Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) - Összefoglalás
6 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 4. sz.- a helyi közösségek részvételének támogatása és erősítése a vízgazdálkodás és a szanitáció javítása érdekében. /) Kvassay Jenő Terv kapcsolódása más stratégiákhoz, programokhoz A Duna vízgyűjtőjének országaival és a határos országokkal való operatív együttműködésnek megvannak a hagyományos intézményes alapjai. Regionális tekintetben nemcsak vállalt kötelezettség, hanem saját viszonyaink miatt is fontos érdekünk az EU vízpolitikájának érvényesítése, amit három felismerés határoz meg:- Az elmúlt másfél évszázad súlyos károkat okozott Európa vizeinek állapotában, különösen a vízi élővilágban, ezért létszükséglet a romlás megállítása, illetve a helyreállítás a kielégítő mennyiségű és jó minőségű víz biztosítása.- Az elmúlt évek nagy árvizei súlyos károkat okoztak egész Európában. A kezelésük csak akkor lehet hatékony, ha az közösen, a közös vizgyűjtők egészére kiterjedően történik.- A tagállamok között a fentieket illetően összehangolt, egységes, monitoringon és terheléshatáselemzésen alapuló probléma-azonosításra, összevethető intézkedési tervekre van szükség. Ezt szolgálják a Víz Keretirányelv*, valamint az Árvízkockázat Kezelési Irányelv3 3 4. A változásokra való reagálás hazai szükségességét, a klímaváltozás és a vízválság fenyegetését jelzik: 3 2000/60/EK irányelv a közösségi cselekvés kereteinek me- ghatározásáról a víz-politika területén 4 2007/60/EK irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről- az 1998 óta eltelt 18 évben nagy folyóinkon 9 alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző 50 évben mindössze kétszer történt ilyen,- a szélsőséges vízhiányok gyakoribbá váltak, például 2015-ben a Rába, a Hemád, a Sajó, a Szamos, a Tisza, a Sebes-Körös döntött negatív rekordot, elérve vagy alulmúlva az eddig észlelt legkisebb vízállást, és további 6 folyó 20 cm-en belül megközelítette az eddigi legkisebb vízszintet, közte a Duna több szelvényében,- fokozódik a térségi vízszétosztás szükségessége a vízhiányos területekre (pl. vízátvezetés a Tiszából a Körösvölgybe, a Tisza-tó üzemeltetése a Tisza élő jellegének a fenntartása és Szolnok vízellátása érdekében, a Velencei-tó vízpótlása a felette levő tározókból, a Szigetköz vizpótlása),- gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, villámárvizek (pl. 2010. Észak-Magyarország, 2015. budapesti vízözön), felszíni és felszín alatti vizeink jelentős része nem éri a VKI által megkövetelt, jó” állapotot. A számos további kihívás közül kiemelkednek a következők:- A vízproblémák jelentős részének kiváltó oka a hagyományos vízgazdálkodáson kívüli. A megoldásukhoz ma már nem elegendőek a hidrotechnikai eszközök, hanem ágazatközi együttműködés, a társadalmi tudatosság növelése és az értékrend kedvező irányú befolyásolása szükséges. Fejlesztéspolitikát megalapozó stratégiák )|OUiiu3ajd S3 7|3.\ja) !ji:zk3\' Fejlesztések keretét megadó államigazgatási, kormányzati struktúra fejlesztési tervei A KJT ezeket a célokat is szem előtt tartja a hazai célok megfogalmazása során. Nemzeti Vízstratégia Kvassay Jenő Terv Nemzeti Környezetvédelmi Program Semmelweis Terv Országos Közfoglalkoztatási Programok
