Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szalma Elemér, Karancsi Zoltán, Oláh Ferenc és Korom Annamária: Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata
33 Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek populációdinamikájának hosszú távú vizsgálata Szalma Elemér, Karancsi Zoltán, Oláh Ferenc és Korom Annamária Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Természettudományi Intézet, Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék. 6725 Szeged, Boldogasszony sugárút 6. (Email: szalma@jgypk.u-szeged.hu ) Kivonat Dolgozatunkban három élőhely, az Alpári Holt-Tisza, Tőserdő-Sulymos-tó és az Atkái Holt-Tisza mint Nymphaea dominanciájú disztróf (polyhumozus) élőhelyek populációinak különböző környezeti hatásokra, (elsősorban hidrodinamikai változásokra, áramlás, elárasztás, asztatikus jelleg) adott növényi válaszait értékeljük hosszú távú (10-20 év) vizsgálati eredményeink alapján. Mind a három víztest közös jellemvonása, hogy felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek. Az élőhelyek hidrodinamikájában történt változások hatással vannak az ott tenyésző populációk fajösszetételére és azok tér-idő dinamikájára. Kulcsszavak Nymphaea dominanciájú disztróf élőhelyek, felszín alatti vizek, holtmedrek, populáció dinamika_______________________________ Long-term study of population dynamics of Nymphaea dominant dystrophic habitats Abstract In this paper we tested three habitats, the Alpári Oxbow, Tőserdő-Sulymos Lake and the Atkái Oxbow as Nymphaea dominant dystrophic (polyhumozus) habitats, where populations depend on the various environmental effects (especially hydrodynamic changes, flow, flooding, astatic character) and plant's responses are evaluated long-term (10-20 years) based on the test results. All of these three waterbodies's common feature is that they are also supplied by groundwater, accordingly aquatic plants have been used as hydrological tracers, and they are typicaly Nymphaea dominant. As a result of periodic flooding of the habitat species their species composition changes. Eutrophic standing water species appear, and they could even be dominant within such habitats. Keywords Nymphaea dominated dystrophic habitats, groundwater discharge, oxbow, population dynamics BEVEZETÉS Az elmúlt több mint tizenöt évet felölelő kutatásaink során a következő eredményekre jutottunk, mely alapot biztosított adott élőhelyeken belüli populációk hosszú távú dinamizmusának megértéséhez (Szalma 2003, Szalma és Kiss 2009). A tündérrózsa dominanciájú élőhelyek a Kárpát-medencében minden esetben a meglévő vagy valamikori „ős- folyók” mentén lefűződött folyóvízi (holt)ágakban alakultak ki. Az élőhelyek hidrobotanikai adatait összevetettük hidrológiai, hidrogeológiai, geológiai és geofizikai adatok eredményeivel (Kiss és Szalma 2006). Vizsgálataink rámutattak arra, hogy a szikes- és lápi sorozatokhoz tartozó élőhely-típusok (a tündérrózsás élőhelyek a lápi sorozat része) szoros kapcsolatot jeleznek a felszín alatti vizek áramlásával, így ezeket, mint felszín alatti vizektől függő (vizes)élőhelyeknek tekinthetjük (Tóth 1999, Szalma 2003, Kiss és Szalma 2006). A hidrogeológiai adatok alapján megállapítottuk, hogy az élőhelyek hidrológiai, hidrogeológiai és hidrogeokémiai gradiensek mentén rendeződnek. A tündérrózsa dominanciájú élőhelyek egységesen a kiáramló felszín alatti vizek régióiban helyezkednek el (Szalma és társai 2002). Lényegesnek ítéljük meg, hogy az élőhelyek kialakulását és jellemző fajainak körét a felszíni és felszín alatti vizek együttes és közvetlen kapcsolata határozza meg, továbbá ugyan ez idézi elő a tündérrózsás élőhelyeken időszakosan kialakuló oxigén-rétegzettséget (időszakos anaerobiát) is (Szalma és Kiss 2009). A Bouguer-anomália térkép és a tündérrózsa dominanciájú élőhelyek együttes vizsgálata során megfigyeltük, hogy gravitációs lineamensek, amelyek vetőzónát jeleznek, áramlási csatornát jelenthetnek a mélybeli vizeknek. A tündérrózsás élőhelyek és a geofizika alapján kimutatott zónák egybeesésekor megállapíthatjuk, hogy egy szerkezeti mozgásoknak köszönhetően kialakult, közel függőleges folyadékáramlási rendszert találtunk, melyet hidraulikai kürtőhatásnak neveztünk el (Kiss 2006/b, Kiss és Szalma 2007, Szalma és Kiss 2006, 2009). ANYAG ÉS MÓDSZER Több mint 15 év kutatási eredményei alapján a tündérrózsa dominanciájú élőhelyek Kárpát-medencén belüli elterjedésének törvényszerűségeit vizsgálva, az utóbbi 3 évben az egyes élőhelyeken belüli változásokra koncentráltunk. Dolgozatunkban három élőhely, az Alpári Holt-Tisza (46° 48.653'É, 20° 0.299'K), Tőserdő-Sulymos-tó (46° 50.807'É, 19° 59.686'K) és az Atkái Holt-Tisza (46° 23.763'É, 20° 9.577'K) (Pálfai 2001) disztróf (polyhumozus) élőhelyeinek különböző környezeti hatásokra, (elsősorban hidrodinamikai változásokra, áramlás, elárasztás, asztatikus jelleg) adott növényi válaszait értékeljük. A mostani és a korábbi vizsgálatok kiterjedtek: 1. Vízinövények élet- és növekedési formáira (Raunkiaer 1907 és 1934, Klimes és társai 1997, Szalma 1998a és b, Szalma 2003) 2. Élőhelyek vizsgálata: Élőhelyek fajösszetétel (Szalma 2003). Élőhelyek vegetáció térképezések alapján (Szalma és társai 2002). Kohler-módszer alkalmazása (Kohler 1978, Kohler és Janauer 1995, Szalma 2003)
