Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások
11 Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások B.2 Szakpolitikai ajánlások A döntéshozók cselekvését a kölcsönösen összekapcsolódó műszaki, gazdasági és kormányzási dimenziók köré kell szervezni. Fokozni szükséges a műszaki megoldások megvalósítását, azzal a céllal, hogy az értékláncon belüli vízhatékonyságot növeljük, ideértve a szállítási, tárolási, feldolgozási és fogyasztói fázisokat: ■ A mezőgazdasági termelőket ösztönözni és motiválni kell, hogy növeljék a termelésszintü hatékonyságukat a megfelelő technológia, infrastruktúra és menedzsment alkalmazásával, mint például a megfelelő és vízhatékony öntöző rendszerek, duális vízfelhasználás, farm szintű víztározás, éjszakai öntözés és adaptált termesztéstechnológiák alkalmazásával. ■ A vízszivárgás észlelése, monitorozása és a vízveszteség megszüntetése szükséges a helyi hatóságok és víz- szolgáltatók által működtetett vízellátó és vízelosztó rendszerekben, ideértve az öntözőrendszereket is. ■ Mezőgazdasági termelőket segíteni kell a tanácsadó szolgáltatások használatában, hogy a rendelkezésre álló termőképesebb haszonnövények kiválasztási gyakorlatával kapcsolatos információhoz jussanak, és egyben információt szerezzenek a vízgazdálkodásról, a szárazságtűrő magokról és az optimális növényi vízigényekről. Továbbá segíteni kell a mezőgazdasági termelőket a víztakarékosságosság területén is az állatállományt, a halászatot és az akvakultúrát illetően, beleértve az újrahasznosítást, valamint ugyanannak a vízkészletnek többször történő felhasználását. ■ Tudományos és szakmai közösségek által tervezett innovatív technológiákat és csomagokat javasolt biztosítani, például a start-upok elősegítésével. ■ A kormányokkal együttműködve olyan feltételeket kell teremteni, amelyekben ezek a technikai megoldások könnyen elérhetően és megfízethetően álljanak rendelkezésre. ■ Hangsúlyozni kell a jelenlegi és a jövőbeli generációk tudásába való befektetés fontosságát, ezáltal biztosítva, hogy ne legyen tudáshiány és a fokozatosan növekedő tudás támassza alá a vízhasználat hatékonyságát. Gazdasági eszközök alkalmazása a vízkészletek racionális használatának elősegítésére, a szükséges bevétel beszedésére valamint a vízhasználók viselkedése megváltozásának előmozdítására: ■ A „szennyező- és felhasználó fizet” elv alkalmazásával kell ösztönözni a felszíni és felszín alatti vízkivételi és szennyvíz díjakon, illetve a vízhez és a nyersvíz kibocsátásához fűződő díjakon keresztül a vízhatékonyság és a vízminőség javítását. ■ Gazdasági eszközökkel kell előmozdítani a vízhez és a vízi infrastruktúrához szükséges finanszírozást, az ivó- vízellátástól a szennyvízkezelésig és öntözőrendszerekig, ideértve a rehabilitációt és a korszerűsítést. ■ Egyéb intézkedések - mint például támogatások, ösztönzők, ill. ösztönző-megvonások az ökoszisztémák szolgáltatásait illetően - is szükségesek a kölcsönhatások alapos figyelembevételével. ■ Intézkedések szükségesek a gazdasági eszközök használata, a befektetési politikák és programok megtervezése során is, törekedve az egyenlőségre, a méltányosságra és a nemek közötti egyenlőségre; a szegények, a kistermelők és más sebezhető csoportok igényei és képességei megfelelő figyelembevételével. ■ A mezőgazdasági kereskedelem terén erősíteni szükséges a nemzetközi együttműködést: o a piaci hozzáférés jelentős javításával, fenntartva azonközben a fejlődő országok - különösen a legsebezhetőbbek - megfelelő védelmét, o a mezőgazdaság helyi támogatásával előálló kereskedelmi torzulások jelentős csökkentésével, o a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) export megszorításokra vonatkozó konzultációs és értesítési folyamatainak kiszélesítésével és megerősítésével, o az Aid for Trade (kereskedelemösztönző támogatás) kezdeményezések elősegítésével, különös tekintettel a klímaváltozás, vízhiány és csökkent termelékenység által leginkább érintett fejlődő országok bevonásával a nemzetközi élelmiszerkereskedelem rendszerébe. A vízhasználat hatékonyságát minden szinten elősegítő, rugalmasak és adaptív víz(ügyi) kormányzási1 rendszerek ösztönzése szükséges: * a vízzel, földhasználattal és a talajjal kapcsolatos koordinált tervezés és menedzsment elősegítésével a megfelelő szinten, figyelembe véve az adminisztratív, táj és hidro(geo)lógiai határokat, ideértve a megfelelő föld- és víztulajdon rendszereket; ■ a vízfelhasználó társulatok, mint a megfelelő szinten működő vízgazdálkodási mechanizmusok megerősítésével, egyben annak felismerésével, hogy a társulatok hatékony működéséhez egy minimálisan szükséges pénzügyi, jogi és műszaki segítség szükséges. Azokban az esetekben, amikor a felhasználók nincsenek megszervezve, akkor folyamatokat és kereteket kell találni ahhoz, hogy a vízügyi kormányzásban részt vehessenek; ■ az érdekelt felek figyelmének felhívása a vízzel kapcsolatos kockázatokra és károkra, valamint a szolgáltatásokért való fizetés szükségességére annak érdekében, hogy az értékláncon keresztül vizet takarítsunk meg és csökkentsük az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást; ■ koncentrált kapacitásfejlesztés ösztönzése a kölcsönhatások, a kölcsönös előnyök és szinergiák kezelése érdekében, valamint kisgazdák szakképzésének támogatására. 1 A Water Governance fogalmának magyar nyelvű megfelelője. Nem tévesztendő össze a hazai mezőgazdasági vízgazdálkodás gyakorlatában “vízkormányzás”-nak nevezett tevékenységgel.