Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szilágyi János Ede - Baranyai Gábor - Szűcs Péter: A felszín alatti vízkivételek liberalizálása az Alaptörvény és az európai uniós jog tükrében
19 Szilágyi J. E., Baranyai G. és Szűcs P: A felszín alatti vízkivételek liberalizálása az Alaptörvény és az európai uniós jog tükrében A Jövő Nemzedékek Szószólójának (JNSz) elvi állásfoglalása a deregulációs javaslat kapcsán A T/15373. számú törvényjavaslatra válaszul mindazonáltal nagyon rövid idő alatt, 2017. május 24. napján bocsátotta ki elvi állásfoglalását a felszín alatti vizek védelmében (továbbiakban: JNSz állásfoglalás) a Jövő Nemzedékek Szószólója, mint az Alapvető Jogok Biztosának Helyettese. Az elvi állásfoglalás rendkívül alapossággal elemzi a T/15373. számú törvényjavaslat által tervezett helyzetet mind a nemzetközi, mind pedig a magyar jogszabályi környezet tükrében (lényegében az EU joganyaga az, amelyet csak kisebb részben érint). Magunk részéről mindazonáltal az elvi állásfoglalás következő megállapításait tartjuk fontosnak kiemelni. A felszín alatti vizekből történő vízkivétel kapcsán a JNSz kiemeli azt, hogy a felszín alatti vizeknek milyen óriási jelentősége van az ivóvízhez való hozzáférés szempontjából, kitér arra is, hogy a kutaknak (nem csak azok létesítésekor, de használatukkor, vagy esetleg éppen a használatukkal történő felhagyást követően) milyen jelentős hatása lehet a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotára, s felhívja a figyelmet arra is, hogy az „ország közüzemi ivóvízellátásának kb. felét 80 m-nél sekélyebb kutak biztosítják, és számos területen ezen vízadók esetleges elszennyeződése vagy túlhasználata esetén nincs is lehetőség más vízbázis reális költségen történő igénybevételére” (JNSz állásfoglalás, 2.). A JNSz jelen ügy kapcsán visszautal korábbi tapasztalataira is, amelyek során „megállapítást nyert, hogy az engedély nélkül létesített kutak száma a 2010-es évekre drasztikusan megemelkedett, veszélyeztetve az állami és az önkormányzati vízkészlet-gazdálkodást. Megállapítást nyert az is, hogy 'az illegálisan létesített kutakból kivett vízmennyiség nem szerepel a vízkészlet nyilvántartásban, így sem a rendelkezésre álló vízkészlet, sem az igénybevételi határérték nem állapítható meg teljes bizonyossággal, ezért a vízjogi engedélyezési eljárás sok esetben téves adatokon alapul, így sérül a jogbiztonság követelménye. Ezen adatok hiányában a vízügyi hatóság nem tud kellő hatékonysággal fellépni az állam tulajdonában álló, a nemzet közös örökségét képező felszín alatti víz védelme érdekében(JNSz állás- foglalás, 10.). A fentiekre alapozva, a JNSz értékeli T/15373. számú törvényjavaslat lehetséges hatásait a felszín alatti vizek minőségére, az ivóvízhez való hozzáférésre, levonva azon következtetést, hogy „a kutak engedélyeztetéséhez, illetve a létesítés előzetes bejelentéshez kötésének felszámolása a hazai felszín alatti vizekkel való fenntartható gazdálkodást és az ivóvízellátás biztonságát közvetlenül veszélyezteti, a hatékony állami védelmet megakadályozhatja” (JNSz állásfoglalás, 2.). A JNSz szerint pedig így a mentesülési kedvezmény kedvezőtlenül érinti több alapvető jog érvényesülését is, így például a környezethez való jogot, és az egészséghez való jogot is (JNSz állásfoglalás, 2., 4., 5.); megjegyezzük, hogy az alapvető jogokon kívül a JNSz aggályokat fogalmazott meg az elővigyázatosság elvének sérelme miatt is. A JNSz legfontosabb megállapítása mindezek után pedig - amelyben egyúttal visszautal a már korábban általunk is hivatkozott alkotmánybírósági gyakorlatra -, hogy a „Törvényjavaslat kapcsán felmerülő egyik legjelentősebb alkotmányjogi aggály, hogy az a jogszabályokkal már elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmába ütközik” (JNSz állásfoglalás, 15.). Mindezekre tekintettel a JNSz kérte „a Törvényjavaslatbenyújtóját, hogy a T/15373 számon benyújtott törvény- módosító indítványát vonja vissza... [és] készítsen hatás- tanulmányt, mérje föl, hogy a kutakfelülvizsgálata,... megszüntetése, illetve rendbetétele milyen társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi következményekkel jár és a negatív hatások milyen eszközökkel, intézkedésekkel előzhetők meg, illetve hatástalaníthatok..." (JNSz állásfoglalás, 3.). Ezen túl javasolta „az állami engedélyezési rendszer fenntartását, a bejelentés lehetőségének egészen szűk körre szorítását” (JNSz állásfoglalás, 3.); amely javaslata egyúttal értékelhető a Vgtv 2016-os módosításának koncepciójához való visszatérés javaslataként is: „örömteli eredmény volt a vízgazdálkodási törvény 2016-os módosítása, mely elrendelte az engedély nélküli kutak felülvizsgálatát és kötelezővé tette az engedélyek beszerzését” (JNSz állásfoglalás, 11-12.). Ahogy korábban a Köztársasági Elnök, úgy a JNSz is felhívja a figyelmet arra, hogy a felszín alatti vízbázisaink kapcsán még nagyon hiányosak az ismereteink, pedig „a társadalom tagjai csak akkor tudják teljesíteni a... kötelezettségüket, ha megismerhetik a felszín alatti vízbázisok jellemzőit" (JNSz állásfoglalás, 3.). A MENTESÜLÉSI KEDVEZMÉNY (DEREGULÁCIÓ) A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN Az európai uniós jog relevanciája A felszín alatti vizek védelmével és a velük való gazdálkodással kapcsolatos magyar jogszabályok, valamint szakpolitikai célkitűzések jelentős mértékben az Európai Unió jogszabályain, illetve egyéb ágazati dokumentumain alapulnak. Bár a vonatkozó uniós szabályozás teljes mértékben átültetésre került a magyar jogrendszerébe, az uniós jog ettől azonban nem veszti el autonóm jogi hatályát. Éppen ellenkezőleg, az uniós jog elsőbbségének alkotmányos elve alapján folyamatosan vizsgálható és vizsgálandó a hatályos magyar jogszabályok EU jognak való megfelelése. Az uniós jog sajátos kikényszerítési rendszerének megfelelően amennyiben a két jogi rezsim között ellentmondás merül fel, akkor - bizonyos feltételek között - a magyar hatóságoknak, a bíróságoknak az uniós jog primátusa okán mellőzniük kell az EU jogrendszerébe ütköző nemzeti jogszabály alkalmazását, akár a tételes joggal szemben is (Craig és de Búrca 2015). A T/15373. számú törvényjavaslat, illetve annak majdani végrehajtási rendeletéi ezért csak akkor fogadhatók, illetve akkor hajthatók végre, ha azok nem ütköznek az uniós vízvédelmi szabályozással. Ellenkező esetben számolni kell az uniós jogsértés következményeivel (lásd részleteiben az alább ismertetésre kerülő d) pontnál). A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó európai uniós előírások Az uniós jog központi vízvédelmi jogi aktusa az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK számú irányelve, vagyis az ún. víz keretirányelv (VKI). A VKI, illetve a kisebb részben az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK számú irányelve, az ún. felszín alatti víz irányelv, egyértelműen kijelölik a nemzeti vízpolitika és
