Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - FÓRUM - Vermes László: A vízgazdálkodás mostoha gyermeke
74 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. HK: Melyek lennének azok a legfontosabb lépések, amelyeket meg kellene tennünk a módszer szélesebb körű alkalmazásának elősegítése érdekében? VL: Mindenek előtt gazdát kell találni a módszer számára vagy más szóval - követve a címben használt elnevezést - meg kell találni a „ mostoha gyermek nevelő szüleit”, akik gondját tudnák viselni a jobb sorsra érdemes, de napjainkban elkallódóban lévő technológiának. Szükség van olyan patronáló szervezetre, illetve személyekre, akik sajátjuknak tudnák tekinteni és ennek megfelelően képviselni az adott módszer gyakorlati alkalmazását, akiknek közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy segítsék a potenciális felhasználókat a módszer megismerésében, megtervezésében, és az így kialakított műszaki megoldás kivitelezésében és működtetésében, miképpen az a más szennyvízkezelési és elhelyezési módszerek, ill. alternatív megoldások (esetleg csak részmegoldások) esetében gyakran megtörténik. A túlnyomórészt természetes folyamatokra alapozott szennyvízhasznosítási és elhelyezési technológiák is igénylik- a hatékony propagandát,- a tervezésüket könnyítő tervezési irányelvek és útmutatók készítését, valamint a meglévők folyamatos felülvizsgálatát, kiegészítését,- a megvalósult telepek nyilvántartásba vételét, rendszeres hatósági ellenőrzését, működésük szakmai és gazdasági értékelését,- a példamutatóan üzemelő telepeken helyszíni bemutatók szervezését, üzemelési útmutatók szerkesztését,- a tervezési és az üzemelési tapasztalatok időnkénti összegzését, szakmaközi rendezvényeken történő megvitatását, majd mindezek alapján- a módszerre vonatkozóan érvényes szabványok és hatósági előírások szükség szerinti korrigálását, továbbfejlesztését,- a megoldatlan vagy tisztázatlan kérdések ismeretében a kutató-fejlesztő intézmények számára a leginkább aktuális kutatási feladatok megfogalmazását, különös tekintettel a különböző célú gazdaságossági vizsgálatok, számítások metodikájának kialakítására és véglegesítésére. Megítélésem szerint ezek a legfontosabb teendők, amelyeknek megvalósulása nélkül nem várható érdemi változás a szennyvízhasznosítási technológiák elterjedésében. HK: Mit tehet ezek megvalósításáért a Magyar Hidrológiai Társaság? VL: Az alapításának 100. évfordulóját 2017 tavaszán ünneplő Magyar Hidrológiai Társaság a hozzá hasonló társadalmi szervezetekben és szakmai egyesületekben kialakult módszerek következetes alkalmazásával, az ismeretterjesztés, az oknyomozás, a problémák felismerése és megoldásuk módjának megtalálása érdekében nyújtott segítség révén tud legtöbbet tenni az általa képviselt szakmai területen tagjainak és a hozzá fordulóknak. A Társaság kész vitaesteket rendezni az adott téma vitatott részleteinek tisztázására, és tanfolyam jellegű előadás- sorozatot tartani a téma egészének és szerteágazó szakmai kapcsolatainak jobb megértése, megértetése céljából. A már üzemelő szennyvízhasznosító telepeket és az ott dolgozók munkáját egész napos, vagy akár két- vagy többnapos tanulmányutak keretében kész bemutatni, de vállalkozik arra is, hogy az új technológia eszközeit, berendezéseit és egyéb kellékeit megismertesse tagjaival, illetve a rendezvényeit látogató közönséggel. Javaslom, próbálják ki ezeket a lehetőségeket, győződjenek meg róla, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság naprakész tudásszinten az Önök szolgálatában áll. HK: Köszönöm a beszélgetést! IRODALOM Irányelvek Magyarország települési szennyvizei elvezetésének és tisztításának távlati fejlesztéséhez (1985). OVH kiadvány. Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat, Budapest. Juhász Éva (szerk., 2015). A tisztított szennyvíz újrahasznosítás magyarországi kérdéskörének vizsgálata - Tanulmány, Kézirat. O VF, Budapest. Kutera, J. (1963). Mozliwosci podniesomenia produkcijnosci gleb lekkih poprzez nawodnienia scieami. Zeszty Problem, Warszawa, 40/b. 239-260. Lesenyei J. (1940). A szennyvíz mezőgazdasági fel- használása Németországban. Városi Szemle, 21. 1-37. MI-08-1735 (1990). Szennyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezése. MÉM Műszaki Irányelv. Oroszlány István (1940). A szennyvízöntözések és fekáltrágyázások jövője Magyarországon. Öntözésügyi Közlemények, 2, 1-23. Shuval, H.I., Adin, A., Fattal, B., Rewitz, E., Yekutiel, P. (1986). Wastewater Irrigation in Developing. Countries. World Bank Technical Paper, Nr. 51., UNDP Project Management Report, Nr. 6. - Washngton D.C. - 324. Szalai György (szerk., 1989). Az öntözés gyakorlati kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p.472. Szakácsy J. (1962). Debrecen város szennyvizének öntözéses felhasználása. A Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei, Debrecen, pp.201- 214. Szebellédy Lászlóné (1960). Szennyvízöntözés. Víz- gazdálkodás, 15. Vermes László (1962). A szennyvízöntözési kutatások rövid ismertetése. Tiszántúli tanulmányút ismertetője, MHT kiadvány. 1-2. Vermes László (1963). A debreceni, valamint a pest- erzsébeti Kísérleti Szennyvízöntöző Telep munkájának és feladatainak ismertetése. A 111. Nemzetközi Szennyvízöntözési Konferencia előadásainak anyaga (magyar, német és orosz nyelven), VITUK1 kiadvány, Budapest. 6/a. 1-5. Vermes László (1969). Szennyvízöntözések növény- termesztési vonatkozásai. Öntözéses gazdálkodás, VII/2. 89-101. Vermes László (1970). Szennyvizek és hulladékok mezőgazdasági hasznosítása. Témadokumentáció. AGROINFORMkiadvány, Budapest. 91. Vermes László (1976). Az élelmiszeripar szennyvizeinek mezőgazdasági hasznosítása (3. fejezet). In: Élelmi- szeripari szennyvizek tisztítása és hasznosítása (Szerk.:
