffi szükségtározó rendes üzemének megfelelő alvízszint ott még nem áll elő, a rendes üzemelésnél alacsonyabb szinttel először a Cigánd-Tisza- karádi, majd, ha még kell a Beregi, továbbá, még ha erre is szükség van a Szamos-Kraszna-közi szükségtározót kell megnyitni. Minden egyéb vonatkozásban pedig be kell tartani a vízszinttartás általános előírásai között a rendkívüli üzemre vonatkozó előírásokat. Üzemzárás a Tisza két szükségtározó rendszerében Végül abban az esetben, ha az előrejelzések szerint a csak a Sajón és Bodrogon érkezik akkora árhullám, hogy Szolnokot és az utána következő Tisza szakaszt a Kiskörei tározó alatti szükségtározók rendes üzemeltetésével megvédeni nem lehet, megfelelő mérlegelés után el kell rendelni a Bodrog torkolata feletti szükségtározó-rendszer rendkívüli üzemeltetését is. Ennek keretében pedig e tározók számára meg kell adni, hogy mikor, milyen mértékben nyissanak, s milyen körülmények között kell majd a rendkívüli üzemeltetésüket befejezni. Üzemzárás A Tiszán létesített szükségtározó rendszer esetében az üzemzárást mindenben vonatkozásban az üzemeltetés általános előírásai szerint kell elvégezni, figyelembe véve azt, hogy amiként a szükségtározók üzembeállítására, úgy
