Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Mentes Gyula: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata
36 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 3. sz. MÉRÉSI EREDMÉNYEK Hőmérséklet hatása A 2. ábra a levegő (LH) és a talaj (TH) hőmérsékletét, valamint a stabil (SÉ, SK) és a lecsúszó (LÉ, LK) magaspart kismértékű dőléseit mutatja 2011. január 1-től 2014. december 31-ig. A dőlésértékekből a hosszú idejű trendet levontuk, hogy a hőmérséklet hatása jobban lát- szódjon. Az ábrából látható, hogy a talajhőmérséklet változása 2,5 m mélységben kb. két hónappal követi a levegő hőmérsékletváltozását és annak kb. ötödé. Négy év alatt az SÉ és SK dőlésváltozásai kb. megegyeznek (80, ill. 60 p rad ián). Az SK görbén az egyéb mozgások miatt a hőmérséklet hatása alig látható, míg az északi irányú dőlés (SÉ) hőmérséklettel való szoros korrelációja nyilvánvaló, ami azt jelenti, hogy a dőlésmérő közvetlenül nem érzékeny a hőmérsékletváltozásra, tehát SÉ a magaspart hőmérséklettől függő dőlését mutatja. A lecsúszó magaspart nagyobb mozgásai (LÉ és LK) ellenére is kivehető a hőmérséklet hatása. A levegő hőmérséklete és az egyes dőléskomponensek közötti regressziós analízis alapján az 1 C° hőmérsékletváltozás által okozott átlagos talajdőlés: 2.3 pradián/C°. A kapott regresz- sziós együttható nem nagy, azonban szélső esetben, más okokkal együtt a hőmérséklet szerepe is jelentős lehet a nagy mozgások kiváltásában. Csapadék hatása A 3. ábra a 2011. évi csapadékot, valamint a trend levonása utáni dőlésértékeket mutatja. Az ábrából látható némi korreláció a kiugró, ill. a hosszú ideig tartó csapadék esetében. A stabil magaspart dőlésértékeiben maximum 10 urad ián, míg a lecsúszó magaspart esetében valamivel nagyobb dőléscsúcsok láthatók. Az ennél nagyobb mozgások, pl. 2011 júliusában már a megnövekedett talajvízszintnek tudható be. Ezt bizonyítja az SK dőléskomponens exponenciális fel- és lefutása is (Kümpel 1986, Kiimpel és társai 1996). Vizsgálataink alapján azt mondhatjuk, hogy a csapadék közvetlen hatása a dőlésekre elhanyagolható. A magaspart stabilitását csökkentő hatása azonban jelentős lehet a magaspart átáztatásával, főleg a repedésekbe befolyó csapadék révén (pl.: Rinaldi és Casagli 1999, Fox és Wilson 2010). Figure 3. The effect of the precipitation on the high bank tilts (Megjegyzés: SE, SK és LE, LK a stabil és mozgó magaspart északi és keleti irányú dőlését mutatja a hosszúidejű trend levonása után. A dőlésgörbék pozitív irányú változása északi, ill. keleti irányú dőlést jelent.) (Note: SE, SK and LE, LK denote the north and east tilts measured on the stable and moving part of the high bank after subtraction of the trend, respectively. The change of the tilt curves in positive direction means northward and eastward tilts.) Növényzet hatása A növényzet hatása a földcsuszamlás-veszélyes területek stabilitására igen sokrétű, lehet pozitív és negatív is (Nilaweera és Nutalaya 1999, Micheli és Kirchner 2002, Simon és Collison 2002, Fumitoshi és társai 2008, Hubble és társai 2010). Például a gyökérzet egyrészt mechanikailag, másrészt a talajnedvesség párologtatásával növeli a talaj kohéziós erejét. A dunaszekcsői magaspartcsúszás után a fák elszakadt gyökerei is jelezték a növényzet mechanikai összetartó erejét (Kaszás és Kraft 2009). Nagy szárazságok idején azonban, különösen fák esetében a törzs, valamint a gyökerek és a talaj között repedések keletkeznek, amelyek a szárazságot követő csapadékos időszakban az esővizet a mélyebb talajrétegekbe vezetik, csökkentve annak stabilitását (pl.: Tenvilliger 1990, Pollen 2007, Pollen-Bankhead és Simon 2010). A növényzet hatását lejtős talaj mozgásokra összefoglalóan és részletesen ismertetik Bódis (2015), valamint Mentes és társai (2014). Dunaszekcsőn csak a terület párolgása (evaporáció) és a növények párologtatása (transzspiráció), azaz az evapotranspiráció által okozott magaspartdőléseket vizsgáltuk. A potenciális evapotranszspiráció (PÉT) kiszámítására (becslésére) több eljárás is ismert, mint pl. a Penman-Monteith módszer (Monteith 1965). Ezek azonban olyan bemeneti paramétereket (pl.: napi középhőmérséklet, szélsebesség,
