Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Koleszár Gergő, Nagy Zoltán, Vicéi Tibor Tamás, Szabó Sándor: Hogyan befolyásolják az epitifikus algák a hínárnövények kompetícióját?
6 Hidrológiai Közlöny 2017.97. évf. különszám növényeket Barkó és Smart (1985) által kidolgozott tápoldaton tartottuk. A tápoldat mikroelem tartalmát Tropica oldattal (10 000 szeres hígítás) biztosítottuk. A növények nevelése 180 pmol m'V megvilágításon, 16/8 óra foto-peri- óduson, 25 °C hőmérsékleten történt 2 1-es tápoldatot tartalmazó akváriumban. A kontroll kultúrában a kiindulási Lemna biomassza 0,1 g volt. A kontroll Tewwa-kultúrák- ban a békalencsék optimális növekedését Szabó és társai (2003) módszere segítségével biztosítottuk. A szubmerz növényekkel kezelt békalencse-kultúrákba 0 (kontroll) és 10 g nedves tömegű Ceratophyllum hajtást helyeztünk. A tócsagaz epifiton algáinak békalencsékre gyakorolt hatását Lemna-Ceretophyllum társ-kultúrákban pocsolyacsiga {Radix labiatá) kezelésével minimalizáltuk, mely fogyasztja a szubmerz növények felületén élő algákat. Emiatt a Lemna-Ceratophyllum társ-kultúrák egy részébe akváriumonként 3 db nagy pocsolyacsigát helyeztünk. Mivel a pocsolyacsiga nem csak az algát, hanem a békalencsét is fogyasztja, így meg kellett oldanunk, hogy a békalencséket tartó csövekbe a csigák ne juthassanak be. A kultúrák nevelése azonos kiindulási foszforkoncentráción (1 mgP l'1 K2HPO4) történt két féle nitrogénkoncentráció (0,5; 5; mgN I1, NH4NO3) alkalmazása mellett. A kezeléseket háromszoros ismétlésben végeztük el. Tizenkét napon keresztül mértük a békalencsék nedves tömegét. A kísérlet végén a tócsagazt tartalmazó akváriumokban az akvárium és a hínárnövények felületéről ecsettel az epifitikus algákat a tápoldatba mostuk, majd szűrés és szárítás után mértük az algák biomasszáját (száraztömeg). Az akváriumokban tenyésző békalencse és tócsagaz növények nedves és száraz tömegüket szintén lemértük. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A tápoldat nitrogénkoncentrációjának és a tócsagazke- zeléseknek (Ceratophyllum, Ceratophyllum+csiga) szignifikáns (ANOVA P<0,001) hatása volt a békalencsék növekedésére (nedves tömeg, növekedési ráta). A kontroll kultúrák biomasszája a tápoldat nitrogénkoncentrációjának emelésével szignifikáns (P<0,001) növekedést mutatott. Ceratophyllum hínárnövény hatására a békalencsék növekedése (biomassza, növekedési ráta) szignifikánsan (P<0,001) csökkent. A Ceratophyllum-Lemna társ-kultúrákban magas nitrogénkoncentráción (5 mgN l"1) a békalencsék növekedése (biomassza, növekedési ráta 8-12. napon) szignifikánsan magasabb (P<0,005) volt pocsolyacsiga jelenlétében, mint nélküle (7. ábra, 1. fénykép). w R N </> R s 0 15 r s 5 01-1 1. ábra. A tócsagaz hatása a púpos békalencse biomasszájára 0,5 mgN V (A) és 5 mgN l'1 (B) tápoldaton növő kultúrákon pocsolyacsiga (Radix labiata) jelenlétében (Ceratophyllum^ csiga) és nélküle (Ceratophyllum) Figure 1. The impact of Ceratophyllum on the biomass of Lemna cultures grown on media containing 0.5 mgN l'1 (A) and 5 mgN T1 with the presence and absence of pond snail (Radix labiata) A tócsagaz (C. demersum) növekedése nagy pocsolyacsiga (R. labiata) jelenlétében 5 mgN l"1 tápoldaton szignifikánsan (P <0,01) nagyobb volt, mint pocsolyacsiga kezelés nélkül (2. ábra). Az akváriumonként alkalmazott három pocsolyacsiga egyed „megtizedelte” az algák biomasszáját (3. ábra). A Lemna-Ceratophyllum társ-kultúrákban élő algák biomasszája (száraztömeg) szignifikánsan (P<0,05) kisebb volt pocsolyacsigák jelenlétében, mint nélkülük. Pocsolyacsigák jelenlétében a víz pH-értéke 10,2-ről 9,7 értékre csökkent, mely szignifikáns hatású volt (P<0,01).
