Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
82 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. • Léteznek azok a hazai stratégiák, tervek (Elsősorban a VGT2 és a Kvassay Jenő Terv - Nemzeti Vízstratégia (KJT) tervezet, Nemzeti Környezet- védelmi Program stb.), amelyek a vízminőségvédelmi célkitűzéseket, azok elérésének ütemezését alapvetően kijelölik, meghatározzák. A VKI előírása szerint valamennyi, a VGT2 keretében meghatározott intézkedési programot legkésőbb 2027. évig végre kell hajtani, ezek együttesen garantálhatják a „jó állapot” elérését valamennyi víztestre. (Ennek a környezeti célkitűzésnek a teljesülése egyúttal az SDG 6.4 vízminőségi fenntarthatósági célkitűzésnek való teljes megfelelést is megfelelően biztosítaná Magyarországon.) • A vízvédelmi célkitűzések elérését garantáló jogszabályi környezet alapvetően megfelelő szinten kialakított, a jövőben elsősorban a szabályozások „finomra hangolására” van szükség. Ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt és erőforrást kell biztosítani a tervek, programok végrehajtására, a jogszabályi előírások maradéktalan betartására és betartatására. • Jelentősen meg kell erősíteni a vízvédelemmel foglalkozó intézményi rendszert annak érdekében, hogy mind a hatósági engedélyezések, mind az ellenőrzések színvonala és száma javuljon a jövőben, beleértve a környezethasználók tevékenységének felügyeletét, valamint a monitoring tevékenységre fordítható kapacitások bővítését is. • Sokkal szorosabb együttműködés szükséges más ágazatokkal annak érdekében, hogy a vízvédelem érdekei hatékonyabban épüljenek be más ágazatok szabályozásába, stratégiájába, ösztönző rendszerébe. • A „hagyományos” értelemben vett vízgazdálkodási tevékenység során még inkább előtérbe kell helyezni a környezetvédelmi, vízvédelemi szempontokat, az ökoszisztémák, természeti értékek védelmének fontosságát, és azok érvényesítését a vízgazdálkodási beavatkozások során. • A vízvédelemmel kapcsolatos intézményrendszer működtetését és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési programjainak végrehajtását biztosító állami költségvetési forrásokat növelni szükséges. A finanszírozásnál a költségmegtérülés elvét is alkalmazni kellene. • A nyilvánosság hatékonyabb bevonását, a lakosság környezettudatos szemléletének továbbfejlesztését elő kellene segíteni a vízvédelem területén is. • (Ismételten) létre kellene hozni azt a kutatói, oktatói, háttérintézeti bázist, amely lehetővé teszi a kapcsolódó háttérfeladatok, kutatások ellátását és a megfelelő szakembergárda kiképzését. • A nemzetközi vízügyi szakmai tevékenységekben való aktív és hatékony közreműködés biztosítása érdekében is szükséges lenne a jelenleginél magasabb szinten a megfelelő intézményi kapacitás, szakértői bázis és finanszírozás biztosítására. IRODALOM ICPDR (2015). Danube River Basin District Management Plan, Update 2015 (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény, Duna Vízgyűjtő-kerület Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, 2015. évi felülvizsgálat), www.icpdr.org ICPDR (2016). ICPDR TNMN Yearbook, 2014 (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény Nemzetközi Monitoring Rendszer Évkönyve, 2014.), www.icpdr.org Környezetgazdálkodási Intézet (2003). Felszíni vizeink monitoring hálózatát és minőségét bemutató térképek. Jelentés. KvVM - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2005). Hazánk Környezeti Állapota 2005. Kiadvány. Nem publikált minisztériumi és szakintézményi háttérdokumentumok, jelentések. (1970-2016) OKIR - Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, www.web.okir.hu VGT1 (2009) Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve (Kihirdetve a 1042/2012. (II. 23.) kormányhatározattal) www.euvki.hu, www.vizeink.hu VGT2 (2015) Magyarország felülvizsgált 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve (Kihirdetve a 1155/2016. (III. 31.) kormányhatározattal) www.euvki.hu , www.vizeink.hu KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm volt Kollégáimnak a cikkem megírásához nyújtott értékes segítségüket, különösen a vízvédelmi szabályozás “történelmi kezdeteire” vonatkozó ismereteik átadásával, illetve a cikk ábráinak elkészítésével kapcsolatosan. A SZERZŐ DR. KEREKESNÉ STEINDL ZSUZSANNA vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök. Közel 40 éves vízminőség-védelmi, vízanalitikai szakmai tapasztalattal rendelkezik. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett tanulmányai befejezése után a budapesti vízügyi igazgatóságnál kezdett dolgozni, majd a későbbi átszervezések után a környezetvédelmi felügyelőségi mérőhálózati tevékenységben vett részt, mint a környezetanalitikai labor vezetője. 1998-tól kezdve a vízminőségvédelemmel kapcsolatos minisztériumi szervezetrendszerben látott el irányítási, szakmai koordinációs feladatokat. 2016 szeptemberében a Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztályának helyettes főosztályvezetőjeként vonult nyugdíjba. Jelenleg szakmai ismereteinek hasznosításával a Global Water Partnership Magyarország Alapítvány szakmai munkáját támogatja, önkéntes alapon.
