Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Koleszár Gergő, Nagy Zoltán, Vicéi Tibor Tamás, Szabó Sándor: Hogyan befolyásolják az epitifikus algák a hínárnövények kompetícióját?

Koleszár Gergő és társai: Hogyan befolyásolják az epifitikus algák a hínámövények kompetícióját? 7 Pocsolyacsigák alkalmazásával akár 90%-ban kont­rollálni lehetett a tenyészedényekben növő epifitikus al­gákat (3. ábra). Ezáltal mérhetővé vált, hogy a békalen- cse-tócsagaz kultúrákban az epifitikus algák, magas tápelemkoncentráción, 20%-ban voltak felelősek a béka­lencsék növekedésgátlásában. Ennek a gátlóhatásnak a mértéke alacsonyabb tápelemkoncentráción viszont telje­sen megszűnt (1. ábra), ismeretes, hogy az epifitikus al­gák a szubmerz növényeket akár 90%-kal is képesek le­árnyékolni, ezáltal csökkentik azok fotoszintézisét (Phillips és társai 1978, Bulthuis és Woelkerling 1983, Tóth 2013). Árnyékolásukon túl, erősen gátolják a szubmerz növények tápelemfelvételét (Scheffer 1998). A tócsagazon élő epifitikus algák legelése miatt a tócsagaz növekedése is fokozódott. Brönmark (1985) vizsgálata szerint a tócsagaz növekedése magasabb volt epifiton-le- gelő csigák jelenlétében, mint nélkülük. Ily módon a makrogerinctelen fauna magasabb trofikus szinten az el­szaporodó epifiton fogyasztásával egyértelműen növeli a szubmerz és az úszó emerz növények növekedését, to­vábbá gyengíti a Ceratophyllum-epifiton komplex béka­lencsékre gyakorolt gátlóhatását. Az eredmények meg­erősítik azt a hipotézist, hogy a submerz makrofiton- epifiton komplex gátolja a tavak úszó emerz növényekkel történő betelepülését. 2. ábra. C. demersum hozama 1 mgN l'1 (A) és 5 mgN l'1 (B) nitrogénkoncentráción különböző (10 g és 20 g) kiindulási C. demersum biomasszával nagy pocsolyacsiga jelenlétében (piros) és nélküle (zöld) Figure 2. The yield of C. demersum grown on 1 mgN l'1 (A) and 5 mgN l'1 (B) culture media with the presence (red) and absence (green) of pondsnail (R. labiata) 1. fénykép. A tócsagaz hatása a púpos békalencse biomasszájára: kontrollkezelés (A), nagy pocsolyacsiga jelenlétében (B) és nél­küle (C) Photo 1. The impact ofhornwort ont he biomass of duckweed: kontroll (A), with presence of pondsnail (B) and without pondsnail (C) ÖSSZEFOGLALÁS Választ kerestünk arra a kérdésre, hogy a púpos béka­lencse és az érdes tócsagaz közötti interakcióban mek­kora szerepet játszanak a makrofitonokon élő epifitikus algák? Nagy pocsolyacsigák alkalmazásával akár 90%- ban kontrollálni lehetett a tenyészedényekben növő epifitikus algák biomasszáját, így mérhetővé vált, hogy a békalencse-tócsagaz kultúrákban az epifitikus algák maximum 20 százalékban voltak felelősek a békalen­csék növekedésgátlásában. Ennek a gátlóhatásnak a mértéke kisebb tápelemkoncentráción viszont teljesen megszűnt. A tócsagazon élő algák legelése miatt a tócsagaz növekedése is fokozódott. Az eredmények megerősítik azt a hipotézist, hogy a makrofiton-epifiton komplex gátolja a tavak úszó emerz növényekkel tör­ténő betelepülését.

Next

/
Thumbnails
Contents