Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán - Váradi József: Javaslat az árvízi szükségtározók által tartott árvízszintekre
Szigyártó Z. és Váradi J.: Javaslat az árvízi szükségtározók által tartott árvízszintekre 27 100 * “ X w i “ ! f -öfof dalás egvupr ! □ o; ií-isi 5 2SÍÍ •oiSsS' 40101 olB9 8** * P|T<H), hí M(7>10.04v • PfT<H).h> MIT)-15.0 *r OP(T*H), h* M(T>17J 4v ■ wt<u.i»m(t>=2oaUv 10 20 A viuftlt tdOnftk houia H év 3. ábra. Az adott átlagos visszatérési idejű tartott szintet meghaladó évenkénti nagyvizek előfordulásának a valószínűsége Figure 3. Probability of incidence of yearly ice-free maximum levels exceeding the perpetuatedflood level Ezek kiegészítéseként állítottuk aztán össze a 3. ábrát (amelyben az évben értelmezett valószínűségi változót T- vel jelöltük); amelyből pedig egyértelműen kitűnik, hogy az eloszlásfüggvény függő változója, ¥(T<H) annál gyorsabban konvergál az 1-hez (illetve a 100%-hoz), minél kisebb az M(7) átlagos visszatérési idő. Vagy másképpen fogalmazva: ez a konvergencia annál gyorsabb, minél nagyobb annak a p valószínűsége, hogy a szóban forgó esemény bekövetkezik (esetünkben a tározó elárasztásra kerül). Előkészítő vizsgálatok Azt tudjuk, hogy az 1970-es években - amikor az 1%- os árvízszint magasságának figyelembe vételével a mértékadó árvízszintek meghatározását először végezték el - úgy döntöttek, hogy a Tisza most vizsgált szakaszán a mértékadó árvízszint mindenhol ennek az 1%-os árvízszintnek a magasságával legyen azonos, oly módon, hogy a töltés koronaszintje e fölé a szint fölé 1,00 m-re kerüljön. így célszerűnek látszik az előirányzott vizsgálatainkat annak meghatározásával kezdeni, hogy e két szint (a MASZ mi és a töltéskorona alatt akkor 1,00 m-re levő szint) manapság mennyivel tér el egymástól, és mindkettő a mai töltéskoronához viszonyítva hol helyezkedik el. Ezekre a kérdésekre ad aztán választ a vizsgálható vízmérce-állomások adatait felhasználó 4. és 5. ábra, amelyek szerint a mára kialakult helyzet a következő: 4 ábra. A Tisza Szolnok feletti szakaszán a MASZ 1997 szintjénél és a gátkorona alatt 1 m-el elhelyezkedő szintnél magasabb évenkénti nagyvíz valószínűsége Figure 4. Probability of yearly ice-free maximum levels higher than Prescribed Flood Level and that existing in 1 m beneath the freeboard along river above Szolnok City 5. ábra. A Tisza Szolnok feletti szakaszán a MÁSZ1997 szintjénél és a gátkorona alatt 1 m-el elhelyezkedő szintnél magasabb évenkénti nagyvíz átlagos visszatérési idejének valószínűsége Figure 5. Probability of average return period of water levels higher than Prescribed Flood Level (PFL) and of that existing in l m beneath the dam crown along river Tisza above Szolnok City A 4. ábra szerint az 1970-es években meghatározott (s néhány indokolt kivételtől eltekintve a A/AS’Zi 997-nak megfelelő) árvízszintek Szolnok felett, az elmúlt mintegy 40 éven belül az előirányzott 1% helyett bizonyos rendszerességgel, úgy 3 és 10%-között ingadoztak. Legmagasabb, 8% és 10% közötti értéküket a Szolnoktól Kisköre-alsó vízmérce-állomásig tartó, 344,6-401,0 fkm-es szakaszon veszik fel, amelynek egyik oka az is, hogy minden vízszinttartással üzemelő tározó az alatta levő korábbi vízszinteket szükségképpen megemeli ( Szigyártó 2012a, Szigyártó és Rátky 2012). A Kiskörei-tározó felett, Dorogmától Vásárosnaményig, a 446,2-684,4 fkm közötti szakaszon a mintegy 4 és 6% közötti értékek már elsősorban a folyó vízszállító-képességének a csökkenésére utalnak. Ezt követően az északi országhatárig tartó szakaszon pedig abból, hogy a MASZ\wi-\. meghaladó tetőzések korábbi 1%-os valószínűsége a folyó mentén 4%-ról elindulva 2%-ra csökken, arra kell következtetnünk, hogy Vásárosnaménytől az északi országhatár felé haladva a Tisza vízszállító-képessége mind kevésbé tér el az 1970. körüli értékétől. Lényegében az előbb vázolt helyzetet szemléltetik a jelenlegi koronaszint alatt 1,00 m-re levő szinteket meghaladó tetőzések valószínűsége is, amelyek értéke az 1970- es években ugyancsak egyöntetűen 1% volt. Ezek szerint az árvízi biztonság szempontjából a helyzet nagyvonalakban a következő: Legkedvezőtlenebbek a körülmények a Kiskörei tározó alatt, a 334,6 és a 403,1 fkm között és a Bodrog torkolata (545,6 fkm) alatt, ahol az évenkénti nagyvíz mára már a töltéskorona alatti 1,00 m-es szintet 11% körüli valószínűséggel haladja meg. Továbbá hasonló körülmények álltak elő a Szamos torkolata alatt is, ahol a szóban forgó valószínűség ugyancsak megközelíti a 10%-ot. Figyelembe véve még azt, hogy a Szolnok feletti Tisza szakasz egyéb helyein ez a valószínűség csak 2-3% között ingadozik, nyilvánvaló, hogy az árvízi szükségtározók üzemeltetése során a cél mindenekelőtt e három szakasz védelmének a megerősítése kell legyen. Végül ide tartozik még annak a megállapítása is, hogy a valószínűségeknek mind a MASZmj értékekre kapott 5,2%-os, mind a töltéskorona alatt 1,00 m-re elhelyezkedő
