Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán - Váradi József: Javaslat az árvízi szükségtározók által tartott árvízszintekre
25 Szigyártó Z. és Váradi J.: Javaslat az árvízi szükségtározók által tartott árvízszintekre ELŐZMÉNYEK ÉS A TANULMÁNY CÉLJA A századfordulón bekövetkező igen magas árhullámok levonulásának tapasztalatai alapján, az akkori Közlekedési és Vízügyi Minisztérium kidolgoztatta a Vásárhelyi terv továbbfejlesztését 2002-ben. Ennek keretében azt irányozták elő, hogy a Tisza jelentősen megemelkedett nagyvizei miatt számottevően megnőtt árvízveszély csökkentését ne a töltések megemelésével, hanem árvízi szükségtározók létesítésével oldják meg. Pontosabban: előirányozták azt, hogy a fennálló töltések által már kiöntés nélkül le nem vezethető vízmennyiségeket a folyó mentén létesített árvízi szükségtározókba vezessék, és a tározók üzembe állításával a megemelkedett 1%-os árvízszint ismét a töltés koronaszintje alatt 1,00 m-rel legyen (KHVM2002). A vízügyi gyakorlat számára ilyen módon előírt újszerű üzem bevezetéséhez dolgoztuk ki az árvízi szükség- tározók vízszinttartó üzemére vonatkozó szabadalmat (Szigyártó 2005). A matematikai statisztika elkerülhetetlen alkalmazása miatt a tervezés számára teljesen újszerű feladatok elvégzéséhez kifejlesztettünk egy tervezési eljárást, amelyre a vizügy szakembereinek a figyelmét még idejében fel is hívtuk (Váradi 2005). A tervezési eljárás gyakorlati alkalmazására azonban nem került sor. Ezért - annak érdekében, hogy elősegítsük ennek az eljárásnak a gyakorlatba való átültetését - összeállítottunk egy ezzel foglalkozó részletes ismertetést is (Szigyártó 2015a). Ezt követően bemutattuk, hogy megfelelő alapadatokra támaszkodva miként kell egy ilyen tározót úgy megtervezni, hogy az - vízszinttartással üzemeltetve - az idők folyamán megemelkedett 1%-os árvízszintet a már korábban meghatározott mértékadó árvízszint magasságára visszasüllyessze (Szigyártó 2015c, 2016). A továbbiak szempontjából fontos, hogy mindezen vizsgálatok során (Záhony kivételével, ahol árvízi szükségtározóra bizonyára nincs szükség) a tartandó árvízszintet az 1997-ben rögzített és lényegét tekintve az 1970-es években elrendelt MASZ értékekkel azonos mértékadó árvízszintekkel azonosítottuk (melyeket a továbbiakban M4SZi974-el, illetve MASZmi-e 1 jelölünk (OVF Elnöki Koll. 1974, KHVM 1997). Vagyis azt irányoztuk elő, hogy igen magas árhullámok levonulásakor, a veszélyek elkerülése érdekében, ahol erre szükség van, mindegyik üzembe állított tározó az ennek megfelelő vízszintet tartsa. Ugyanakkor a vizsgálatok kimutatták azt is, hogy az 1997-ben meghatározott mértékadó árvízszint elérése a tiszai árvizek történetében ugyan ritkán fordult elő, mégis, a töltések kiépítésének hiányában az 1998., 1999., 2000., 2001., 2002., 2006., 2010. és 2013. évi védekezési költségek csak a Tiszára, összesen 250 milliárd Ft-ot tettek ki (VKK1 2011). Felmerült tehát az a kérdés, hogy a célszerűbb üzem elérése érdekében nem lehet-e az említett MASZ értékektől eltérő, és a mai helyi adottságokhoz jobban igazodó szintek tartására berendezkedni? Ami egyik oldalról lehetővé tenné azt, hogy az árvédekezések során kihasználjuk azt a lehetőséget, amelyet ma a mintegy 100 milliárd Ft-os beruházási költséggel (VKK1 2011) a Tisza árvizek szempontjából legkritikusabb szakaszain létesített hat árvízi szükségtározó (1. ábra) számunkra nyújt. Másoldalról pedig - azáltal, hogy a ma még jelentős magassággal tetőző árhullámok szintjét nagymértékben lecsökkentené - mérsékelné a védekezés nagyon jelentős kiadásait, amelyekbe bele számít az a kártérítés is, amelyet a tározó területének elöntése miatt ki kell fizetni. így e tanulmány célja az árvízi szükségtározók által tartandó árvízszinteknek, a műszaki vonatkozások figyelembe vételén alapuló meghatározása. Hanyi-Tiszasülyi 376 fkm 247.10* m* Tiszaroffi II N°9ykuni°Qi Cigándi370,1 fkm 388fkm Tiszakorádi 378,5 fkm 126.10* m’ 598fkm 54.10* /tt* re M •<U SzamosKraszna-közi - Beregi 4 Szamos 4 707fkm 19,8 fkm 58.10* m1 300 400 500 600 700 800 Távolság a torkolattól fkm 1. ábra. Árvízi szükségtározók a Tisza Szolnok felett szakaszán és a Szamoson Figure 1. Flood retention reservoirs along Rivers Tisza and Szamos above Szolnok City A VIZSGÁLATOK Az adottságok számbavétele Az 1970-es évek során - amikor úgy határoztak, hogy a továbbiakban töltésezett folyóink árvédelmi töltéseinek magasságát matematikai statisztikai vizsgálatokra támaszkodva kell meghatározni - egyúttal úgyis úgy döntöttek, hogy a mértékadó árvízszint magassága mindenhol legyen azonos az 1%-os árvízszint magasságával, s a töltéskorona szintje e fölé 1 m-rel kerüljön, melytől eltérni csak a különösen értékes területek védelme érdekében, pl. Szegednél, annak kivételes adottságai miatt lehet. Nyilván nem kétséges, hogy ma is jó lenne, ha ugyanígy lehetne eljárni. Azonban az árhullámok magasságának növekedése miatt ennek az útnak követése mára sajnos lehetetlenné vált. Egyrészt azért, mert az elvárt kiépítettség szintje a XXI. század elejére csak a töltések hosszának 67%-án valósult meg, s ezért azóta - ahol erre égetően szükség volt - a töltések koronaszintjét megemelték; másrészt azért, mert ugyancsak különböző mértékben - a továbbiakban NV-vel, illetve VFp%-kal jelölve - az évenkénti nagyvizek is megemelkedtek. Következésképen a Tisza Szolnok feletti szakaszán az 1970-es években meghatározott MASZj974-el gyakorlatilag megegyező MASZmt ma már nem azonos a koronaszint alatt 1 m-el elhelyezkedő szinttel, s a 2._és 3. ábra szerint hasonló a helyzet az 1%-os árvízszinttel kapcsolatban is. Az árvízi szükségtározók üzemeltetésével, az általuk tartott szintekkel tehát feltétlenül foglalkozni kell, de természetesen csak azt követően, hogy számba vettük az ide vágó döntések lehetséges hatását. Gondolnunk kell arra, hogy az árvízi szükségtározók méreteinek szabatos meghatározását biztonsággal csak matematikai statisztikai eljárásokkal lehet megoldani, mint
