Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Mészáros Szilvia - Rákosi Judit: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőség-javító intézkedések
Nagy I., Mészáros Sz., Rákosi J.: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges... 37 Ennek az RSD kiválóan megfelelt, annak ellenére, hogy a meder morfológiája több szakaszon a természetestől eltér, feltöltődött, elzátonyosodott. A specifikus szennyezők alapján a „kiváló” minősítés oka, hogy a vizsgált anyagok (arzén, króm és réz, valamint vegyületeik) szempontjából nem volt határérték feletti terhelés. Az ökológiai potenciál összességében - a biológiai elemek miatt - továbbra is gyenge. A kémiai állapotértékelés alapján az RSD elérte a ,jó állapotot”, mivel a vizsgált komponensek esetén határérték túllépés nem volt a vizsgált 2008-2012-es időszakban (6. táblázat). A VKI szerinti védett területek megléte szempontjából a VGT1 óta változás nem történt. A VGT2-ben ugyanazok a kijelölt természetes fürdőhelyek, valamint az érintett Natura 2000 terület szerepelnek. Az állapotértékelés során egy fürdőhelyre, a szigetszentmártoni strandra terjedt ki a minősítés (2010-2014-es adatok alapján), mely alapján a 2006/7/EK irányelv szerinti „kiváló” kategóriába tartozik. Az érintett Natura 2000 terület állapotában nem történt változás, továbbra is jelentősen károsodott”. Összehasonlítás A két vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megjelenő, az RSD-t érő terhelések hasonlóak, változás egyedül a kommunális szennyvízterhelés szempontjából emelhető ki. A Dél-pesti szennyvíztisztító továbbra is jelentős terhelés, azonban a Kiskunlacházi telep terhelése már nem jelentős. A VGT2 alapján az RSD vízminőségét közvetlenül befolyásoló terhelések közül napjainkig is egyik legjelentősebb terhelés a kommunális szennyvízbevezetés, különösen a Dél-pesti szennyvíztisztító telep emissziója (3. ábra), melynek főbb kibocsátási adatait a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés változásai 2007-2012 között (VGT1 és VGT2 alapján) Table 3. Changes of urban wastewater pressures between 2007-2012 based on data of RBMP 1 and 2 Kommunális szennyvízterhelés BŐI (kg/év) KOI (kg/év) N (kg/év) P (kg/év) Lebegőanyag (kg/év) Kibocsátott tisztított szennyvíz (ezer m3/év) Dél-pesti szennyvíztisztító telep VGT1 (2007-es adat) 220847 883388 172102 5801 nincs adat 19.337 VGT2 (2010-2012-es adatok) 212323 627627 127054 5435 34651 20.383 Kiskunlacháza szennyvíztisztító __ ______ VGT1 (2007-es adat) 3406 12974 3402 518 nincs adat 162 VGT2 (2010-2012-es adatok) 1852 10100 11784 135 5855 168 3. ábra. Tisztított szennyvíz bevezetés az RSD-be a Dél-pesti szennyvíztisztító telepről (Fotó: Mészáros Sz., 2017. febr.) Figure 3. Cleaned waste water discharge to RSD, from South-Pest Wastewater Treatment Plant A jelentős szennyvízterheléssel, a feliszapolódás- sal és a nem megfelelő vízáramlással is összefügg a jelentős mértékű tápanyagterhelés, mely néhány fontosabb komponensét a 4. táblázat mutatja be (itt csak a VGT 1-ben és VGT2-ben is szereplő anyagokat emeltük ki). A 4. táblázat jól mutatja, hogy az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési időszak óta kis mértékben csökkent a tápanyagterhelés, azonban a VGT2 alapján ammonium (NED-N) és nitrát (NO3-N) vonatkozásában is meghaladja a jó állapotot jellemző határértékeket (továbbá nitrát és összes nitrogén vonatkozásában is, de ezen komponensek nem összehasonlíthatók az VGT 1-el, mert ott még nem álltak rendelkezésre ilyen adatok). A VGT1 és VGT2 állapotértékelésének összehasonlítása nem egyszerű, mert a VGT1 időszakában jóval kevesebb információ, adat állt rendelkezésre, mint a 2015-ös tervezési időszakban (pl. a specifikus szennyezőkre vonatkozóan korábbi adatok nem állnak rendelkezésre, illetve a hidromorfológiai elemek alapján sem minősített a víztest a VGT 1-ben), továbbá a tervezés során változtak egyes minősítési, mintavételi módszerek is. Azonban röviden összefoglaljuk az állapotminősítéseket a két tervezési időszakban: az ökológiai és kémiai állapotértékelések összesítését az 5-6. táblázatok tartalmazzák. A kémiai állapot értékelése a 2015-ös tervezési időszakban jóval több komponensre terjedt ki (6. táblázat), azonban mindkét vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint elérte a ,jó állapotot” a víztest.
