Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon
Kerekesné Steindl Zsuzsanna: Vízminőség-védelmi politika és a vizek állapota Magyarországon 77 osztályozása az ún. ökológiai minőségi arány (EQR) formájában történik 5 osztályos skálán (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz). Az aktuális állapotot a viztípusra jellemző, az antropogén szennyezésektől, hatásoktól kvázi mentesnek tekinthető ún. referencia állapothoz kell viszonyítani. (A mesterséges és az erősen módosított állapotú víztestek esetén a minősítés kiindulási alapja a maximális ökológiai potenciál, amely a víztest funkciójának fennmaradása mellett elérhető legjobb vízminőségi állapotnak felel meg.) Az ökológiai állapot értékeléséhez a biológiai mutatókon túl figyelembe kell venni a monitoring során vizsgált egyéb, az ökológiai állapotot befolyásoló paramétercsoportot is. A biológiai-, fizikai- kémiai-, valamint a hidromorfológiai elemek osztályozására hazai vízminőségi határértékek lettek meghatározva víztípusonként, ill. típuscsoportonként. Az állapotértékelés az éves átlagértékek alapján történik. Biológiai elemek FP FB MF MZB H K K K K K ■ ■ ■ ■ ■ M M M M M « GY GY GY GY ■ ■■■■ Fizikai-kémiai elemek Legrosszabb osztály Szerv. Taps. Sc«. Sav. K K K K Legrosszabb osztály m M ■ ■■■ M M M M ■ Hidromorfológiai elemek Hossz Duzz Artet. Favsz a\ Víg. Morf. K K K K K K Legrosszabb osztály ■■■■Hl Egyéb specifikus szennyezők (Fémek) jó Legrosszabb osztály m Specifikus szennyezők (Elsőbbségi lista) jó Legrosszabb osztály Kémiai állapot jó ■ ■ Ökológiai állapot Vízminőségi állapot M ■ 5. ábra. Felszíni vizek vízminőségi állapotértékelésének VKI módszertana (VGT1 2009) Figure 5. Methodology of surface water status assessment by WFD (VGT1 2009) A felszíni vizek kémiai állapotát az emberi egészségre káros anyagok vízi környezetben való előfordulása határozza meg. A kémiai állapot minősítése Magyarországon is az elsőbbségi anyagoknak (45 féle) a 2008/105/EK irányelv által megállapított kömyezetminőségi határértékei (EQS) alapján történik, amelyek a magyar jogrendbe is átültetésre kerültek. A minősítés két osztályos rendszerben történik. „Jó” állapotú a víz, ha nincs határértéktúllépés, illetve „nem éri el a jó állapotot” („nem jó”) minőségű, ha van határérték túllépés. A vízminőségi állapotértékelés eredményét térképen is ábrázolni kell. Felszín alatti víz 1984 után a felszín alatti vizek állapotát háromosztályos rendszerben értékelték a vonatkozó szabvány szerint, elsősorban a vízhasznosítási célok figyelembe vételével. A jelenleg működő, VKI kompatibilis monitoring keretében a felszín alatti vizek állapotának minősítését a 30/2004 KvVM rendelet alapján kell végrehajtani. Összesen 185 felszín alatti víztest lett kijelölve, ami 7 féle típusba sorolható. A mennyiségi és a kémiai állapot kerül meghatározásra. A természetes háttérszínt határértékek meghatározását is el kell végezni annak érdekében, hogy minősíteni lehessen a felszín alatti víztesteket. A felszín alatti víztest kémiai állapota akkor jó, ha a környezetben természetes körülmények között is előforduló anyagok koncentrációja a háttérértékekhez közeli, az ember által előállított szintetikus anyagoké pedig nullához közeli, azaz a kimutatási határt nem éri el. A mennyiségi és kémiai állapotot különböző tesztekkel vizsgálják. Ha egyetlen teszt is azt mutatja, hogy egy víztest gyenge állapotú, akkor a víztest összességében a „gyenge” minősítést kapja, ekkor intézkedni kell annak érdekében, hogy a víztest ismét ,jó” állapotba kerüljön. Amikor a víztest állapota a jó és a gyenge határán mozog, vagy negatív trend figyelhető meg a vízminőség hosszú távú alakulásában, vagy a módszerek bizonytalansága miatt az állapot nem dönthető el egyértelműen, a víztest a „jó, de gyenge kockázata” minősítést kapja, amely további intézkedéseket von maga után. A kémiai állapot minősítése a monitoring kutakban észlelt, küszöbértéket meghaladó koncentrációk feltárásán alapul. A küszöbérték az a szennyezőanyag koncentráció, amely esetén fennáll a veszélye az ún. receptorok (ember az ivóvízen és az élelmiszeren keresztül; vizes és szárazföldi ökoszisztémák) káros mértékű szennyeződésének. Küszöbértéket Magyarországon víztestenként, víztest-csoportonként vagy országosan a következő komponensekre határoztak meg: NO3, NH4, vezetőképesség, Cl, SO4, Cd, Pb, Hg, peszticidek, tri- és tetraklór-etilén, TOC és AOX. A jó állapot megőrzése szempontjából kockázatosnak számítanak azok a víztestek, ahol valamely szennyező- anyag átlagkoncentrációja tartósan emelkedő, vagy a hőmérséklet csökkenő tendenciát jelez, vagy a termálvizek esetében a hőmérséklet csökken. A vízminőségi trendek elemzésének célja, hogy jelezze azokat a problémákat, amelyek a jelenleg még jó állapotú víztestek esetében felléphetnek, vagy már most is kimutatható jelentős és tartós koncentráció- vagy hőmérsékletváltozás. A speciális célból kijelölt védett területeken a vízminőségi állapot értékelése fentieken túlmenően a speciális vízminőségi elvárásoknak megfelelő normatívák szerint is megtörténik (pl. fürdővizek vízminősége, ivóvízbázisok, nitrát érzékeny és tápanyag érzékeny területek, természetvédelmi területek). A VIZEK ÁLLAPOTA Felszíni víz A magyarországi felszíni vizek, elsősorban a folyók vízminősége az 1950-es évek végétől kezdve gyors ütemben romlott. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az élővizekbe nagy mennyiségben került bevezetésre kommunális szennyvíz, gyakorlatilag tisztítatlanul, vagy csak minimális mértékű tisztítás után, mind a hazai, mind
