Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - AZ MHT CENTENÁRIUMI EMLÉKÜLÉSE - Áder János: Köztársasági elnöki köszöntő
5 Köztársasági elnöki köszöntő Ader János, Magyarország köztársasági elnöke, a Magyar Hidrológiai Társaság alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi emlékülés fővédnöke írásban köszöntötte a rendezvény résztvevőit és a Magyar Hidrológiai Társaság tagjait. Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! Tisztelt Tanácskozók! Folyóparti városokban a régi házak, kerítések oldalán gyakorta látni hajdani árvizekre emlékeztető táblákat. A márványból, bronzból készült míves emlékjeleken ott áll a nevezetes dátum, amikor az ember alulmaradt az elemekkel vívott harcban, és az elszabadult víztömeg megrendítő pusztítást végzett. És mindig ott a szigorú vonal is, amely a mederből kilépett folyó akkori, félelmetes vízszintjét jelöli. A legtöbb ilyen táblán egy kéz kinyújtott mutatóujjal ad különös nyomatékot az önmagában is elgondolkodtató jelzésnek. Szerencsésebb helyeken, ahol a védekezés sikeres volt, a nevezetes vonal nem az árvíz, hanem a folyó kritikus vízállásának szintjét mutatja. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A régi áradások mementói azokat a küzdelmeket idézik, amikor a víz rövid idő alatt ellenséggé vált. Ember és víz kapcsolatának szélsőséges pillanatai voltak ezek. Az Önök szervezete és a mögötte álló műhelyek száz esztendeje dolgoznak azért, hogy a fenyegető áradások ne okozzanak tragédiákat, hogy vizeink legszebb arcukat mutathassák, és minden formában áldást hozzanak közösségeinknek. A Magyar Hidrológiai Társaság vízügyi szakemberei az elmúlt század során azokat a törvényszerűségeket kutatták és azokra a teendőkre hívták fel a figyelmet, amelyek a vizeinkkel való sikeres együttélést, az értékek megóvását, a gazdaságos használatot, a megbízható védekezést szolgálták. Megmutatták a határt, amelyet nem volna szabad átlépnünk, és kidolgozták a módszereket és technológiákat, amelyekkel - ha szükséges - védekezni tudunk. Mert a vizet egyszerre kell félnünk és szeretnünk. Ez a felhalmozott tudás ma új értelmet kap. Mára a víz a legértékesebb és a legveszélyeztetettebb erőforrásunk lett. Figyelmünket önmagában is megérdemli, de jelzőrendszerként is, hiszen különös érzékenységgel jelzi a klímaváltozás hatásait. A 2015-ös párizsi klímacsúcsra 186 ország nyújtott be nemzeti klímatervet, és ezek 75%-a tartalmazott vízügyi adaptációs elemet. Egyre többen és egyre világosabban látják, hogy a fenntartható fejlődési célok elérése, a klímaválság okozta gondok megoldása, mi több, az emberiség puszta megmaradása sem képzelhető el a mind összetettebb problémát jelentő vízgondok megoldása nélkül. Ehhez pedig felkészült, elkötelezett szakemberekre van szükség, akik szembesítik az emberiséget tevékenysége következményeivel, és segítenek, hogy a vízzel való felelős gazdálkodás lessen fejlődésünk záloga. Magyarország és a magyar szakemberek mindent megtesznek azért, hogy párbeszédre hívják a politika és a tudomány embereit, a „vizes” szervezeteket és az innovatív megoldásokban gondolkodó fejlesztőket. A döntéshozóknak szorosan együtt kell működniük a legfrissebb tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberekkel. Az elmúlt évek tanácskozásai bebizonyították, hogy a magyar vízügyi szakma tapasztalata, tudása és felelősség- érzete nemcsak múltját illetően méltó a tiszteletre, hanem a jövő formálásában is nélkülözhetetlen, Az ünnepi közgyűléshez ezért a múltidézés mellett hasznos, előremutató beszélgetéseket kívánok! Fogadják köszönetemet a Magyar Hidrológiai Társaság eddigi munkájáért. A centenáriumi évben Vörösmarty Mihálynak a Magyar Tudományos Akadémia falai közé igencsak illő verssorait idézve kérem, legyenek partnerek a folytatásban is! Természettől nyert a víz kétféle hatalmat, Isteni áldássá tette az emberi ész. ” Budapest, 2017. január 27. Ader János Magyarország köztársasági elnöke
