Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon 81 VÍZVÉDELMI INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK Az elmúlt 20 évben számos, a vizek minőségi állapotát kedvezően befolyásoló, átfogó és egyedi intézkedés indult, illetve hajtottak végre Magyarországon, amelyek elősegítették a felszíni és felszín alatti vizek tápanyag-, szervesanyag- és veszélyes anyag terhelésének csökkentését. A programok egy része a felszíni víztestek hidromorfológiai állapotát javította, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás bevezetését támogatta. Ezek az intézkedések, programok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a víztestek állapota javult az 1960-80-as évek állapotához képest, illetve további végrehajtásuk biztosíthatja a jövőben a felszíni és felszín alatti vizek „jó állapotának” teljes körű elérését. Ezek közül a legfontosabb programok: • A települési szennyvizek összegyűjtése és megfelelő mértékű tisztítása a 2000 LE-nél nagyobb települések esetében, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program keretében. • A szennyvíziszap ártalmatlan elhelyezésére és hasznosítására vonatkozó stratégia és program elindítása. • A kisebb települések szennyvíztisztítási helyzetének javítását szolgáló, természetes szennyvíztisztítási technológiák fejlesztése, támogatási rendszerek bevezetése a természet közeli és környezetbarát szennyvíztisztítási technológiák elterjesztése érdekében. • A megfelelő minőségű ivóvíz biztosítását szolgáló Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása. • Az Ivóvízbázis-védelmi Program elindítása, végrehajtása, a vízbázis-védelmi védőzónák kijelölése. • A mezőgazdasági termelésből származó tápanyag- és egyéb szennyezések csökkentése, az EU „nitrát” és „peszticid” irányelvek végrehajtása. Korszerű trágyatárolók kialakítása, a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGy) előírásainak betartása a kijelölt nitrátérzékeny mezőgazdasági területeken, a vízfolyások melletti védőzónarendszer bevezetése stb. • A szennyezett területek („történelmi” szennyezések) nyilvántartására, a környezeti károk kockázatának felmérésére, a szennyezett területek rehabilitációjára vonatkozó Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) végrehajtása (pl. a felhagyott bányák, illegális veszélyes anyag lerakók, nem megfelelően kialakított kommunális és ipari hulladéktárolók rekultivációja stb.). • A legnagyobb környezethasználó („IPPC”) létesítmények egységes környezethasználati engedélyezési rendszerének bevezetése, rendszeres hatósági ellenőrzések. • Komplex vízvédelmi fejlesztési programok a kiemelten védett vízvédelemi területeken (Kis- Balaton, Balaton, nagy tavak, Ráckevei(Soroksári-)Duna, Felső-Duna) a vizek jó ökológiai állapotának biztosítása érdekében. • A vizek állapotával összefüggő mérő- és megfigyelő rendszerek, információs rendszerek fejlesztése. • Részvétel a nemzetközi vízügyi egyezmények munkájában, a kétoldalú határvízi egyezményekben (7 szomszédos országgal), a Nemzetközi Duna Védelemi Egyezményben (ICPDR). Aktív közreműködés az EU vízvédelmi szabályozásának fejlesztésében, az EU VKI Közös Végrehajtási Stratégia (EU WFD CIS) szakmai tevékenységében, valamint az ENSZ EGB vizekkel kapcsolatos egyezményeinek végrehajtásában és a globális szintű vízügyi együttműködésekben. Ezek a programok fontos részét képezik a VKI előírásai alapján készített, a kormány által határozat formájában elfogadott és kihirdetett országos vízgyűjtőgazdálkodási terveknek (VGT1 2009, VGT2 2015), azok Intézkedési Programjainak. A VGT2 intézkedési programja jelöli ki mindazon horizontális, szabályozási, intézményfejlesztési és műszaki-technikai, beruházási intézkedést, amelyek 2027-ig történő végrehajtása eredményezheti azt, hogy hazai vízkészleteink jó állapotba kerülnek. 2015 2021 2027 20271Vízfolyás ökológia Állóvíz ökológia Felszínalatti víz 11. ábra. Víztestekre vonatkozó célkitűzések megvalósulásának ütemezése (VGT2 2015.) Figure 11. Schedule of achieving the environmental quality objectives of water bodies (VGT2 2015) TOVÁBBI FELADATOK A jelen cikk bemutatta, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben kialakult az a szabályozási környezet, valamint a végrehajtását szolgáló intézményi háttér, amely a vizek minőségének védelmét biztosíthatja. Ma a vízminőségi állapot általánosságban nem áll távol a VKI által elvárt „jó állapot”-tól, a víztestek nagy része elfogadható („mérsékelt”) vagy ennél is jobb állapotú. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy nagyon sok program, intézkedés valósult meg az elmúlt évtizedekben, még számtalan feladat áll előttünk, amelyek megfelelő szintű, teljes körű végrehajtása biztosíthatja csak, hogy a környezeti célkitűzések a kitűzött határidőkig teljesüljenek. Ezzel kapcsolatosan - a Szerző szubjektív megítélése szerint - a legfontosabb megállapítások, teendők a következők:
