Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Mészáros Szilvia - Rákosi Judit: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőség-javító intézkedések
36 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. tító, mely szintén jelentős terhelésnek minősített. Ennek befogadója a Dömsödi (I.) árapasztó csatorna, azonban végső soron a tisztított szennyvíz az RSD-be kerül, így már a VGT2 a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág terhelője- ként kezeli. A biológiai állapotértékelés során a fitoplankton és makrozoobentosz állapota szerinti gyenge minősítés miatt a biológiai elemek minősítése összességében „gyenge”, az „egy rossz, mind rossz” elvet követve. A biológiai elemekre hatással lévő fizikai-kémiai paraméterek esetén a magas tápanyag- és szervesanyag-tartalom miatt nem kapott ,jó” minősítést a víztest. BOI5, NH4-N, NO3-N vonatkozásában is meghaladja a jó állapotot jellemző határértékeket a 2006.évi átlagos koncentráció. Az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a hidromorfológiai állapotértékelés szempontjából állóvizekre nem állt rendelkezésre a vízfolyásokéhoz hasonló ötosztályos minősítési módszer, így szövegesen kerül értékelésre az RSD hidromorfológiai állapota. A VGT1 alapján az RSD-n jelentkező főbb hidromorfológiai problémák a következők: • mellékágak és a főág középső szakasza jelentősen feliszapolódott, így elégtelen víztérfogat jellemzi, • pangó vízterek alakultak ki, • a középső szakaszon 50%-os vízmélység csökkenéshez 200-500%-os vízminőség-romlás prognosztizál ható, kb. 1 %-os vízmélység csökkenés esetén (1 - 2 cm a középső szakaszon) 4-10%-os vízminőségromlás várható, • jellemző átlagos vízsebesség közel 0 cm/s, egyes időszakokban nincs vízáramlás, • vízutánpótlás és a leereszthető vízmennyiség nem elégséges, • nincs vízpótlási lehetőség a Nagy-Dunából (szivattyúzás) atassi műtárgynál. A fentiek alapján a VGT1 az RSD ökológiai potenciálját „gyengének” minősítette, melynek oka elsődlegesen a makrozoobentosz és fitoplankton minősítés volt. A kémiai állapotértékelés során, az ún. feltáró monitoring program keretén belül vett minták alapján megállapították, hogy a vizsgált komponensek (higany, kadmi- um, nikkel, ólom és vegyületeik) esetén határérték túllépés nem volt a vizsgált időszakban (2006-2007, Tassnál vett minták), így a kémiai állapot szempontjából az RSD elérte a jó állapotot”. A VKI szerinti védett területek (az ivóvízkivételek védőidomai, illetve védőterületei, a tápanyag- és nitrátérzékeny területek, a természetes fürdőhelyek, a természeti értékei miatt védett területek és a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek) közül az RSD-n fürdőhelyek és Natura 2000 terület találhatók. A VGT1 alapján az RSD-n (akkor a 78/2008 (IV. 3.) Korm. rendelet szerint) 5 helyszínen volt kijelölt természetes fürdőhely: a dömsödi Kék Duna strand, a ráckevei Hídláb kemping és Kagylós strand, a szigetbecsei strand, valamint a szigetszentmártoni strand. A víztestre vonatkozó, fürdőhelyek miatti specifikus követelmények szempontjából az RSD „nem jó” állapotú minősítést kapott időszakosan kifogásolt vízminőség miatt, melynek fő oka a szennyvízbevezetés. Az RSD-t a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág Natura 2000 terület (HUDI20042) állapota miatt a jelentősen károsodott”, természetvédelmi szempontból sürgős beavatkozást igénylő víztestek közé sorolták. A víztől függő élőhelyek vízutánpótlásának, átöblítésének hiányában feliszapolódott mellékágak, holtágak, lagúnák kiemelten veszélyeztetettek. A második vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján A második vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT2 2015) az RSD-re vonatkozóan továbbra is jelentős terhelésnek minősítette a Dél-pesti szennyvíztisztítót (pontszerű kommunális szennyvízterhelés, 2010-2012-es adatok alapján). További terhelésként nevesítette a VGT2 a Kiskunlacházi szennyvíztisztító telepet (nem jelentős), 5 ipari eredetű szennyvízkibocsátást (nem jelentős terhelések), két helyszínen termálvíz bevezetést (nem jelentős), a belső terheléseket (feliszapolódást), a diffúz nitrogénterhelést, a diffúz foszforterhelést (a diffúz terhelések főként a városi burkolt felületekről származnak), valamint a hajózást (az RSD III. osztályú víziút). Az 1-10. alegységi terv kiemelten foglalkozik az RSD vízminőségének komplex problémakörével, ahol az eddig említetteken kívül további terhelésként említésre kerülnek a Gyáli 1. sz. főcsatorna szennyvizekkel terhelt vizének bevezetése, valamint az RSD menti csatornázatlan üdülő- területek. Továbbá a vízminőséget befolyásolják a VGT szerinti „fontos” vízátvezetések (azon vízkivezetések, amelyek meghaladják a víztest kifolyási pontja hasznosítható természetes készletének 20%-át), melyek részben az RSD működéséből, másrészt öntözővíz céljára történő kivezetésből adódnak. Engedélyezett vízkivezetések: Duna- Tisza-csatoma 1,84 m3/s, Kiskunsági-főcsatorna 4,64 m3/s, Tassi zsilipnél kivezetés 2,0166 m3/s. A kényszerű vízszint-csökkenésnek a természetvédelmi oltalom alatt álló mellékágak különösen kitettek, a nagymértékű feliszapolódottság miatt jelentősebb vízszintsüllyedés esetén ezen ágak lefolyástalan területté válnak. A nagymértékű tápanyagterhelés és a vízhiány miatt egyre erőteljesebb oxigénhiány alakulhat ki, mely katasztrofális következményekkel járhat (pl. halpusztulás, úszó- és ingólápok tönkremenetele). További probléma, hogy a vízforgalom időszakonkénti fizikai és műszaki korlátái miatt a Duna-ágban kis vízsebességek alakulnak ki, illetve a vízbetáplálás és a jelenlegi terhelések fenntartása mellett számolni kell nagyobb mennyiségű szervetlen üledék és szerves iszap lerakódásával, ami a vízszállító képesség csökkenését okozza. A 2015-ös biológiai állapotértékelés során a makrozoobentosz állapota szerinti gyenge minősítés miatt a biológiai elemek minősítése összességében „gyenge”. A biológiai mintavételi pont a Kvassay-zsilipnél volt a 2009-2012-es időszakban. A biológiai elemekre hatással lévő fizikai-kémiai paraméterek esetén továbbra is a magas tápanyag-és szervesanyag-tartalom miatt nem kapott jó” minősítést a víztest (NH4-N, NO2-N, NO3-N és összes N vonatkozásában is meghaladja a jó állapotot jellemző határértékeket a 2009-2012 időszaki átlagos koncentráció). A hidromorfológiai állapotértékelés alapján „kiváló” minősítést kapott az RSD, azonban fontos megjegyezni, hogy a hidromorfológiai állapotértékelés országosan egységes tematikán alapult, mely a hosszirányú átjárhatóság szempontjából is értékelte a víztesteket.
