Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kun Zoltán: Természetes vízvisszatartó intézkedések - európai kitekintés és magyar vonatkozás

Kun Zoltán: Természetes vízvisszatartó intézkedések - európai kitekintés és magyar vonatkozás 53 honlapon 2016 februárjának első felében a Dunántúl nagy része újra aszályos területként volt feltüntetve, ahol csa­padék deficit volt megfigyelhető (Internet 1). Az árhullámokon kívül, az elmúlt években a rendkí­vül szélsőséges időjárás következtében a belvíz és a helyi vízkárok is jelentős gondokat okoztak. A szélsőséges aszályos és áradásos jelenségek egyre gyakoribb előfor­dulása miatt a környezetbiztonság megőrzése stratégiai jelentőségű, kiemelt feladattá lépett elő Magyarországon. Az említett környezetbiztonsággal párhuzamosan a regi­onális és helyi feladatok megtervezéséhez, illetve végre­hajtásához kapcsolódóan szükségessé vált az úgynevezett vízgyűjtő szemléletű gondolkodás, amelynek Magyaror­szágon történelmi hagyományai vannak, és amit jelenleg az Európai Unió (EU) Víz Keretirányelv (VKI) is meg­követel (Internet 2). A vízgyűjtő szintű tervezéshez kapcsolódóan az EU- ban egyre inkább teret kapnak az úgynevezett természetes vízvisszatartó intézkedések (angolul natural water retention measures - NWRM), amelyek megoldást jelent­hetnek a fent említett, vizekhez kapcsolódó kockázatok csökkentésére. Ez a cikk áttekinti, hogy tulajdonképpen mit is jelentenek ezek a megoldások, mik a szakpolitikai jelentőségük, és milyen jelenlegi európai jó példák segít­hetik elő ezeknek a megoldásoknak a szélesebb körű alkalmazását Magyarországon. A TERMÉSZETES VÍZVISSZATARTÓ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA Mindenekelőtt a természetes vízvisszatartás fogalmát célszerű meghatározni, mielőtt a különböző ágazatok szempontjából fontos hasznát és a jó példákat áttekintjük. A fogalom olyan megoldásokat takar, amelyek egy­szerre több szerepet is betölthetnek, és amelyeknek célja „a vízkészletek védelme és a vízzel kapcsolatos kihívá­soknak való megfelelés, az ökoszisztémák és a víztestek természetes jellegének helyreállításával és fenntartásával, természetes elvek és eljárások alkalmazásával” (Internet 3). Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az angol natu­ral water retention measures kifejezést az Online Víz­ügyi Szótár természetes vízvisszatartó intézkedéseknek, míg az Európai Bizottság által fenntartott www.nwrm.eu honlapon magyar nyelven is megtalálható dokumentu­mok vízmegőrzés természetre alapozott módszereinek fordítja. Jelen cikkben az online vízügyi szótár fordítását használom. A vizeinkhez kapcsolódó kihívásokra - aszály, árvíz és belvíz - ezek a megoldások természetes eszközökkel és folyamatokkal adnak választ úgy, hogy közben helyre­állítják, illetve fenntartják az élőhelyeket és a víztestek természetes vagy ahhoz közeli állapotát. A fő hangsúlyt arra helyezik, hogy javítsák a felszín alatti víztartó réte­gek, a talajok és élőhelyek vízvisszatartó képességét úgy, hogy ezzel párhuzamosan ezek környezeti állapota is javuljon {European Union 2014). A definíció alapján a természetes vízvisszatartó intézke­dések rendelkeznek azzal a képességgel, hogy többféle előnyt is nyújtsanak például az alábbiak révén: • árvizekből és aszályból eredő kockázatok csök­kentése, • vízminőség javítása, • talajvízszint és minőség javítása és • különféle élőhelyek állapotának javítása {Global Water Partnership 2015). Ezen megoldások használata, mint a későbbiekben részletesen is bemutatásra kerül, hozzájárul az EU zöld infrastruktúrával kapcsolatos céljainak megvalósításához, javítja mind a minőségi mind a mennyiségi paramétereit a felszíni és felszín alatti vizeknek, és fokozza a különböző élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásait. Ez utóbbival az intézkedések hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez és klíma adaptációs intézkedéseknek is tekinthetők. Az intézkedések nagyon sokrétűek lehetnek az egyes élőhely típusok külterületeken történő közvetlen módosí­tásától, a különböző földhasználati módok (mezőgazda­ság, erdőgazdálkodás) gyakorlatának megváltoztatásán keresztül, a városi környezetben például közparkokban és lakóépületek esetében alkalmazott módszerekig. Az 1. táblázatban az intézkedések változatosságát mutatom be a teljesség igénye nélkül úgy, hogy a későbbi fejezetek­ben az itt felsorolt intézkedésekre példákat is bemutatok. 1. táblázat. Az intézkedések rövid bemutatása (European Union 2014) Table 1. The short introduction to the measures (European Union 2014) Az intézkedés típusa Osztályozás Példák Élőhelyek közvetlen módosí­tása Hidromorfológiai változások (vízfolyá­sok, tavak, felszín alatti vizek) Kisebb erdősávok és nyílt vízfelületek létesítése, valamint vizes élőhelyek rehabili­tációja (ezek a megoldások hozzájárulhat­nak a biodiverzitás csökkenés megállításá­hoz). Földhasználati gyakorlat Mezőgazdaság Helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalma­zása, például a művelési mélység helyes megválasztásával. Erdőgazdálkodás Erdősítés, folyamatos erdőborítottság bizto­sítása. Városi intézkedések Zöld tetők és zöld falak. A táblázatban ismertetett példák természetesen nem régóta alkalmaznak különböző országokban és ágazatok­feltétlenül új intézkedések, mivel egyeseket közülük már ban. Ezekkel kapcsolatban az új elem, illetve a vízügyi

Next

/
Thumbnails
Contents