Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szalma Elemér, Karancsi Zoltán, Oláh Ferenc és Korom Annamária: Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata
36 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. különszám 2. ábra. Nympaea dominanciájú disztróf élőhelyek (Alpári Holt-Tisza, Tőserdő-Sulymos-tó és az Atkái Holt-Tisza) vízinövény populációik tér-idő dinamikája (Megjegyzés: Az adatokat főkoordináta- analízis (PCoA) segítségével elemeztük. A számok a különböző stádiumokat jelzik. A kék nyilak az áradások vagy azok megszűnése utáni változást mutatják.) Figure 2. Nympaea dominant dystrophic habitats (Alpar Holt-Tisza, Tőserdő-Sulymos Lake and Atkái Holt-Tisza) are the space- time dynamics of water-plant populations. (Note: The data were analyzed using the main coordinate analysis (PCoA). The numbers indicate the different status. The blue arrows show a change after the floods or their disappearance.) A fenti élőhelyek változó- fajszámúak. A fajok magas száma jelzi, hogy több élőhely-típusba (pl. áramló és eutróf, vagy disztróf- eutróf) sorolható vízinövényfajok élőhelyen belüli komplexet alkotnak. A különböző élőhelyre vonatkoztatott mérési adatokat főkoordináta-analízis segítségével értékeltük (2. ábra). Az analízis során négy eltérő stádiumot tudtunk elkülöníteni. Ezek következőképp jellemezhetők: 1. Myriophyllo verticillati-Nupharetum luteae asszciáció (Disztróf- Áramlóvizek stádiuma). A Nymphaea dominanciájú élőhelyek áramlás viszonyainak megváltozása (pl. a holtág átöblítése szivattyúzással, stb.) során együttes Nymphaea és Nuphar dominancia (.Myriophyllo verticillati-Nupharetum luteae asszciáció) volt megfigyelhető pl. az Atkái és Alpári Holt-Tiszákban. Fajok száma alacsony. Ugyan itt Nymphoidetum peltatae szép állományai is megtalálhatók (Atkái HT) és megtalálható volt (Alpári HT). Nem ritka más áramlást kedvelő hínár faj populációinak megjelenése is. 2. Hottonietum palustris asszociáció (Tipikus lápi, disztróf tavi stádium) A terület botanikai érdekessége a lakitelki láp és a környékén található disztróf (Alpári Holt-Tisza és Sulymos- tó) tavak és holtmedrek. Erről a lápról, az itt előforduló égerekről már 1266-ban a Baár Kalán nemzetségből származó Nána ispán is említést tesz végrendeletében. Az Égenfa [Egenpha] (Alnus glutinosa) vagy az 1276. évi oklevél szerint Heugefa Alpár közelében a Tisza partjára lokalizálja, amely a mai napig a területen megtalálható, égeres láperdőt (Dryopteridi-AInetum) alkotja (Dr. Gaskó Béla szóbeli közlése). Ennek megfelelően az élőhely változása geológiai időmértékben mérhető. Békaliliom-hínár (Hottonietum palustris) a Tisza mentén csak a Sulymos-tóban (és közvetlen mellette elhelyezkedő Tisza-Alpár melletti égerlápban) fordul elő. Állományaira jellemző, hogy, a nyár végére - ősz elejére populációja szárazra kerülve, amfibikus növényként alkot gyepet a nedves (tőzeges) iszapban. Ez szaporodás biológiája szempontjából jelentős környezeti tényező. Azaz az élőhely asztatikus jellege elengedhetetlen, az állandó vízborítást nem viseli el. Kora tavasszal kristály tiszta belvíz árasztja el a medencét.
