Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások
12 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. C. Integrált vízgazdálkodás (IWRM - Integrated Water Resources Management) és infrastruktúra (4) C.l A kontextus ■ Az integrált vízgazdálkodás egy olyan vízgazdálkodási elv, amely folyamatában összhangba hozza az érdekelteket és a forrásokat horizontálisan és vertikálisan egyaránt, így az a hatékony társadalmi és gazdasági fejlődés egyik hajtóereje, nemzetközileg elfogadott módszer a hatékony, méltányos és fenntartható vízgazdálkodásra. ■ Az integrált vízgazdálkodás a különböző vízhasználatok és -felhasználók, valamint a többi társadalmi szektor összekötéséhez szükséges. Eszközként segít a nagy kihívások - mint például a klímaváltozás és a vízhiány - kezelésében valamint társadalmi-gazdasági fejlődés és az SDG célok megvalósításának elérésében. ■ A világ katasztrófák okozta kárainak túlnyomó többsége vízzel kapcsolatos, ezért a vízi infrastruktúra a katasztrófa-kockázat csökkentésének és a társadalom alkalmazkodó képességének kulcsfontosságú eleme. * A vízi infrastruktúra a társadalmi-gazdasági növekedés hatékony előmozdítója. Valóban átalakító. Azonban, ha az infrastruktúra nincs kellően kezelve és irányítva, akkor nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági termelékenység veszteségeihez. ■ Az egyre növekvő finanszírozási hiányok megléte mellett azonban a világnak szüksége van új infrastruktúrára, ill. az elöregedő infrastruktúra felújítására. ■ A fizikai és intézményi infrastruktúrába történő beruházás a társadalmi célok elérésének - mint például a szegénység csökkentése - elsődleges eszköze, de egyben a klímával kapcsolatos bizonytalanságok kezelésének eszköze is a társadalmi stabilitás, a rugalmasság és a biztonság érdekében. ■ A jövő vízi infrastruktúrája egyre inkább kötődni fog az országhatáron átívelő vízkészletekhez és ezért más szektorokkal is szükséges integrálni. ■ A kockázat csökkentése és a felelősségteljes vízügyi kormányzás kéz a kézben jár. A korrupció jelentős akadály, amely hátráltatja a vízi infrastruktúrával kapcsolatos befektetéseket. ■ Sürgősen foglalkozni kell a felszín alatti víztestekkel kapcsolatos felelősségteljes kormányzás kérdésével. Egyfelől bolygónk édesvízkészletének 97 százaléka a felszín alatt van, másrészt mint víztartóban ott rejlik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsa is, de éppúgy fontos a termálforrások tárolásában és kitermelésében, az alacsony áteresztőképességű kőzetekben lévő földgáz hatásaiban valamint a széngázok eltávolításában és visszasajtolásában. ■ Az integrált vízgazdálkodás megközelítését koordinálni kell az infrastruktúra fejlesztésével ahhoz, hogy a fenntartható fejlődési célokat hatékonyabban tudjuk megvalósítani. C.2 Szakpolitikai ajánlások ■ Az integrált vízgazdálkodást és az infrastruktúra megtervezését valamint üzemeltetését egyesíteni kell annak érdekében, hogy fontos lehetőségeket teremtsünk a vízgazdálkodási opciók növelésére és rugalmasabbá tételére. ■ A fenntartható többcélú tározást és a nem-strukturális módszereket a társadalom lehetőségeinek központjába kell helyezni a többcélú hasznosítás biztosítása, valamint a várható klímaváltozáshoz kapcsolódó vízgazdálkodási hatásokhoz való alkalmazkodás végett. ■ A materiális infrastruktúrára és a zöld infrastruktúrára (beleértve a nedves területeket, egészséges talajokat és erdei ökoszisztémákat) előirányzott befektetéseket egymást kiegészítő elemekként kell tekinteni. • A tervezett infrastruktúrákról költség-haszon elemzést kell végrehajtani, melyben fel kell használni a monetáris és nem-monetáris kiértékelés új módszereit. Az értékeléseknek fel kell mérnie a hasznok és költségek földrajzi és időbeli eloszlását. Ennek során az együttműködésen alapuló folyamatmodellezési és a közös víziótervezési módszereket kell alkalmazni. ■ Azokat a vizeket, amelyek fizikai határokon, illetve joghatárokon folynak keresztül, úgy kell hasznosítani, hogy az együttműködést segítsék elő s ne konfliktusok kialakulását. ■ A tárgyalásokat olyan keretben kell megtervezni, hogy a határokon átnyúló vízi infrastruktúra beruházása és üzemeltetése közös előnyöket eredményezzen, és ne vita keletkezzék a vízelosztás felett - egyúttal jöjjön létre közös üzemeltetési szabályzat és tervezési valamint üzemeltetési módszertan az egész osztott vízgyűjtőre. ■ A béke és a jólét érdekeiben javasolt összekapcsolni az integrált vízgazdálkodást a vízdiplomáciával. ■ Ki kell vizsgálni a szakpolitikai célok és a megfelelő költségmegtérülési rendszerek közötti kapcsolatot, mivel még mindig alkalmaznak irreális eljárásokat. ■ Rövid és középtávon növelni kell a vízre és szanitációra szánt befektetéseket. ■ Meg kell erősíteni az együttműködést, ideértve a fiatal generációkat is, és el kell fogadni a tisztességes és méltányos vízhasználatra, valamint az országhatárokon átnyúló projektek káros hatásainak elkerülésére vonatkozó alapelveket. ■ Törekedni kell a finanszírozási források szintjének és diverzifikációjának növekedésére. ■ Új alternatívákkal - mint a moduláris, félig központosított módszerek valamint az energiagazdálkodás és víz- gazdálkodás integrálása - kell kiegészíteni a vízellátásba, a szennyvízgyűjtésbe és -kezelésbe továbbá a víz újrahasznosításába fektetett tőkeintenzív központi beruházásokat. ■ Az integrált vízgazdálkodás előnyeit illetően növelni kell a víztudatosságot és információcserét annak érdekében, hogy az emberek hajlamosabbak legyenek a vízkészlet-gazdálkodás folyamataiban részt venni.
