Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) - Összefoglalás
13 lehető legrövidebb időn belül készüljön finanszírozási stratégia a víziközmüvek állapotának felmérésére és a vízkészlet-gazdálkodási, energetikai, vízveszteségi és infiltrációs szempontok szerint ütemezett rekonstrukcióra. Továbbra is szükséges víziközmü elemenként és fejlesztési ütemenként a beruházási, felújítási és pótlási terv, valamint a fenntartási és üzemeltetési terv megkövetelése. Ezek végrehajtásának feltételei hiányában kockázatot hordoz a vízilétesítmények működtetése, egyben ez teszi lehetővé a védekezés megelőző jellegűvé tételét. Ugyancsak nem halasztható a vízkészlet - mint vagyon - definiálása a vagyonkezelői szerződésekben. Ma ugyanis ellentmondás van a nemzeti vagyon ingatlanszemléletű nyilvántartása, és a víz, mint folyamatosan, dinamikusan (szochasztikusan) változó készlet jellege között. Ennek az ellentmondásnak a feloldása szükséges a napi, gyakorlati intézkedések összhangjának a biztosításához a vizekkel történő gazdálkodással kapcsolatos előírások, finanszírozási rendszer felülvizsgálata, az érintett állami, önkormányzati és egyéb szervezetek, személyek közötti együttműködés hatékonyságának növelése. 3. A kapacitások és erőforrások biztosításában feladat:- Vízügyi igazgatási és hatóságot érintő humánerőforrás megtartó képességének, fejlesztésének a biztosítása,- Koncepció készítése a kutatóhálózat, az egységes adatbázis, valamint az oktatás rendszerszintű megújítására.- Települési csapadékvíz-gazdálkodási program és víziközmű rekonstrukciós program.- A vízgazdálkodási tervezési rendszere megújításának alapelvei, programja.- A nemzetközi kapcsolatok ápolásához szükséges kapacitások bővítése. A vízgazdálkodás társadalmilag igazságos finanszírozásának kialakítására megfontolandó a vízhasználat révén keletkező bevételek elkülönített kezelése és visszaforgatása vízgazdálkodási célokra. Ennek lehetőségét 2017 végéig célszerű megvizsgálni. 4. Hidrodiplomácia és vízipari export Megkezdődött a víz globális és a regionális kihívásai Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) - Összefoglalás val való szembenézés. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival, valamint a párizsi klíma-megállapodással is összefüggésben a korábbinál nagyobb volumenű beruházások, tudás-transzferek vannak készülőben, átalakulóban van az ezt támogató nemzetközi intézményi és finanszírozási rend. Alapvető érdekünk a vízpolitikai szerepünk megőrzése és további erősítése ebben a folyamatban, erre (is) támaszkodva és hozadékaként a vízipari export bővítése. Ezt alapozta meg az első, és szolgálja a tervezett, második Budapesti Víz Világtalálkozó is. Látni kell azonban, hogy ma a hazánkban a vízipari export lehetőségek is korlátosak. Ezért a rövid és középtávon a meglévő kapacitásokból a létező legnagyobb haszon elérése kell, hogy legyen a cél. Hosszú távon a hiányzó kapacitások újjáépítésével, aktív kormányzati támogatással, a vízipar Magyarország egyik vezető iparágává válhat. Ezért készüljön hidrodiplomáciai és vízipari export program a konkrét célok, valamint a szükséges feltételek és kapacitások meghatározására. 5. A társadalmi kapcsolatok és a vízzel kapcsolatos értékrend fejlesztése érdekében iránymutató az Aarhusi Egyezményből6 fakadó részvételi jogok megismertetése a társadalommal, hasonlóképpen a köznevelés vízgazdálkodási ismeretanyagának felülvizsgálata, a víz- és az oktatáspolitika együttműködésének erősítése, továbbá a társadalmi tájékozottságot felmérő kutatások rendszeres elvégzése. Az operatív kapcsolatok területén:- Az érintett nyilvánosság tájékoztatása a vizeink állapotáról, a vízgazdálkodási feladatokról, a vízügyi igazgatási tevékenységekről és a víziközmü rendszerekről.- Online hozzáférés lehetőségének megteremtése a vízügyi adatbázisokhoz.- Publikus árvíz- és belvízvédelmi és aszályelőrejelző rendszer kifejlesztése. A víztakarékos technológiák és vízfogyasztási gyakorlatok népszerűsítése, az ÚJ VÍZ, mint tisztított szennyvíz hasznosításának elterjesztése. 6 az Egyezményt Magyarországon a környezeti ügyekben az információhoz valóhozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény ültette át
