Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 3. szám - SZAKCIKKEK - Mentes Gyula: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata
Mentes Gy.: A dunaszekcsői magaspart mozgásait előidéző okok vizsgálata 37 légnedvesség, napsugárzás stb.) igényelnek, amelyek közül csak a hőmérsékletadatok álltak rendelkezésünkre, ezért a Thornthwaite módszert (Rey 1999) választottuk, amelyhez csak a havi átlaghőmérsékletek ismerete szükséges. Ez a módszer inkább több terület párologtatásának összehasonlítására alkalmas, mivel más paramétert nem vesz figyelembe. Esetünkben azonban a vele számított PÉT értékek alkalmasnak bizonyultak a párologtatás és a talajdőlések közötti összefüggés kimutatására. A módszerrel számított PÉT értékeket megszoroztuk a vizsgált terület és a párologtató felület arányával. Ez utóbbit a területről készült vegetációs térkép alapján az egyes növények leveleinek számából és az egyes növények tulajdonságait megadó táblázat alapján becsültük. A stabilnak tekintett magaspart SK és SÉ dőlésgörbéit felüláteresztő szűrővel megszűrtük, hogy a napi dőlésgörbéket megkapjuk. A napi dőlésértékek amplitúdóiból havi átlagot számítottunk a PET-tel való összehasonlítás céljából. Mentes és Bódis (2012), valamint Bódis (2015) részletesen leírják a számítás menetét. A 4a. ábra a 2008 és 2009 években mutatja a PET, a dőlésamplitúdók és a csapadék havi átlagait. Az ábrán jól látható, hogy a vegetációs időszakban (áprilistól októberig), amikor a párologtatás értéke nagyobb, a dőlésamplitúdók is megnövekednek. Az is látható, hogy a csapadék nem mindig járul hozzá a dőlési amplitúdók növekedéséhez. A 4b. ábra a napos dőléseket mutatja. Ha más hatásoktól torzítva is, de látható a görbék exponenciális fel- és lefutása, amely a talaj nedvesség-változásával, a pórusnyomással kapcsolatos (Kümpel 1986, Kümpel és társai 1996, Rebscher 1996). 4. ábra. Növényzet hatása a magaspart dőléseire, a) A PET, a csapadék és a dőlésamplitúdók összehasonlítása. b) A magaspart napi dőlései. Figure 4. The effect of the vegetation on the high bank tilts, a) Comparison of the PET, precipitation and tilt amplitudes. b), daily tilts of the high bank. A Duna és a talajvíz szintjének kölcsönhatása a magaspart mozgásokkal Az 5. ábra a TV1 és TV2 talajvízszinteket, a Duna vízszintjének változásait (DV) és a lecsúszó (LK, LÉ) és a stabil (SK, SÉ) magaspart dőléseit mutatja 2011. január 1 és 2016. március 31 között. Első pillantásra látható, hogy a 2013-as magas dunai árhullám nem okozott számottevő dőlést sem a stabil, sem pedig a lecsúszó magasparton (különböző lépték a stabil és lecsúszó magaspart dőlésértékeinél), sőt a hirtelen csökkenő Duna-vízszint sem, ahogy azt korábban feltételezték. Ennek oka, hogy a talajvízszint is hasonlóan változott és a hidrosztatikai egyensúly fennmaradása miatt nem történt nagyobb dőlés, ill. mozgás, lecsúszás, amint az Kaszás és Takács (2013) mérései is megállapították. 5. ábra. 2011. január 1 és 2016. március 31 között mért vízszint és dőlés adatsorok. Figure 5. Water level and tilt data series measured between Is' January 2011 and 31s' March 2016. (Megjegyzés: DV a Duna vízszintjének változása, TV1 és TV2 talajvízszintek, SE és SK a stabil magaspart, LE és LK, pedig a mozgó magaspart északi és keleti irányú dőlése. A dőlésgörbék pozitív irányú változása északi, ill. keleti irányú dőlést jelent.) (Note: DV is the variation of the water level of the Danube, TV1 and TV2 are the ground water levels, SE, SK and LE, LK denote the north and east tilts measured on the stable and moving part of the high bank, respectively. The change of the tilt curves in positive direction means northward and eastward tilts.)
