Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szalma Elemér, Karancsi Zoltán, Oláh Ferenc és Korom Annamária: Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata

Szalma Elemér és társai: Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata 35 Riccielloid (a *-al jelzett növekedési formák csak erre az élőhely-típusra j ellemzők). Életforma szerint, jellemző növényzetét évelő, hydro- kryptophyta 1 (HyG), hydro-hemikryptophytaI. 2 (HyH) és „díszítő elemként” átmeneti csoportba tartozó (HyH (Th))2-3 vagy egyéves hydro-therophyta 3 (HyTh) fajok alkotják. Ezek: Nvmphaea alba L ( Nuphar luteum (L.) Sm.1, Menyanthes trifoliata L.1, Hippuris vulgaris L 2Í Hottonia palustris L.2 , Potamogeton acutifolius Link.2, Potamogeton crispus L. 2, Potamogeton filiformis Pers. 2, Potamoeeton lucens L. 2, Ranunculus aquatilis L. 2'3, Ranunculus polyphyllus W. et K 2'3, Ranunculus tricho- phyllus Chaix 2~3, Aldrovanda vesiculosa L.3. Elodea canadensis Rich 3, Elodea nuttallii (Planch.) H. John 3L Lemna trisulca L.3, Mvriophvllum verticillatum L.3, Potamogeton berchtoldiiFieber.3,., Potamogeton natans L, Potamogetonpanormitanus Biv.-Bern3, Potamogeton trichoides Cham.et Schld3, Riccia fluitans L. em. Lorbeer 3, Ricciocarpus natans (L) Corda3, Stratiotes aloides L. 3, Utricularia bremii Heer.3, Utricularia minor L.3, Utricularia vulearis L. 3. Az aláhúzott fajok populációi a dolgozatban szereplő vizsgált élőhelyeken is előfordultak. Az ide sorolható társulásokat az 1. ábra mutatja be. Áramló vizek Felső szakasz Callitncho­Ranunculetum Ranunculetum fluitantis Középső-alsó szakasz, vagy nagyobb vízfelületű tavak és víztározók; Potametum nodosi Potametum perfoliati Nymphaeetum albo-luteae . Stratiotetum aloidis, Mynophylletum verticillati, Potametum natantis Lemnetum trisulcae. Ricoetum fluitantis, Hottonietum palustns, ^Aldrovando-Utnculanetosum mmons Hippuridetum vulgans, Myríophyllo venicillaii- Nupharetum luteae Potametum lucentis Eloöeetum canadensis lymphoidetumpeltatae Disztróf állóvizek társulásai Áramló vizek társulásai flanuncu pol) l Potamt lanbrmi Traoo Nympl ? oidetum 1 etum aquatilis{ /) phylli. Kis ic getonokpl F Hydrochari-Statiotetum Lemrro-Utricularietum vulgáris Spirodelo- Aldrovandetum Eutróf állóvizek társulásai Potametum pectinati Myriophyllo­Potametum Myriophylletum spicatij Szikes vagy szikesedő állóvizek társulásai Parvopotameto- Zannichellietum pedicelatae Charetum ceratophyllae. Najadetum mmons, Najadetum manni Lemnetum minoris Ceratophylletum submersi Polygonetum natantis Trapetum natantis Hydrochantetum morsus-ranae Salvimo­Spirodeletum Lemnetum gibbae Ceratophylletum demersi Wolffietum arrhizae Vízinövény-társulások élőhelyek (funkcionális csoportok) szerinti csoportosítása és az „átmeneti” társulások Szalma, E. 2016.10.15. I. ábra. Vízinövény-társulások funkcionális-csoportok szerinti csoportosítása, feltüntetve azok „ átmeneti ” csoportjait. (Megjegyzés: Az ábrán a piros körök szemléltetik az egy funkcionális csoportba való tartozást. A kék nyilak az ökotonikus kapcsolatokat jelzik (azaz „ szegélytársu- lások"vagy állomány-komplexek melyik élőhely-típusban alakulhatnak ki). A kettős nyíl: jelzi, a felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyekhez való tartozást.) Figure I. Functional groups of the Waterplants assotiations, indicating their "transitional" groups. (Note: In the figure, the red circles illustrate belonging to one functional group. Blue arrows indicate ecotonic relationships. The double arrow indicates the groundwater Dependent on wetland habitats.) Az 1. ábrán megfigyelhető az az evidencia, hogy az azo­nos élőhely-típusba (funkcionális csoportba) sorolható fitocö- nózisok termőhelyi igényei bizonyos mértékben eltérőek. Szembetűnhetett, hogy faj összetételük alapján, pl. az eutróf állóvizekre jellemző Lemnetum minoris vagy Ceratophylletum submersi társulások tömegesen, inkább a tápanyagban gazdag eutróf enyhén szikesedő termőhelyeken fordulnak elő, tehát egyfajta „átmenetet” képviselnek az eutróf- és a szikes vagy szikesedő állóvizü élőhely-típusok között. A Hydrocharitetum morsus-ranae tipikusan eutróf ál­lóvizekre jellemző társulás, míg a Hydrochari-Stratiotetum (már nem érvényes nevű társulás) a disztróf és az eutróf álló­vizekre jellemző környezeti tényezők közel azonos súlyú, együttes hatását sejteti. Közvetlen az élőhely-típusokhoz ren­delt társulások, - melyek a termőhelyek szempontjából tipi­kusnak tekinthetők, jellemző környezeti feltételek mellett ala­kulnak ki. Az élőhelyeket összekötő vonalak mellé rendelt cönozisok képezik a két élőhely közötti, ún. átmeneti (csopor­tokat) társulásokat. Ezek, a két élőhely-típusra jellemző, közel azonos súlyú környezeti hatások mellett alakulnak ki. Ugyan ezzel magyarázható, a fajösszetételben eltérő élőhely-típusba tartozó cönózisok alkotta szubasszociációik vagy a társulás­komplexeik kialakulása is. Tehát jól értelmezhetővé válik, az, az általános tereptapasztalat is, hogy egy adott élőhelyen belül eltérő élőhely-típusra (funkcionális csoportba tartozó) jel­lemző populációk komplexeket vagy társulás komplexeket alkothatnak, melyeket ebben az esetben ökotónnak vagy ökotonikus komplexeknek is nevezhetnénk.

Next

/
Thumbnails
Contents