Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) - Összefoglalás
11 tendő kutatásnak a hidrológiai alapoktól a hidroökonómiáig kell terjednie, és vállaljon jelentős szerepet az ország még mindig számottevő kiaknázatlan hidrológiai potenciáljának a feltárásban, hasznosításában. A vízmémöki létesítmények bővítésének már jól lát- szódnak a határai, nem lehet például a gátakat a végtelenségig emelni. Alapvető feladat tehát a társadalom és a víz viszonyának az alakítása, a vízigény-szabályozás (ide értve az árvízvédelmi igényeket, a művelés visszahúzódását belvízjárta területekről, a települések fejlesztése és a vízgazdálkodási lehetőségek összhangját is). Ebben kardinális szerepe van a társadalommal folytatott párbeszédnek. A végrehajtás fő feltételei- Az integrált vízgazdálkodás feltételeinek a megteremtése, országos vízgazdálkodási tervezési rendszer kialakítása a helyi sajátosságok figyelembevételével. A vízgazdálkodás és a vízvédelem nem kezelhető különállóan, továbbá az egységes vízgazdálkodási szempontokat integrálni kell más szakterületi (mezőgazdaság, energia, közlekedés) politikákba is. Koordinált interdiszciplináris kutatóhálózat és egységes adatbázis létrehozása szükséges, amely az integrált vízgazdálkodás innovációjának és működtetésének egyaránt megbízható bázisa. Ésszerű adatgyűjtés és az adatbázisokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtése.- Megtartó erejű és ösztönző foglalkoztatáspolitika kialakítása, az oktatás és képzés teljes vertikumának figyelembe vételével (a szakmunkásképzéstől a szakgimnáziumokon át a felsőfokú képzésig és továbbképzésig). A víziközmű-szolgáltatás gazdasági fenntarthatóságának biztosítása.- A tervszerű rekonstrukciók, a fenntartás és az üzemeltetés forrásainak biztosítása.- Nemzetközi aktivitásunk erősítése (ideértve a határvízi együttműködést is), az állam ez irányú szerepének növelése, ami mind a szellemi, mind vízipari exportunk növekedéséhez vezethet, és jelentősen hozzájárulhat a globális vizpolitikai térben való szerepvállalásunkhoz.- A részfeladatok ütemezése során élvezzenek elsőbbséget a súlyponti feladatokat egyaránt szolgáló, kiemelt szakterületi és térségi vízgazdálkodási kérdések, különösen: a vízkészletekkel való gazdálkodás korszerű eszközeinek és feltételeinek a megteremtése, az öntözési igények kielégítését szolgáló, vízkormányzást támogató vízhiány (aszály) monitoring és előrejelző rendszer létrehozása, a folyók nagyvízi vízszállító képességének a helyreállítása és stabilizálása a nagyvízi mederkezelési tervekben foglaltakkal, a térségi vízgazdálkodási- vízszétosztó rendszerek kérdésének kezelése (a Balaton idegenforgalmi fejlesztésének biztonságát szolgáló víz- szintemelés feltételeinek a megteremtése, a dunántúli karsztvízszintek visszaemelkedésével előálló veszélyeztetés megszüntetése, lehetőleg a vízbőség hasznosításával, a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer működtetésének a feltételei, a Homokhátság vízháztartásának a helyreállítása.). Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) - Összefoglalás INTÉZKEDÉSEK ÉS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK Fejlesztés 2014-2020 A közvetlen vízgazdálkodási fejlesztések fő forrásait a 2014-2020 közötti időszakban a KEHOP és a VP fejlesztései adják, összesen 713 Mrd Ft keretösszeggel. Ez 319 Mrd Ft-tal kevesebb, mint az előző fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 1032 Mrd Ft, így a szűkösebb forrás nyomatékosabban felhívja a figyelmet 2014-2020-as időszakban megvalósítandó projektek megfelelő előkészítésére, a társadalmi hasznosság, a sorrendiség és szükségesség fokozott mérlegelésére. A KEHOP és a VP végrehajtása elindult (a finanszírozható projekteket a 4. melléklet sorolja fel). Szakmai súlypontjai az alábbiak: A KEHOP 1. prioritási tengelyében (a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás) területi vízgazdálkodási fejlesztési feladatokra 2016 őszén 271,93 milliárd Ft állt rendelkezésre. Akiemelt projektek súlypontában a Tisza- völgyi vízgazdálkodás fejlesztése, ezen belül is az ár- és belvízvédelem, továbbá a Duna közvetlen árvízvédelmi fejlesztéseinek 2007-ben megkezdett programjai folytatása áll. A nagytavainkat érintő fejlesztések célja a vízkészletek fenntartható gazdálkodásának javítása a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával. A KEHOP 2. prioritási tengelye a települési vízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgálja 273,72 milliárd Ft keretösszeggel (2016 őszi adat). A 2016. évi Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) 72 ivóvízminőség-javító projekt 53,53 milliárd Ft értékben, 97 szennyvízelvezetési és -tisztítási projekt 220,19 milliárd Ft értékben biztosít finanszírozási lehetőséget. A KEHOP ÉFK további módosításai során újabb projektek jelenhetnek meg. A Vidékfejlesztési Programban 2016 őszén 97,62 milliárd Ft állt rendelkezésre vízgazdálkodási fejlesztésekre (súlypontban a vízvisszatartással és víztakarékos öntözés- fejlesztéssel, valamint a 2000 LE alatti települések szennyvíztisztításával). 2014 és 2020 között is számos nem vízgazdálkodási tárgyúnak nevesített, de tartalmilag azt érintő fejlesztés várható, különösen az Országos Környezeti Kármentesítési Program (23 milliárd Ft), valamint a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések (31 milliárd Ft) keretében. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében támogatható lesz a települési belterületi csapadékvíz-gazdálkodás, mintegy 25 milliárd Ft értékben. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) „Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzés Keretrendszer (VIZEK) kialakítása (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15) projekt - 4,2 milliárd Ft keretösszeggel - átfogó célja, hogy a tényleges mező- gazdasági vízhasználattal, annak technikai jellemzőivel, térbeliségével és időbeli lefolyásával kapcsolatban pontos információt szolgáltasson a vízügyi igazgatási szervek, a vízügyi és vízvédelmi hatóságok, a döntéshozók és a statisztikai szervek felé, továbbá csökkentse a mezőgazdasági vízhasználók és hatóságok adminisztratív terheit a
