Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) - Összefoglalás
12 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 4. sz. mezőgazdasági vízhasználathoz kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárás gyorsításával és egyszerűsítésével. A finanszírozási lehetőségekkel akkor lehet maximális eredményt elérni, ha a fejlesztéseket integrált szemlélettel, koordináltan hajtanák végre. Az integrált területi megközelítés, a komplex projektek és a más operatív programokkal való kapcsolat rendkívül fontos a vízgazdálkodásban, ezért javasolt a KEHOP-on belül a természetvédelmi és a vízgazdálkodási projektek összehangolása. Fontos lehetőség az egyes operatív programok közötti szinergiák kihasználása, különösen a Vidékfejlesztési Program vonatkozásában. Vannak olyan feladatok, amelyeket már az elkövetkező években (2021 -ig) meg kellene valósítani, de a rendelkezésre álló EU forrásokhoz tartozó feltételeknek nem felelnek meg, vagy nem jut rájuk elég támogatás. Ilyen körülmények között három irányban javasolt mozdulni: a hazai - nemzeti - forrásokat bővíteni, gazdaságszabályozási eszközöket alkalmazni és a támogatások hatékonyságát növelni. A legfontosabb hazai forrásból (is) finanszírozandó feladatok:- A Dunántúli-középhegységben a karsztvízszint visszaemelkedése miatti veszélyhelyzet elhárítása.- Vízbázisok biztonságba helyezése, kompenzációs intézkedések.- Víziközmű hálózati rekonstrukciók.- Monitoring rendszer fejlesztése és működtetése. A minőségi megvalósítást veszélyezteti a műszaki ellenőrzésre fordítható mindössze 1%-os beruházási hányad. Szakterületünkön nem reális a 2%-os területkisajátítási részarány sem. A fejlesztések megvalósítását követően, a működtetés és fenntartás költségigénye a beruházás mintegy 3-5%- ára tehető, tehát a hazai működtetési forrás 21-35 Mrd Ft- os bővítése szükséges. Ennek hiányában az EU-s projektek ellenőrzött működtetési kötelezettsége „elszívja” a forrásokat a meglevő létesítmények amúgy is szűkös működtetése és fenntartása elől, tovább növelve a rekonstrukciós nyomást. Beavatkozási területek, intézkedések - középtávú célok elérése érdekében A KJT-ben előirányzott hosszú távú célok elérésére az alábbi öt fő területen szükséges középtávú intézkedések megfogalmazása és végrehajtása:- A vízgazdálkodás jogszabályi és irányítási háttere. Megalapozza a vízgazdálkodás gazdasági szabályozó rendszerének újjászervezésétét, a vízügyi tervező munka és a szükséges irányítás megújítását, a hatékonyság növelését.- A vagyongazdálkodás. A vízkészletek és a vízgazdálkodási rendszerek kezelése és üzemeltetése szempontjából kiemelt terület, a vízvisszatartás, a vízszétosztás, vizeink jobb hasznosítása és a gazdaság-támogató víz- gazdálkodás érdekében szükséges a rendszerek egységes kezelése és fenntartása.- A működtetés (kapacitások, erőforrások). A gazdaságos víziközmű-szolgáltatás, a minőségi csapadékvízgazdálkodás, az öntözéshez szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű víz biztosítása, a tározók üzemeltetése, mind a vizekhez köthető erőforrásaink optimális felhasználását célozza.- Hidrodiplomácia és vízipari export. Nemzetközi jelenlétünk, szaktudásunk, a vizek állapotának fokozatos javítása, a fenntartható jó állapot elérése nem csak saját érdekünk, jövőnk és környezetünk együttes feladata, nemzetközi kapcsolataink révén, jó együttműködéssel a kitűzött célok időben elérhetőek.- A társadalmi kapcsolatok és értékrend. A társadalom és víz viszonyának javítása, gazdasági és irányítási szempontból is kiemelt jelentőségű, a kapcsolatok feltárására támaszkodva a vízválság elkerülése nagyobb biztonsággal történhet. 1. A vízgazdálkodási jogterület elsősorban az integrált vízgazdálkodás feltételeinek a megteremtése, egyben a szükséges irányítási (szervezeti) korrekciók megalapozása miatt szorul módosításra. Ezen belül:- az állami feladatvállalás és a helyi érdekeltségek helyes arányának a kialakítása érdekében törvényi szinten kerüljön meghatározásra a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok fogalma, és ezzel együtt kerüljön felülvizsgálatra a helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények köre,- a települési csapadékvíz-gazdálkodás tekintetében a települési önkormányzatok döntési jogköre lehessen - természetesen a víziközmű-szolgáltatókkal való konzultációt követően hogy a csapadékvízgazdálkodást a Vksztv. hatálya alatti víziközmű szolgáltatáshoz kapcsolódva közüzemi szolgáltató végezze, vagy önkormányzati feladatként a víziközmü-szolgáltatástól teljesen függetlenül az önkormányzat más módon lássa el. A döntés meghozatala előtt adatgyűjtés és részletes vizsgálatok elvégzése (díjra, költségelemre, műszaki feltételekre, stb.) is szükséges.- A területi és a települési vízgazdálkodás közötti összhang erősítése (gördülő fejlesztési tervek), valamint az eddigi vízelvezetés központú gyakorlat helyett a vízvisszatartásra, a vízhasznosításra, a csapadékvízgazdálkodásra koncentráló szemlélet megvalósítása szükséges.- A tervezés - mint az irányítás eszköze - megújítása érdekében készüljenek el az alapvető vízgazdálkodási tervek (vízgyűjtő-gazdálkodási terv, árvízkockázatkezelési tervek, nagyvízi mederkezelési tervek) összhangjának és hatékony végrehajtásának a biztosítására az országos vízgazdálkodás-fejlesztési terv kidolgozásának és bevezetésének alapelvei. 2. A vagyongazdálkodás korszerűsítése elengedhetetlen előfeltétele a területi vízgazdálkodás (különösen a vízkárelhárítás), valamint a víziközmű-szolgáltatás kiegyensúlyozott működésének, mert a létesítmények állapota nehézségeket okoz a közfeladat ellátása során és a lakosság ellátásának biztonságában. Ennek keretében a
