Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szalma Elemér, Karancsi Zoltán, Oláh Ferenc és Korom Annamária: Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata
37 Szalma Elemér és társai: Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata A tündérrózsa esetében az asztatikus jelleg nem jelent problémát ui. tudott, hogy adott élőhely időszakos „kiszáradása” (a vízszint akár drasztikus lecsökkenése) nem vonja maga után a Nymphaea állományok pusztulását. 3. Stratiotetum aloidis asszociáció (Előre haladott disztróf stádium) Állandó vizű tehát eu- vagy szemisztatikus disztróf vizek előrehaladott, tehát pár év elöntés mentes stádiuma, kolokánons (Stratiotetum aloidis) ) megjelenésével (Alpári Holt-Tisza). A víz színe kávébarna, áttetsző, disztróf vizeket jelző vízinövény fajok túlsúlya jellemzi az élőhelyet. Kornatowski (1976) a kolokán (Stratiotes aloides) különböző populációinak víztesten belüli vertikális mozgásviszonyait, a szubmerz gyökerező és emerz lebegő formák fenologiáját és azok szezonális mozgását tanulmányozta. Dolgozataiban a mozgásviszonyaik alapján három, 1. emerz-, 2. szubmerz- és 3. turiont (áttelelő rügyet) képző ökológiai formát különít el, melyeknek fenologiájuk is teljesen eltérnek egymástól. Az Alpár Holtágban megfigyelt kolokánok emerz- és túrion- képző ökológiai formájú populációk voltak. 4. Trapetum natantis asszociáció (Eutróf- Disztróf ökotonikus stádium) Anyafolyó által árvízi elárasztást követő stádium. Az élőhelyben előforduló fajok száma magas. Tudott, hogy a Sulymos, tápanyagban gazdag, jól átmelegedő eutróf állóvizek jellemző hínártársulása. Gyakran monodomináns, a víz nátrium- és klorid-ion -koncentráció növekedésére érzékeny, már enyhén szikes vizekben sem fordul elő. Fontosnak ítéljük meg azt, hogy a súlyom ( Trapa natans) dominanciájú élőhelyeken oxigén-rétegzettség nem fordult elő (Bárdosi és társai 2000), ezért disztróf élőhelyen újabb elárasztás hiányában „senyvedni” kezd a növény. Ez azt jelenti, hogy rozettája kicsi lesz, a szubmerz levelek eltűnnek, és kevés termést hoz. Az elárasztás több éves hiánya a faj eltűnéséhez vezet. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ez a kutatás nem jöhetett volna létre Dr. Kiss János geofizikus és intézete a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, ELGI Budapest, együttműködési támogatása nélkül. A kutatások anyagi támogatását a Szegedi Tudományegyetem JGYP ATTI Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék pályázatai biztosították. Külön köszönjük Dr. Szanyi János (SZTE Szolgálat, Szeged) és Prof. Dr. Tóth József hidrogeológusok (University of Albera, Canada) szakmai támogatását és tanácsaikat. IRODALOM Almási, I. (2001). Petroleum Hydrogeology of the Great Hungarian Plain Eastern Pannonian basin, Hungary. - A thesis submitted to the Faculty of Graduate Studies and Research in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy Department of Earth and Atmospheric Sciences, Edmonton, Álberta, 1-312. Bárdosi E., Nagy S., Dévai Gy., Grigorszky /., Kiss B., Végvári P., Bancsi I. (2000) Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján. Hidrológiai Közlöny 80. 5:275-277. Beltman, B., T. Van den Broek, A. Barendregt, M. C. Bootsma, and A. P. Grootjans (2001). Rehabilitation of acidified and eutrophied fens in The Netherlands: Effects of hydrologic manipulation and liming. - Ecological Engineering 17: 21-31. Borhidi A. (2003). Magyarország növénytársulásai. - Akadémiai Kiadó, Budapest Bornett, G. and A. R. G. Large (1995). Groundwater- surface water ecotones at the upstream part of confluences in former river channels. - Hydrobilogia, 310: 123-137. Bornette, G. and C. Amoros (1991): Aquatic vegetation and the hydrology of a braided river floodplain. - Journal of Vegetation Science 2: 497-512.* Bornette, G. and M. F. Arens (2002). Charophyte communities in cut-off river channels. The role of connectivity. -Aquat. Bot. 73: 149-162. Decay, J. W. H. and M. J. Klug (1979). Methane efflux from lake sediments trough water lillies. - Science 203:1253-1255. Janauer, G. A. (2001). Is what has been measured of any direct relevance to the success of the macrophyte in its particular environment? In: Ravera, O. (Ed.): Scientific and legal aspects of biological monitoring in freshwater. J. Limnol. 60 (Suppl. 1): 33-38. Jansen, A. J. M., M. C. C. de Graaf, and J. G. M. Roelofs (1996): The restoration of species-rich heathland communities in The Netherlands. - Vegetation 126: 73-88. Jansen, A. J. M., A. P. Grootjans and M. H. Jalink (2000). Hydrology of Dutch Cirsio-Molinietum meadows: prospects for restoration. - Applied Vegetáción Science 3: 51-64. Kiss J. (2012). A Kárpát-Pannon Régió Bouguer-ano- mália térképének frekvenciatartománybeli vizsgálata és értelmezése, Magyar Geofizika, 53. évf. 4. szám, 236-257. Kiss J. (2006a). Magyarország gravitációs Bouguer- anomália térképe, Geophysical Transactions, Vol. 45. No.2. pp. 99-104 Kiss J. (2006b). Magyarország gravitációs lineamenstérképe — első eredmények, Magyar geofizika, 47. évfolyam, 2. szám, 1001-1010. Kiss J. és Szalma E. (2007). Tündérrózsák és a gravitációs tér?! - Magyar Geofizika 48. évf. 2: 1001 -1014 Klijn, F. and J. P. M. Witte (1999). Eco-hydrology: Groundwater flow and site factors in plant ecology. - Hydrogeology Journal, 7:65-77. Klimes, J. Klimesová, R. Hendriks,and J. van Groenendael (1997). Clonal plant architectures: a comparative analysis of form and function. 1-29. - In: H. de Kroon and J. van Groenendael (Eds.): The ecology and evolution of clonal plants. Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands. Kohler, A. (1978). Methoden der Kartierung von Flora und Vegetation von Süßwasserbiotopen. - Landschaft + Stadt, 10: 23-85.
