Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások

16 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. arra, hogy a nexus megközelítés miként járulhat hozzá a nagyobb léptékű összefüggések társadalmi felismerésé­hez valamint ahhoz, hogy miként lehet ugyanazon prob­léma különböző megjelenési formáit kezelni. ■ Egy táj szinten hozott kulcsfontosságú energiapoliti­kai döntés, egy beruházási projekt, ill. egy mezőgazdásá­gi innováció a saját ágazatán túlmenő előnyökhöz juthat a nexus megközelítés alkalmazásával a tágabb értelmű következmények és a lehetséges válaszokat illetően. A jelenlegi kormányzási struktúrák nemigen serkentik a döntéshozókat az ágazatokon átnyúló együttműködésre a tájékozottabb döntések érdekében. Az adatok, az infor­mációk, illetve az elemzések vagy hiányosak, vagy nem eléggé értelmezhetők ágazatokon átívelően a nexus meg­közelítések megtervezésére és végrehajtására. F.2 Szakpolitikai ajánlások A javított nexus-kormányzást illetően: ■ Olyan ágazati szakpolitikák megfogalmazása szüksé­ges - legfőképpen táj szinten - amelyek befogadóbb és az ágazatok között jobban mértékben koordináltak a környe­zet védelme szempontjából, valamint biztosítják a termé­szeti erőforrásokhoz való hozzáférést és annak jogát - különösképpen a szegénységben és hátrányos helyzetben lévők számára. ■ Elsődleges prioritásként kell kezelni a fenntartható fejlődési célok eléréséhez és monitorozásához szükséges politikai támogatást a megalapozott, felelősségteljes és átlátható kormányzási elvek megteremtése érdekében, melyek enyhítik az ágazatokon átívelő versenyt a forrá­sok elosztásáért és eközben az emberi és a környezeti aggályokat is kezelik. ■ A szakpolitika környezetre, vízre és a társadalomra gyakorolt hatásainak kiértékelésére protokollokat javasolt készíteni. Javasolt továbbá kifejleszteni, valamint beve­zetni monitoring és felújított környezetgazdálkodási ter­veket, melyek figyelembe veszik a természeti erőforrások használata és gazdálkodása közötti kölcsönkapcsolatokat. ■ Olyan gazdaságpolitika és árrendszer kialakítása szükséges - beleértve az adókat, a támogatásokat, a díja­kat és a gyártáshoz, illetve az üzemeltetéshez fűződő költségeket - melyet a nemzeti és helyi kormányok, regu- látorok és magántermelők számára megadja a nexus megközelítés lehetőségét és ugyanakkor tükrözi az erő­források szűkösségét anélkül, hogy negatívan érintené a többi ágazatot és a környezetet. A javított nexus-megoldásokat illetően: ■ Javasolt a megoldásorientált kutatások és módszerek ösztönözése az integrált erőforrás hatékonyság megnöve­lésére, ugyanakkor szem előtt tartva az kölcsönfüggésben lévő erőforráshiányokat. ■ A végfelhasználók részvételével javasolt a köz- és a magánszféra szakpolitikai döntéshozói által közösen tervezett és megvalósított megoldások létrehozása az erőforráshiányok figyelembevételére valamint annak következményeire, tekintetbe véve a biofizikai és a társa­dalmi-gazdasági kontextusok sokféleségét valamint a megfelelő alkalmazások bevezetését a kisgazdák és a hátrányos helyzetben lévő csoportok védelmében. ■ Az adatokhoz való szabad hozzáféréssel lehetővé kell tenni a tájékozott választást. A döntéshozóknak jobban kellene kihasználniuk az adatok széles választékát, bele­értve például a Föld Megfigyelés (Earth Observation) program által gyűjtött adatokat. ■ A stratégiai kérdések áttekintésére szcenárió alapú kiértékeléseket javasolt végrehajtani a nexus és a „szoká­sos üzletmenet” („business as usual”) összehasonlítására a költségek és előnyök összevetése, a szakpolitikák és beruházási döntések felülvizsgálata és egy „közös alap” megteremtése céljából, a víz, az energia és az élelmiszer közötti kölcsönkapcsolatok és meghajtóerők jobb megér­tése végett. ■ Képezni kell a következő generáció kutatóit és szak­embereit, hogy jobban megérthessük a víz, az energia és az élelmiszer közötti kapcsolatokat és kialakíthassuk, valamint végrehajthassuk a nexus megoldásokat. Az érintett felek széleskörű részvétele a nexus megol­dások végrehajtásában: ■ Kapcsolatba kell hozni a kormányok és a magánszféra által kidolgozott víz-, az energia- és az élelmiszer - biz­tonsági stratégiák érintett feleit. ■ A nexus kölcsönhatásokról szóló bizonyíték-alapú elemzéseket, a forgatókönyvek fejlesztését, valamint a stratégiai víziókat és válaszokat be kell vonni az érintett felek közti párbeszédébe. ■ Különleges figyelmet kell fordítani különböző szinte­ken a kontextushoz kapcsolódó kérdésekre, különösen a víz-, az energia- és az élelmiszerrendszerekkel kapcsola­tos szakpolitikákra, kihasználva az információáramlás és a közösen létrehozott döntések és cselekedetek együtt­működésének teljes spektrumát. G. Városi rendszerek (9) G.1 A kontextus ■ 2050-re a városi lakosság száma várhatóan megkét­szereződik. Ezzel az urbanizáció a XXI. század egyik legátalakítóbb trendjévé válik. ■ Ez a jelenség óriási fenntarthatósági kihívásokat jelent az infrastruktúra, az alapvető szolgáltatások, az élelmi­szer-biztonság és táplálkozás, az egészség, az oktatás, az elfogadható munkahelyek, a víz és szanitációs rendszerek szempontjából. Ma a városok a földterületek körülbelül 2%-át foglalják el, a világgazdaság (GDP) 70%-át adják, a világ energiájának 60%-át fogyasztják el, az üvegház­hatást okozó gázok 70%-át bocsátják ki és a világ hulla­dékának 70%-át adják. ■ Az urbanizáció természetéből adódóan közrejátszik a víz-stresszhez, a vízhiányhoz, és a klímaváltozáshoz köthető kockázatoknak való kitettséghez. Különösen így van ez a delták területén (a helyi vizek szennyezése, a felszínalatti víztartók sótartalmának növekedése és az ökoszisztémák pusztulása, melyek az erózió, a tengerszint

Next

/
Thumbnails
Contents