Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások

17 növekedése, a talajsüllyedés, földcsuszamlás, vihardagály és a cunamik akadályaiként szolgálnak). ■ Bár a városokban általában jobb a hozzáférés a biz­tonságos ivóvízhez és szanitációhoz, mint a vidéki telepü­léseken, mégis nehézségekkel kell küzdeniük a népesség növekedése és terjeszkedése miatt. ■ A világ városi lakosságának körülbelül egyharmada él nyomornegyedekben, melyek zömében a folyók, vízfo­lyások és parti zónák közelében jönnek létre. Ezek infor­mális hozzáférést biztosítanak a vízhez és a perifériális földterületekhez, melyek a városok számára kritikus, ám gyakran fel nem ismert szolgáltatásokat is jelentenek, beleértve például az árvízvédelmet. A nyomornegyedeket a biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz, illetve az előb­biekhez kötődő infrastruktúrához való korlátozott hozzá­férés jellemzi. ■ A városi fenntarthatóság kizárólag gondos tervezés és üzemeltetés, valamint a környezeti, a gazdasági, a politi­kai és a szocio-kulturális tényezők komplex interakciójá­nak felülvizsgálata révén valósulhat meg. ■ A jelenlegi városi vízgazdálkodási rendszerek nem érték el a kívánt eredményt a költséghatékonyság, üze­meltetés és fenntarthatóság területén. Még inkább integ­rált tervezésre és vízkörforgáson belüli vízgazdálkodásra van szükség G.2 Szakpolitikai ajánlások ■ Az integrált városi vízgazdálkodás (1UWM) alapelve­inek elfogadása, és más fenntartható fejlődési célkitűzé­sek (SDG-k) beépítése javasolt, amelyek egymáshoz igazítják a városfejlesztést és a vízgyűjtő-gazdálkodást a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok elérése érdekében, mivel az integrált városi vízgaz­dálkodás el kell kerülje a szakpolitikák meghatározásában és a döntéshozatalban esetleg előforduló fragmentációt és duplikációt. ■ Biztosítani kell, hogy kiszámítható és fenntartható bevétel legyen elérhető a díjszabásból és/vagy adókból a megfelelő beruházások az infrastruktúra, illetve azok üzemeltetése és karbantartása területén, valamint ivóvíz, higiéniás és szanitációs, szennyvíz, szilárdhulladék­kezelés, városi vízelvezetés és záporcsapadék-rendszerek szolgáltatásai terén. ■ Segély és egyéb anyagi támogatások megtervezése szükséges annak érdekében, hogy a vízzel kapcsolatos előnyök eljussanak a sérülékeny népcsoportokhoz is, mindamellett azt is biztosítani kell, hogy a szolgáltatások árpolitikája tükrözze a valódi költségeket. ■ Szilárd jogi és szabályozási keretrendszer létrehozása elengedhetetlen a fenntartható önkormányzati finanszíro­zás érdekében. Ez a fenntartható adósságkezelésre kell épüljön a megfelelő bevételekkel és kapacitásokkal tá­mogatva, a helyi hitelképesség és amikor indokolt, a kiterjesztett és fenntartható önkormányzati kötvénypiacok bevonásával. ■ Javasolt a városi vízügyi infrastruktúra-tervezés és megvalósítás orientálása a hatékony megoldások felé. Itt Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások olyan megoldások kombinálásáról van szó, amelyek a „városi ökológia” perspektívájával, de egyben a régi és új víz- és szennyvízkezelő rendszerek bevonásával rendel­keznek. A városi vizes infrastruktúra (a szürke és a zöld egyaránt) részét képezi egy integrált város- és területfej­lesztési tervnek. Ez hatékony, részvételen alapuló módon kell megvalósuljon, az innovatív, elérhető, tartalom­specifikus és kulturálisan érzékeny megoldások figye­lembevételével. ■ A víz megóvásának és fenntartható használatának elősegítése javasolt a városi területeken belül található vízkészletek rehabilitációja, a szennyvíz csökkentése és kezelése, a vízveszteség minimalizálása (beleértve a hálózati, valamint az illegális bekötésekből származó veszteséget), a víz-újrafelhasználás, valamint a víztározók kapacitásának növelése, szinten tartása és újratöltése által. ■ A kezelt, illetve részben kezelt szennyvíz biztonságos hasznosításának elősegítése javasolt a városi és területfej­lesztési tervekben a mezőgazdasági földterületeken a városi lakosság - különösen a városi szegények - élelmi­szer- és tápanyag-szükségletének integrálásán keresztül, az éhség és alultápláltság megszüntetése érdekében. Tisz­tázni kell a szennyvíz-felhasználással kapcsolatos hatósá­gi átfedéseket az egészségügy, a mezőgazdaság és a vízel­látás terén. ■ Leltárak készítése és az emergens szennyezőanyagok - mint a gyógyszerek, endokrin diszruptorok és szemé­lyes higiéniás termékek - jelenlétének megfigyelése javasolt. ■ A város- és területfejlesztésben társadalmi, techno­lógiai, digitális és természet-alapú innovatív kutatás, valamint szilárd alapokon nyugvó tudományos- szakpolitikai felületek támogatása javasolt, melyek intézményesített mechanizmusokhoz vezetnek az infor­máció, a tudás és a szakértelem megosztásában és cseré­jében. Ebbe beletartozik a nyílt, földrajzi alapokon nyugvó, felhasználóbarát, közösségileg gyűjtött, magas minőségű, időszerű és megbízható adatok gyűjtése, elemzése és terjesztése a részvételi adatplatformoknak. Ez a folyamat az e-közigazgatáson, az információn és a kommunikáción keresztül erősítené a hatékony város- tervezést és üzemeltetést, valamint a hatékonyságot és átláthatóságot. ■ A fejlődő országok támogatása szükséges annak érde­kében, hogy megfelelő városi vízellátási infrastruktúrát építhessenek ki. ■ Az integrált városi vízgazdálkodás, tervezés és imp­lementáció biztosítása érdekében globálisan és nemzeti szinten is együttműködő „Városi csomópontok” (Urban hubs) kialakítása célszerű, melyek a tudás és szakértelem mozgósításában is hasznosíthatók. ■ Be kell vonni az ifjúságot a vízkormányzási mecha­nizmusokba, projekttervezésbe, megvalósításba és a mo­nitoring-tevékenységbe. Mivel jelentős részét képezik a városi lakosságnak, ezért intézkedéseket kell tenni a be­vonásuk érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents